A rozé lehet friss, könnyed mint egy fuvallat, gyümölcsös, mintha epret majszolnánk, vagy florális, mintha egy virágos mezőn sétálnánk. Lehet elegáns és visszafogott, és lehet egészen mély és gazdag, hordós jegyekkel és hosszú érlelési potenciállal.

A rozék sokféleségét egyrészt a fajták, másrészt pedig a terroir különbözőségei adják. Ez utóbbiba nemcsak a borvidék, a dűlő vagy a parcella jellegzetességei, hanem a mezo-, és mikroklímák, a technológia és a borász személyisége is hozzátartozik.

Cikkünkben három olyan borásszal térképezzük fel a rozék változatosságát, akik kiemelt figyelmet szentelnek ennek a bortípusnak. Milyen a rozé, ha néró? Milyen a rozé, ha hordós érlelést kap? Milyen, ha koktél alapanyagnak használjuk fel? A kérdések sorát még folytathatnánk, a válaszokat keresd velünk Te is!

A Kunsági borvidéken mindig is fontos szerepe volt a reduktív, friss és üde fehér-, valamint rozé boroknak, az elmúlt évtizedekben sok kiváló minőségű, tiszta, könnyű bor került ki ebből a térségből. A borvidéken tevékenykedő Szentpéteri Borpincénél a rozét a kezdetektől kiemelten kezelték, és mind a fajta választásban, mind pedig a feldolgozás módjában keresték és a mai napig keresik az újdonságokat.

A családi borászat harmadik generációját képviselő Szentpéteri Attila elmondása szerint minden évben 6-8 féle rozét készítenek, és a klasszikusnak számító kékfrankos rozé mellett megteremtették egy különleges fajta, a néró fajta termesztésének hagyományát a térségben. 

“A Néró Rosé igazi zászlósbor lett nálunk, a fajtát az 50 hektáros ültetvényünk 14 hektárján termesztjük. Évről évre kiemelkedő sikereket érünk el vele, és már több stílusban is bizonyított: a reduktívan készülő Néró Rozé Válogatást és a hordós érlelést is kapó Cabernero borunkat is elismerte a szakma, de a fogyasztóink visszajelzései is azt mutatják, hogy ez egy valódi sikersztori, pedig egy szinte teljesen ismeretlen fajta volt még egy évtizede" - emeli ki Szentpéteri Attila.

A néró rezisztens fajta, amelyet 1965-ben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesített az eger 2 és a gárdonyi géza fajtákból. Ez a két szőlő olyan jó tulajdonságokat adnak a nérónak, mint a szemet kápráztató pink szín, a hihetetlen illat-intenzitás, a gyümölcs-aromák tobzódása, és ez mind egy élénk savszerkezettel párosul, amellyel egyensúly tekintetében is kiemelkedik az átlagos rozék közül.

“A néró rozénk egyedi ízvilágot alkot, amely talán a mediterrán, mélyebb gyümölcsös stílushoz hasonlít leginkább. A borversenyeken is ezt a széles spektrumú aromatikáját emelik ki sokszor, amelyben a piros bogyós és erdei gyümölcsös aromák, az őszibarackkal, a sárgadinnyével vagy akár érett trópusi gyümölcsökkel párosulnak. Emellett tartalmas bor készül belőle, amely ízében is hordozza azokat az aromákat, amiket az illatában” - mondja a borász, hozzátéve hogy a néró a mai kor egészségtudatos táplálkozásába is könnyen beilleszthető, hiszen termesztésekor a gombabetegségek elleni rezisztenciája miatt szinte alig igényel permetezést.

 

Szentpéteri Attila szerint: salátákhoz, zöldséges és halas fogásokhoz, ázsiai csípős ételekhez. Mi akár egy pikáns paradicsomos quesadillá-hoz is szívesen kipróbálnánk.

A pincészet egy másik különleges rozéja néróból és cabernet sauvignon-ból készül, és az alapanyag egy része hordóban erjed és érlelődik. Elképesztően komplex és izgalmas, harmonikus rozé, amely a gazdag, tartalmas “Tavel” stílusú társaihoz hasonlít. A bor ugyan száraz, a test, a koncentráltság és a megszokottnál magasabb alkohol miatt mégis kissé édesnek érezzük.

Sülthúsok, grillek, rizses ételek és a fűszeresebb csirkehúsos fogások, de akár egy barbecue vacsora is meghálálja, ha mellé ezt a bort választod.

Ha az utca emberének egyetlen pincészetet kellene mondania, aki rozét készít, biztosan a Dúzsi lenne az. Dúzsi Tamás 30 évvel ezelőtt alapította meg borászatát, és a rozét a kezdetektől kiemelten kezelte. A 40 hektár termését feldolgozó pincészet sok szőlőfajtával dolgozik. Az elmúlt évek alatt nem lankadt a kísérletező kedvük sem: újabb és újabb rozé házasításokat, 2007 óta pedig parcella szelekciókat, battonage-on érlelt, késői szüretelésű tétéleket is készítenek. Szinte minden rendelkezésükre álló kékszőlő fajtából palackoztak már rozét, és több mint tízféle különböző van náluk forgalomban. Nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is többszörösen elismertek a boraik: a cannes-i Mondial du Rosé világversenyen ők vezetik az éremlistát.

