Nekem néha úgy tűnik, mintha a világ a portugál borok közül csak a portóit ismerné, holott bőven akadnak itt izgalmas száraz vörösborok és mennyei gyümölcsös rozék is, a vinho verde verhetetlen fehérborairól nem is beszélve. Miért is ne lennének a portóin kívül más kiemelkedő nedűk errefelé? Számos magas minőség elérésére képes helyi fajtával lehet itt találkozni, vannak elhivatott borászok, remek terroir is, vagyis gyakorlatilag minden adott. Tehát ha Portugáliába visz az utatok, akkor érdemes a portói likőrborokon kívül másra is koncentrálni és kipróbálni minél több helyi fajtát, hogy teljes képet kapjatok a portugál szőlőfajták és borok adottságairól.

 

 

Utazásom során kiválasztottam 5+1 bort, amelyeket szerintem nektek is érdemes megismernetek:

 

Ebben a borban valóban érződik, hogy a Vinho Verde borvidékéről származik, a vinho verde szó szerint zöld bort jelent, ami nem a bor színére, hanem annak frissességére, üdeségére utal. Illatában és ízvilágában is a citrusok köszönnek vissza, főképp a citrom. Friss és könnyű, fiatalos pezsgéssel rendelkező bor, amely szinte ropog az ember szájában. Meglepően jó kis tétel, főleg a portugál nyári forróságban, arról nem is beszélve, hogy mennyire olcsón lehet hozzájutni egy-egy palackhoz.

 

Ez a világos rózsaszínű csoda szintén a vinho verde jellemzőit hordozza magában, vagyis friss, könnyed, rendkívül gyümölcsös bor. Jól kiegyensúlyozott, pezsdítő, enyhén ropogós tétel. Személy szerint nagyon kedvelem a könnyed, reduktív, gyümölcsös rozékat, kóstoltam is már jó néhányat, de ilyen eperbombával még szerintem soha nem találkoztam. Ízében abszolút visszaköszön a zamatos és lédús eper, melyhez nagyon szép savszerkezet társul. Rozéfanoknak kötelező bor.

 

Mély bíbor színű bor, az illata igencsak összetett: főleg a pirosbogyós gyümölcsök érezhetők benne mazsolás, kakaós jegyekkel kiegészülve. A tétel szép tanninokkal, jó szerkezettel rendelkezik, ugyanakkor gyors a lecsengése, ami számomra kissé csalódás volt, hiszen igazi illatbombával indított. A gyümölcsös ízvilághoz képest kicsit sokalltam a fát is, ezért a korty eleinte kissé kiegyensúlyozatlannak tűnt, ugyanakkor később kisimult, és megmutatta, mekkora potenciál van a borban.

 

Ez a gránit színű tradicionális, szűretlen Douro bor 12 hónapot töltött barrique hordóban, s nem akárhogy, hanem hagyományos, lábbal taposott szőlőből készítették. Illatában a fekete bogyós gyümölcsök, főképp a szeder vehető ki, egy kis étcsokis beütéssel. Az íze rendkívül komplex, a gyümölcsösség és a hordói jegyei jelennek meg benne. Egyensúlyos bor, mind a savszerkezete, mind a tanninok nagyon harmonikusak. Még adnék neki egy kis időt, bőven van még benne fejlődési lehetőség.

 

Szerintem nekünk magyaroknak, ha vörösbor kerül a poharunkba, rögtön eszünkbe jutnak a Villányról, Szekszárdról vagy épp Egerből származó kivételesen gazdag tételek. Ezzel nincs is semmi gond, de ha portói vöröset terveztek kóstolni, akkor érdemes arra felkészülni, hogy egy merőben más ízvilág fog kibontakozni; egy sokkal alkoholosabb, édesebb, intenzívebb íz. Ennek az az oka, hogy a portói borhoz brandy-t adnak, amelynek eredménye egy magas, 20% alkoholtartalmú tétel.

 

Mély rubinvörös színű bor, ízében a rumos csoki, az érett meggy és áfonya keveredik a hordós érlelésből adódó fás jegyekkel. Szép testű, bársonyos bor, közepes hosszúsággal. Mi pont egy esős napot fogtunk ki, amikor Portóban kóstoltunk, de szerencsére ez a likőrbor kifejezően tiszta gyümölcsöségével és melegségével szinte megmentett minket, és az eleinte borús esténket.

 

Mély citrom színű, intenzív illattal rendelkező likőrbor. A szájban citrusos, trópusi gyümölcsökre emlékeztető ízeket hoz, egy kis gyógynövényes, fűszeres karakterrel. Nagyon elegáns tétel, jó egyensúllyal: sem az alkohol, sem a cukor, sem a savak nem lógnak ki. Közepes testű, közepesen száraz és van benne egy izgalmas savasság, amit nem is várna az ember, de szerencsére kellő frissességet hoz a borba. Bevallom, kissé tartottam ettől a tételtől, de utólag be kell lássam: muszáj kipróbálni, nagyon megéri. 

 

A Portugáliában töltött öt hónapom alatt bőven volt mit kóstoljak (ezért nem is volt könnyű ezt a listát összeállítani), és egyet biztosan tanácsolhatok: ha Portugáliába mentek és borrajongók vagytok, akkor igenis legyetek nyitottak, kóstoljatok minél többet, látogassatok el a pincészetekhez és a bormúzeumokba is, mert elképesztően színes, maradandó élményeket fogtok kapni.