KÖVESD VELÜNK LENT A FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ ÉLŐ HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉSÜNKET!

 

A már hagyománnyá és megkerülhetetlen tényezővé vált Borjog és Bormarketing Konferenciát idén március 1-én hetedik alkalommal rendezik meg dr. Prónay Bence és Rókusfalvy Pál társszervezésében (a dr. Prónay Bencével pár napja készült interjúban részletesen is olvashatsz arról, milyen meglepetésekkel készülnek idén).

 

 

>>>Olvasd el, mi történt a hatodikon!

 

Az eseményt évről évre szakmai partnerségben rendezik meg a Miniszterelnökséggel és az Agrárminisztériummal, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, amely szervezetek képviselői minden évben egyeztetik az ágazat legfontosabb aktuális feladatait, amelyekre ennek a szakmai fórumnak reflektálnia kell. 
 

Az idei év kiemelt témája az informatika és a digitalizáció, amelyek egyre mélyebben begyűrűznek az életünkbe, még olyan „természetes vagy analóg területeken” is egyre inkább teret hódítanak, mint a bor. A konferencián különböző szakterületek képviselői keresik a korszerű válaszokat ezekre a kérdésekre:

 

A nap „sztárvendége" Caroline Gilby nemzetközi hírű szabadúszó borszakíró, tanácsadó, előadó, oktató, borbíra. Végzettsége szerint botanikus, növénybiológus doktor, 1992-ben Master of Wine címet szerzett. Szakterülete Közép-Kelet Európa; évente több alkalommal megfordul Magyarországon is. A magyar borokért végzett munkája elismeréseként 2018-ban őt választották a Borászok Barátjának. A 2018-as Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor zsűrijének elnöke, ennek apropóján hosszabb interjút adott a Vinoportnak.

 

KÖVESD VELÜNK LENT A FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ ÉLŐ HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉSÜNKET!

 

 

16:40: Rókusfalvy Pár zárószavai következnek, megköszöni mindenkinek a részvételt, reményét fejezi ki, hogy hasznos volt a konferencia és mindenkinek kellemes hétvégét kíván.

 

Én is hasonlóan teszek, megköszönöm a figyelmet és kellemes hétvégét!

 

15:50: A konferencia utolsó programpontja egy kerekasztalbeszélgetés, melynek résztvevői Gianni Annoni (Trattoria Pomo D’Oro), Bauer Ildikó (felvidéki Dunamente TDM), Ripka Gergely (Tokaj Guide, Tokaj Magic), Szőts Áron (Bortársaság). Moderátor Rókusfalvy Pál. Téma: Az online marketing ereje.

 

 

Első kérdés Rókusfalvy Páltól: hogyan látják a résztvevők a bormarketing helyzetét?
 
Szőts Áron: ma már nincs külön marketing és digitális marketing, és szerencsére egyre többen felismerik ezt a törvényszerűséget.
 
Ripka Gergő: nem vagyok olyan derülátó, jó, hogy megszületett végre a magyar bor egységes arca, megismerik a magyar bor hangulatát, arculatát, ennek évekkel korábban meg kellett volna születnie, előrébb kéne tartanunk. Eddig nem volt egységes tenni akarás.
 
Bauer Ildikó: irigykedve nézem Magyarországot, itt is vannak hibák, de sokkal előrébb járnak, mint mi Szlovákiában.
  
R.P.: Alig 1 százalék vásárol interneten bort. Van ereje az online-nak?

 

Szőts Áron: kihívásokkal küzdünk ezen a területen és van még bőven növekedési lehetőség.
 
R.P.: Gianni, hogy látod a magyar borok helyzetét kicsit külföldi szemmel?

 

Gianni: Magyarország gasztroforradalma Villányból indult, a bor indította el. Sokáig nem követte a gasztronómia, 2010-ben zárt össze a két világ. Egyre kiváncsibbak a külföldiek a magyar borokra, megtiszteltetés, hogy megmutathatjuk őket. Mindig az őshonos fajtáktól indulunk, a saját értékeinket próbáljuk kidomborítani, ez Magyarországra különösen igaz. Bár az átlagember egyre többet tud a borokról, még mindig nem szabad nagyon komplex üzenetekkel operálni. Közérthető borok és egyszerű üzenetek kellenek. A komplexitás hiánya nem azt jelenti, hogy nem jó a bor.

Ripka Gergő: Az őshonos fajtáknál talán még fontosabb a termőhely, mert az megismételhetetlen, az egyediség legfontosabb formája és ennek megfelelően kell kezelni.
 
R.P.: Mennyire hisztek abban, hogy a digitális és online marketing felgyorsítja a magyar bormarketing fejlődését?

 

Ripka Gergő: Az elmúlt 15-20 évben rengeteget változott, én is mint blogger, hiszek benne, és még mindig az út elején járunk, fel fogja robbantani a marketinget.

 

Szőts Áron: Az online marketingből nem feltétlenül online vásárlás lesz, az ok-okozati összefüggést mi is nehezen tudjuk mérni.
 
R.P.: Hogyan tudnak a felvidéki borászok kapcsolódni a magyar bor ügyéhez és egyáltalán akarnak-e?

