Magyar képviselőként kaptunk meghívást a burgenlandi Esterházy pincészet en primeur kóstolójára. Bár a rendezvénynek Eisenstadt adott helyet, a pincészetek közötti együttműködést kiválóan példázza, hogy több burgenlandi, wachau-i, sőt francia, német és magyar borászat is részt vett az eseményen.
Az esemény színvonalát jól illusztrálja, hogy az első fél órát Willi Balanjuk, Ausztria elismert borszakértője és Bordeaux-specialista prezentálta. Röviden mesélt az en primeur rendszer lényegéről, miközben 8 bort párban kóstoltunk. Egész friss tapasztalatokból is merített, lévén éppen Bordeaux-ból érkezett, az ottani en primeur kóstolóról. Az Esterházy pincészet pedig egyetlen osztrák borászatként 2009 óta elviszi borait a híres francia eseményre is, ahol 70 pincészet mutatja be a legutóbbi szüret hordómintáit. Most gondoltak egyet, és a bordeaux-i mintára otthonukban is megszervezték április 7-én a 2016-os borok kóstolóját. A francia Château Talbot és a Domaine de l‘A pincék mellett Ausztrából, a Leithaberg DAC borrégióból olyan neves pincészetek is részt vettek a kóstolón, mint az Altenburger, Nehrer, Nittnaus, Prieler, Sommer, Mad és a Tinhof, illetve további borrégiók olyan elismert borászaai, mint a Domäne Wachau, a Weingut Juris és a Mayer am Pfarrplatz - valamint az Etyeki Kúria Magyarországról.
Mi is a célja egy ilyen kóstolónak?
A komoly, hosszú érlelésű tételek sokszor akár 6-8-10 évig is hordóban állnak, mire értékesítésükre sor kerül. Az en primeur rendszer lehetőséget ad arra, hogy a friss hordóminták megkóstolását követően - felmérve a bor későbbi potenciálját - kedvezőbb áron, még a forgalomba hozatalt megelőzően meg lehessen megvásárolni őket. A kereskedő, érdeklődő így jó előre bebiztosíthat magának a jövőben nagy valószínűséggel kiváló minőségben megmutatkozó és komoly érdeklődésre számot tartó prémium borokat, a borászat pedig előfinanszírozással pénzhez jut addig is, amíg a bora a hordókban áll. Hogy ez Bordeaux-ban valóban meghatározó cash-flow tényező, az teljesen bizonyos, különösen nagy mennyiségek esetén. Ausztriában azonban ez az értékesítési módszer még nem elterjedt.
Mintegy 100-150 érdeklődő vette körbe a kóstoltató pincészeteket. A borokat előre párba állították; a hordóminták párja minden esetben az adott tétel egy korábbi évjárata volt, így például a 2016-os pinot noir minta mellé egy 2006-os évjárat került, ugyanabból a szőlőfajtából és stílusból.
Biztos sokan szeretik a friss tételeket, és mi is több borról már jelenlegi állapotában is meg tudtuk állapítani, hogy ígéretes. De hogy mi fog történni egy pinot-val, vagy kékfrankossal a következő 6-8 évben? A szakmán belüli külön szakma és a rutin adhat csak igazán választ erre. Willi Balanjuk tanácsát követve a friss tételeknél nyilván még nem a harmóniát kerestük, hanem külön figyeltük az összetevők értékeit: milyenek most a savak, a gyümölcsösség, a tannin? Gondolata szerint az a bor, amelyik frissen nem szép, netán túl durva jegyeket mutat, az később sem fog úgy kitisztulni, összeállni, hogy valódi értékkel bíró, különleges borrá érjen.
Ideális kóstolási feltételek, több mint 60 bor
Az Esterházy pincészet vezetője, Stephan Tscheppe és stábja remek délutánt, estét szervezett. A regisztrációnál megkaptuk a borpárosításokat, jegyzetlapot, tollat. Mindenki két Riedel kóstolópohárral vághatott neki a kalandnak a Kalandahaus-ban, amely elegáns, de nem hivalkodó rendezvényhelyszín. A borászok mindenhol készségesen meséltek, a németről bármikor váltva az angolra, olykor franciára. Nem csak saját magukat ajánlották, többször kaptunk javaslatot a következő megállóra, egy másik pincészetre. A köpőket rendszeresen cserélték, mindig volt friss barna és fehér kenyér, a „megfáradt” poharakat pedig bármikor cserélhettük újakra. A fejenkénti 15 eurós belépőért cserébe 4 ország 16 pincészetének 61 borát kóstolhattuk komoly szervízzel, szolgáltatással. Mikor kora este búcsúztunk, még minden borból bőven volt, és érkeztek új vendégek is. Stephan Tscheppe fáradtan mosolygott, de mindenkihez volt pár kedves és lelkes szava. Jetlag-gel küzdött, éppen akkor tért haza Japánból, ahol több városban 300 elhivatott, érdeklődő sommelier-nek meséltek magukról és az osztrák borkultúráról. Az Osztrák Bormarketing Szövetség is kiállító volt a márciusi, Tokióban szervezett Japán FoodEx-en.
Pár szót a kóstolt borokról is ejtünk. A magyar színeket az Etyeki Kúria képviselte a finoman vajas, citrusos chardonnay és az erdei gyümölcsös, bársonyos pinot noir tételeik ’15-ös és ’16-os évjárataival. A friss 2016-os borok közül mindenképp említést érdemel a Domäne Wachau Riesling Singerriedel Smaragdvirágossága, csonthéjas gyümölcsössége, és a Rosé Reserve 1805 már most tartalmas, a szörpösségen messze túlmutató meghaladó szamócás, málnás ízvilága. A Prieler borászat elegáns, almás, fehér húsú gyümölcsöket idéző Pinot Blanc-ja és Leithaberg DAC kékfrankosa a maga édeskés, cseresznyés, karakteres, de sima tanninnal bíró stílusában szintén meggyőző volt. Az idősebb tételek közül az Esterhazy Merlot Schneiderteil 2006-os már a karácsonyi kóstolónkon is sikert aratott érett, aszalt gyümölcsösségével, élénk savaival. A Mad borászat 2008-as Cabernet Franc-ja szenzációs meglepetés: hűvösebb karakterű a villányi kollégáknál, mégis tele behízelgő fekete gyümölcsökkel, és elegáns csokoládés lecsengéssel bír. A Prieler Goldberg 2009-es kékfrankosa vaskos, 8 éves tételként is friss jegyeket hordoz - igazi csemege a testes, de harmonikus tételeket kedvelőknek.