Az oktatásnak az a lényege, hogy megmutassuk a valóságot, a valóság pedig az, hogy megnézzük, a borászatban készült boraink piacképesek-e. Az kevés, hogy a hallgatóknak elmondom, hogy milyen jó az elkészített bor és hogy ennek ilyennek kell lennie. Azt vissza kell igazolnia az értékesítésnek, a fogyasztónak, a borversenynek vagy akár egy cikknek is. Így tudjuk bemutatni, hogy

Nyilván nem egyszerű, mivel ez elsősorban a hallgatók gyakorlati helye. A munkát alapvetően a munkatársaimmal végezzük, hiszen a diákoknak a tanteremben is vannak kötelezettségeik, de amennyire lehet, bevonjuk őket is.

 

 

Nekünk az elsődleges feladatunk a kutatás és az oktatás. Ezért az sose kérdés, hogy „beáldozunk-e” valamit ezek érdekében. Ha például egy olyan permetezési kísérletre van szükség, ami egy egyelőre nem engedélyezett szerrel történik, akkor elvégezzük, és utána a termést megsemmisítjük, még akkor is, ha az permetezés nélkül amúgy jó boralapanyag lett volna. Amit nem használunk fel ilyen célokra, abból viszont igyekszünk olyan bort készíteni, amire büszkék vagyunk. 1700 ember dolgozik az egyetemen, rengeteg hallgatónk van, nagyon jó érzés, ha megmutathatják a borainkat olyan eseményeken, amiken az egyetem részt vesz. Ráadásul tényleg jók a visszajelzések.

 

 

 

Nagyon az út elején járunk. Az egri Szőlészeti és Borászati Konferencián több előadás is elhangzott a birtok- és márkaépítésről. Hogy csak a tokaji Szent Tamás Pincészetet említsem: ők egy nagyon gyorsan és dinamikusan fejlődő pincészet, de az ötlet megszületése és az első konkrét megvalósulás, az első borok között 3 év telt el. Nálunk a terv az, hogy az egyetem kutatási és fejlesztési központja által elindított kiválósági program kifutásának idejére, vagyis 2 év múlva lépünk a piacra. Addig meg kell határoznunk a célközönséget, el kell készítenünk a stratégiát. Nálunk különösen fontos, hogy jól csináljuk mindezt, mert csak egy esélyünk van: ha nem sikerül, nem tudunk egy második márkát felépíteni, hiszen az Eszterházy bor szorosan kötődik az egyetemhez.

 

 

Az egyetem falain belül gazdasági képzés is folyik, az is hozzá tudja segíteni a hallgatókat a mindennapi boldogulásukhoz szükséges tudáshoz. Ráadásul nekünk is szükségünk van a segítségre a mostani folyamatban, ezért előadókat, a konferenciákra kiállítókat hívunk a vállalati szférából, hogy őket figyelve a saját stratégiánkat kialakítsuk. Ezeket a terveket igyekszünk a hallgatókkal is megosztani, bevonni őket a munkába. Ez lehet egy címketervezés, vagy a rendezvényeinken való közreműködés. Idén már megjelenünk a borainkkal az Egri Bikavér Ünnepen, és nagyon számítunk a hallgatóink segítségére. Legyenek ott, tapasztalják meg, milyen az élet a pult másik oldalán, mit jelent értékesíteni, milyen munka hosszú órákon át kiszolgálni és tájékoztatni a vendéget, vagy éppen részt venni a nap végén a mosogatásban, mert ez mind nagyon fontos. De ott vannak a nyári szőlőmunkák idején a kánikulában, még ha ez nem is kellemes. Nyilván az a legnagyobb dolog, amikor a palackból kitöltik a saját elkészített borukat, de ez előtte és utána is rengeteg munkával jár, amit nem szabad teherként megélniük. Ezeken a lépcsőkön minden borász végigmegy, sőt, van aki egész életében maga csinál a szőlőmunkától kezdve a vendéglátásig mindent.

 

 

A diákok abszolút partnerek, és mi is arra törekszünk, hogy a munkájuknak kézzel fogható eredménye legyen. Szeretnénk, ha saját boraikat nem csak minimális tételszámban készítenék el, és a jól sikerültek akár be is kerülhetnének a kínálatba. Úgy gondolom, így tudják magukat igazán megmérettetni. Lehet ez egy tanulmányi verseny is külsős, szakavatott bírálókkal, vagy akár az évente nagy mennyiségben készülő kísérleti borok jobb tételeiből összeállított bemutató. Ezek mind azért is fontosak, mert akkor a hibák még az egyetem falain belül kiderülhetnek, még itt tanulhatnak belőlük. Amikor majd saját vállalkozásuk lesz, nem lesz lehetőség hibázni, mert olyan világban élünk, ami ezt nem engedi meg.

 

 

 

Tudatos váltás volt ez a részünkről. Szerettük volna, ha nem csak a fül, de az orr és a nyelv számára is értelmezhetővé válnak azok a dolgok, amikről az előadók beszéltek a konferencián. Ezért megkértük a meghívott borászokat, hozzák el azokat a boraikat, amelyek leginkább illeszkednek az előadásuk mondanivalójához. Mindenki, akivel utána beszéltem, azt mondta, sikeres volt a kóstoló. Az emberek tényleg egy színes képet kaptak a hazai borágazatról. És nagyon fontos volt, hogy a vendégek, akik szakmai szempontból mértékadók, gondolok itt elsősorban a Master of Wine két jelenlévő tagjára, nyíltan, őszintén elmondták a véleményüket a borokról. Ez hatalmas élményt jelentett a borászoknak. Áts Károly elmesélte, mennyire örült, amikor Elizabeth Gabay megkóstolta az Áts Cuvée-t és elmondta, hogy ez az egyik olyan bor, ami a sav-cukor egyensúlyban minta lehetne a világban. Óriási dolog, hogy egy ilyen beszélgetés két ilyen kaliberű ember között az egyetemünk folyosóján létre tudott jönni, hiszen ez inkább csak a legnagyobb nemzetközi borkóstolókra jellemző. Összességében azt mondhatom, nagyon nagy volt az érdeklődés, úgyhogy el kell gondolkodnunk azon, hogy a jövőben nagyobb helyszínen, kibővítve rendezzük meg a konferenciához kapcsolódó borkóstolót.