 

Bauer Ildikó: A mi borvidékünkön a borászok magyar borásznak tartják maguknak, de ők szlovákiai magyar borászok, elsődleges piacként a Bott Frigyesen kívül a szlovák piacra tekintenek. Azért is, mert a magyar borpiac nagyon telített, sokan nem is próbálkoznak itt, kitalálták maguknak az Autentikus Borokat és egyéb kezdeményezéseket, ezekkel Szlovákiában szeretnének érvényesülni.
 
R.P.: A tavaly a HNT alapján elvégzett kutatás szerint a magyarok a mindennapok borát a 8-900 forintos kategóriában látják. Ez jól van így?

 

Gianni: Privát véleményem, hogy a magyar borok túlárazottak, mert a mércét a külföldi borok jelentik. A minőségi bornak ára van, pláne az organikus, hozamkorlátozott borok előállítása költséges, de erre kell törekedni. Kannás bornál nem lehet versenyezni az olaszokkal. A magyar borászat jó irányba indult, de azt csinálja, mint a többiek 30-40 éve. Nem lehet rohanással behozni a lemaradást. Egy francia, olasz, spanyol bor egy pár lépcsőfokkal még mindig feljebb van, de van időnk, hogy felnőjünk felé, tévedni nagyon egyszerű, ezt Olaszország példáján láthattuk.

 

Szőts Áron: Azt gondoljuk, a magyar bor megállja a helyét a világban, de a jövedéki szabályozás az online értékesítést nagyon megnehezítik, ezért nagyon nehéz külföldre értékesítenünk. Pedig abszolút van érdeklődés irántuk.
 

 

Szőts Áron: Pont az a jó, hogy nagyon pontosan lehet az online térben célozni, és csak azt megszólítani, aki érdeklődik a magyar bor iránt.
 

Gianni: A "made in Hungary" kicsit későn jött, a Bocuse d’Or idején kellett volna ezt kommunikálni. És megint azt érzem, mintha a bor és a gasztronómia külön utakon járna itthon.

 

 

Ripka Gergő: Fontos lenne most már valami folytonosság, ha kiválasztunk egy jó irányt, akkor az egy folytonos munka kezdete legyen, ami akár évtizedeken át ível. 

 

Bauer Ildikó: Az online marketing egy eszköz, amíg nincs egy minőségi termék és egy jó üzenet, reméljük ez a mostani az lesz, és jó szolgáltatók, addig ez önmagában nem segít. Az online marketing elengedhetetlen, de bármennyit beleölhetek, amíg nincs olyan szolgáltató, aki miatt visszajön a turista.

 

Szőts Áron: Ha jövőre 2% vásárol online, akkor már elégedett leszek. De ehhez fel kell ismerni, hogy ez nem ördögtől való és nem is olyan bonyolult, ellenben egy hasznos kommunikációs csatorna. A borászatok, kereskedők igenis építsék fel és erősítsék magukat ezen a területen is.

 

Gianni: Csak kemény munkával lehet továbbvinni egy ilyen nemes célt, a folytonosság nagyon fontos. A pincészeteknek több erőt kívánok, a fiataloknak motívációt, a kis pincészeteknek több támogatást. Úgy gondolom, egy év múlva több lesz a tanulási lehetőség, a következő forradalom az enogasztronómia oktatásának világában fog eljönni.

 

R.P.: A bor és a gasztronómia összetartozik, de rajtunk is múlik, mennyire erős ez a kapocs. Jön egy generáció, akinek ez a digitalizáció sokkal természetesebb közeg. Remélem, hogy jövőre ők is sokkal nagyobb számmal, hangsúlyosabban itt lesznek ők maguk generálják a fejlődést.

 

 

15:15: Elérkeztünk a nap sztárvendégéhez, a színpadon Caroline Gilby Master of Wine, előadásának címe: Magyar borok a brit piacon – követendő példák.

 

Elmeséli kapcsolódását a magyar borokkal, 1990-es évek eleje óta követi figyelemmel a magyar borokat. (Itt még többet olvashatsz róla.)

 

"Az eltelt időben nagyon sokat változtak a magyar borok" - mondja. Általában a kelet-közép-európai borokkal sokat foglalkozik, egyértelműen fellelhetők közös vonások a térség országainál, ami még a borral kapcsolatos központi kommunikációban is tetten érhető.

 

"A magyar bor csak Magyarországon világhírű" - süti el ő is ezt a mostanában sokat hallott mondatot, majd hozzáteszi: "Attól már nem ájulnak el az emberek, hogy a tokaji édes bor, szomorú, de ettől nem értékelik többre, mint egy kólát vagy a csokit."

 

 

Magyarország erősségei:

A furmintot nagyra értékeli a világ, szeretik a sztoriját (mint minden sztorit manapság). A furminttal az a baj, hogy nagyon erősen kötődik egyetlen borvidékünkhöz, hogyan profitálhat ebből az egész ország?

 

A kadarka is izgalmas a világ szemében, ráadásul illik a kedvelt pinot noir stílusba. A bikavérrel kapcsolatban még mindig élénken él a nemzetközi piacok emlékezetében a szocializmus bikavér bora.