“A rozéknál még inkább kijönnek a fajtajelleges ízjegyek, mint a vörösboroknál, mert esetükben a tanninok és a hordó nem takarja el a bor egy részét. Egy nagyon őszinte stílus, itt nem lehet hibázni, egészséges alapanyagokkal kell dolgozni, nagyon tisztán. Ha csak a színüket vizsgáljuk: a kékfrankosnál az ibolyás-lilás árnyalat, a cabernet fajtáknál és a merlot-nál inkább a narancsos beütések jellemzőek. A syrah alapból sötétebb valamivel a rozéban, és gyorsan kell vele dolgozni, mert két-háromszor annyi színanyaga van, mint a többi kékszőlő fajtának. A kadarkából viszont szinte könnyebb fehérbort készíteni, annyira kevés a színe, akár 12 óráig is áztatni kell, hogy elnyerje könnyed rózsaszín árnyalatát” - hangsúlyozza ifj. Dúzsi Tamás, aki szerint a fajták tipikus jegyei és a talajok adta különbözőségek sokkal jobban észlelhetők, ha nem aromaképző élesztőt használunk, amely oly sok rozénak a tutti fruttis ízvilágát adja. Ezzel a fajtajellegessége veszik el a bornak, ezért ők vagy spontán erjesztik vagy neutrális fajélesztőt használnak a rozéhoz.

 

Ifj. Dúzsi Tamás szerint a piacon lévő legtöbb rozét érdemes egy éven belül elfogyasztani. Ők azonban igyekeznek alacsonyabb termésátlagok mellett, komplexebb, picit testesebb rozékat készíteni, amelyek birják az érlelést is: a Rozé válogatásaik kifejezetten egy éves korukban kezdenek igazán jók lenni. A megfelelő alapanyag, és a nem kizárólagosan reduktív technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a rozék hosszabb életűek legyenek, ők például az erjedés során is alkalmaznak körfejtéseket, hogy oxigént kapjon a bor. Szeretik a határokat feszegetni: például az október végi szüretből, aszús szemeket is tartalmazó szőlőből, finomseprőn tartott komolyabb beltartalmú, 16%-os alkoholtartalommal bíró rozéval.

Dúzsi Tamás egy teljes menüsort is el tud képzelni különböző rozékkal. A Rozé Cuvée-hez egy könnyed salátás előételt, a Kékfrankos Rozéhoz fácánlevest, a Cabernet rozékhoz grill húsos ételeket, a Niola Merlot Rozéhoz csípős, kínai vagy indiai fogást, az érlelt, tartalmas Cabernet Franc Rozéhoz pedig túrótortát ajánl. Saját tapasztalata, hogy ez utóbbi egy szivar mellé is kitűnő választás.

Villányban a Streit-Zagonyi Pince borászát, Horváth Jánost kérdeztük a kékfrankos rozéjukról. 

“Ahhoz, hogy élettel teli, szép savú rozé születhessen, fontos, hogy a szüret a megfelelő időben történjen. Ezért valamivel a teljes érettség előtt szedjük le a szőlőt, és nemcsak a cukorfokot figyeljük, hanem a ph értéket is, mert ez ad hiteles információt arról, hol tart az érettségi állapot. Villányban ez különösen fontos, hiszen egy meleg borvidékről van szó, és a savak túlérettség esetén hamar elillanak. A szüret mellett az erős terméskorlázottság is hozzájárul ahhoz, hogy az alapanyag megfelelő legyen, és kialakuljon az az ízhosszúság, magas élvezeti értékű gyümölcsösség és tartalmasság, amely a kékfrankos rozénk sajátja” - mondja a borász.

 

A 2024-ben a Decanter és Concour Mondial de Bruessels borversenyeken is ezüstérmet elnyerő rozé már küllemében mélységet sugall, az illatok, ízek pedig csak megerősítik ezt, és kiemelik az átlagos rozék közül. A telt korty és a magasabb alkohol miatt inkább a bővérűbb rozék közé tartozik. Fogyasztását bárányhoz vagy szűzérméhez javasolja a borász, de telt gyümölcsössége okán akár gyümölcsmártással tálalt húsokhoz is kipróbálható. Ami a sajtokat illeti: egy Comté, egy dolce Gorgonzola vagy egy Pecorino is jó választás lehet.

 

+1 Tipp
Próbáld ki PinkVibe koktélban!
 
Összetevők:
80 ml rozé bor
25 ml bodza szirup
2-3 csepp savmix* vagy 20 ml citromlé
60 ml szóda
15 ml vörösbor, kékfrankos
pohár: borospohár
Extra tipp ínyenceknek: 2 csepp sóoldat