A kürtök hallatán ugyanis elfelejti, hogy milyen fáradt, és mennyire használták el rejtett energiatartalékait az elmúlt napok és hetek borkóstolói. Csak a célra tud koncentrálni. A cél pedig nem más, mint időben regisztrálni a Borjour Klasszikra.

Az este nagy tanulsága: a már jól ismert borászokra és a boraira is mindig rá lehet csodálkozni és meg lehet lepődni. Nincsenek kőbe vésett evidenciák. A gondosan és precízen felépített előítéleteink pedig arra jók, hogy téglánként bontsuk le őket.

Ennek az egyik legeklatánsabb példája a Villányi Csányi Pincészet volt. Láttam ugyan a meghívott borászok listáján, de úgy voltam vele, hogy ha belefér az estébe, akkor belefér, ha nem akkor nem. Azonban abban is biztos voltam, hogy senkit sem fogok fellökni, hogy az asztalukhoz elsőként érjek oda. Az már önmagában gyanús volt, amikor ismerőseim azt mondták, hogy semmiképpen ne hagyjam ki őket. Na hiszen biztos, hogy ők már túl sokat ittak, vagy túl keveset – gondoltam. Azonban a kis bogárkát már beletették a fülembe.

És valóban, a pincészet borait kóstolva arra jutottam, hogy sikerült levetkőzniük a rájuk ragasztott nem túl pozitív képet. A három bemutatott bor, az Éj Cuvée 2012, a Cabernet Sauvignon 2011 és a KőVilla Cuvée 2009 (Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon) voltak. Legjobban az Éj Cuvée egyszerűsége, könnyen érthetősége, illetve a KőVilla komplexitása ragadott magával. És ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a szőlőt 311 hektárról szüretelik (ez csak a termő terület, ennél azért több van, közel 370 hektár…), akkor még inkább érthetetlenül állunk a kóstolt borok nagysága előtt. De ami a legfontosabb – és ez mind a három borra egyaránt jellemző volt: sikerült kiszakadniuk a villányi tanninok rabságából. És ez nagyon jól állt nekik.

Ugyan meglepetést nem okozott, inkább csak örömmel konstatáltam, hogy Benedek Péter (Benedek Pince – Gyöngyöstarján) olyan úton indult el, aminek nagyon jó az iránya, és szerencsére még nem tért le róla. Meg vagyok győződve arról, hogy Péter lehet a mátrai borok egyik fiatal nagykövete. Bár nagyon sok tehetséges borász és előremutató kezdeményezés (Mátrai Tőkések: Karner Gábor, Szecskő Tamás és Losonczi Bálint) vannak a Mátrában azonban Péter tehetségére a Mátrán túl is felfigyeltek. Egészen pontosan Egerben, ahol a Gróf Buttlernek lett a borásza. Tehát erőit megosztva kell dolgoznia a két borvidéken.

A kóstolt borokra szerintem annyit is elég lett volna ráírni, hogy made in Mátra. A könnyeden is elegáns Epreskert Sauvignon Blanc 2013-tól az illatában diszkréten visszafogott, ugyanakkor ízben kellő mineralitással rendelkező Cserszegi Fűszeres 2013-on keresztül, a komoly nagyágyú Öregtőkék Hárslevelű 2012-ig bezárólag olyan tételeket kóstoltam, hogy az ember legszívesebben még aznap rohanna el a Mátrába, hogy első szőlőültetvényét eltelepítse, ha tudja, hogy utána ilyen lesz a végeredmény.

 

Számomra új borászatként mutatkozott be a Kézműves Havas & Tímár Pincészet Egerből. Fiatal borászat, ígéretes borok. Az Olaszrizling 2012-je a fajta komolyabb változatának képviselője. A Cabernet Sauvignon 2011 szűretlen bora szépen hozta fajtajelleget, bár nekem még csikóként rúgott egy kicsit. Ha a borász a palack címkéjére nem írja ki a fajta teljes nevét csak nemes egyszerűséggel annyit, hogy Franom 2011 akkor arra érdemes odafigyelni. Még nagyon elején van ez a szivarfüstös, csokoládés történet, de az látszik, hogy nagy bor lesz belőle – ha a pincészetnek van ideje kivárni és nem adja el előbb a piac igényeihez igazodva.

A Kéthelyi Weingut Ax és Ax Kft. - annak ellenére, hogy a Dél-Balatonról beszélünk - két vörösbora tetszett a legjobban. A Zweigelt Premium 2011 és a Cabernet Franc 2011 voltak kiemelkedő tételek a többi borai közül. A Zweigeltnél az elegancia (!) dominált, míg a Cabernet Franc-nál a pincészet beírta az első sorait a Cabernet Franc újraértelmezése Magyarországon című könyvbe. Nem tudom, hogy ki járt már a borászatnál, de egy utat mindenképp megér. A borászat nagysága és kinézete leginkább egy közepes méretű TESCO-ra hasonlít. Bár egy TESCO-ban nyilván nem találunk black-box mozi rendszert és hangversenytermet.

A Borjour Bora ismételten megválasztásra került. A legtöbb szavazatot a Weingut Ax és Ax Kft. - Cabernet Franc 2011 bora kapta. A második legtöbb szavazatot elért borászat a csopaki Petrányi Pincészet volt, míg a harmadik hellyel a Soproni Vincellér Borház büszkélkedhetett.

A borok mellett megkóstolhattuk a Gourmand Company szarvasgombás különlegességeinek végtelenhez közelítő variációit, a Bonbonier kézműves csokoládé költeményeit valamint az Agárdi Pálinkafőzde ütős, ugyanakkor mégis szerethető italkülönlegességeit is.

Megfáradt csatalóként örömteli mosollyal az arcomon poroszkáltam hazafelé. Tudtam, hogy a kóstolási csatának vége, de az új borokkal folytatott édes küzdelem még tart és alig várom, hogy a Borjour harsonája újból megszólaljon.