 

Csak úgy ismeretlenül nem fognak az emberek a magyar borok mellett dönteni, az erősségekre kell rájátszani, a változatosságra, a megbízhatóságra.

 

Következzenek gyengeségeink:

Kicsit beszél a szomszédos Szlovéniáról, mint országról, ami kemény munkával visszakerült a világ bortérképére. Élen jár a mozgalomban Brda borvidék, ahol tényleg vállt vállnak vetve igyekeznek előrejutni. Évente 20-25 sajtótúrát rendeznek nemzetközi újságíróknak.

 

 

Magyarországra visszatérve elmondja, jó kezdeményezésnek tartja a Villányi Franc konferenciát, a borárverést, ezek mind közösségé formálják a borvidékeket.

 

Hogyan lehetünk újra nagyok?

Végezetül egy útravaló Caroline Gilby-től: "Nincs egyetlen recept a sikerre, csak egyetlen dolog biztos, sokat kell dolgozni."

 

 

14:40: A mikrofonnál a NAV képviseletében Bakai Kristóf Péter pénzügyőr ezredes a Vámszakmai Szakfőigazgatóságról, témája: Elektronikus ügyintézés és szolgáltatások a jövedéki eljárásokban

 

Az elején adatbázisokról, adatvagyonról van szó, röpködnek a milliárdok és a terabyte-ok. Honnan a sok adat? Partnerek bevallásai, adatszolgáltatásai, nemzetközi társszervek, cégbíróságok.

 

A NAV-nál régóta zajlik a digitalizáció, ennek lépcsői: e-Vám, e-Szja, e-Jövedék, e-Áfa (tervek szerint 2021-től).

 

Bakai Kristóf Péter bemutatja az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA), majd röviden megemlíti a HEGYIR-t, vagyis a Hegyközségi Információs Rendszert.
 

 

14:15: Zadravecz Zsolt az ausztriai Sepp Moser Birtok szőlésze fog most beszél a birtok organikus fejlődéséről.

 

Üdvözli a somlói kezdeményezést. "Nagyon meg kell tanulni az organikus művelést, hogy jól működjön" - ad egy jótanácsot útravalóul a somlóiaknak.

 

Sepp Moserék 2000-ben már biodinamikus borászatot álmodtak meg, de akkor még vajmi keveset tudtak a témáról. A természeti körülmények miatt először nem is hitték, hogy működni fog. 52 ha-n dolgoznak, 27,5 Burgenlandban, 24,5 Alsó-Ausztriában.

 

2000-ben 1,5 ha-n próbálták ki először a biodinamikát, de alig állt rendelkezésre tudásanyag, amiből tanulhattak volna. Annyit tudtak, hogy nem fognak használni felszívódó szereket, tápsókat, műtrágyát és meg kell oldják a gazosodást gyomírtó nélkül.

 

Lépésről-lépésre maguk próbálták megtalálni a válaszokat: hogyan oldják meg a táplálék-utánpótlást, növényvédelmet stb,

 

2000, 2001 jól működött, 2002-ben újabb 6 ha-t vontak biodinamikus művelés alá, folyamatos eszközfejlesztés. 2003-ban álltak át teljes biodinamikára, előtte 40 literes üstben főzték a teát, utána megsokszorozódott a szükséges mennyiség, ezt is fejleszteni kellett.

 

Folyamatosan jöttek azonban megoldásra váró problémák, például hogyan fogják a sorok közé ültetett növények ne kerüljenek konkurenciába a szőlővel. Olyan kultúrákat kísérleteztek ki, amiknek a jelenlétét nem sínylette meg a szőlő. Tápanyagpótlás, növényvédelem is megoldott.

 

- mondja Zadravecz.

 

15 év után is tanulják a dolgot, nap mint nap új tapasztalatokkal, információkkal gazdagodnak.

 

"Sokan nem osztják, de én állítom, nagyon jó, hogy minél több gazdaság áll át bióra, de a biodinamika ad teljességet a szőlőnek, mert az tudja nyújtani a talajra ható pluszt" - mondja a szőlész. Úgy véli, kár kihagyni ezt a rendszert a szőlőből. Sokan túlmisztifikálják a biodinamikus művelést, mert a biodinamikusok figyelik a Maria Thun naptárat, figyelik a Hold-Föld állást, de náluk működik. A közeljövőben a rézt és a ként is ki akarják teljesen szorítani és homeopátiás szerekkel helyettesíteni, amivel kapcsolatban szintén sokaknak vannak ellenérzéseik, "hókuszpókusznak" tartják, nekik viszont két éve nem kellett rézzel permetezniük.

 

"2000 előtt direkt értékesítésből volt a Sepp Moser Birtoknál a többség, 2018-ra elértük azt, hogy 85% az, ami értékesítőn keresztül értékesítünk, 12% a direkt értékesítés. Ausztriában 36% megy el a boarinkból a többi export, legnagyobb felvevő Svájc. Ez a magyaroknak is kiugrási lehetőség, ha megtanulják a technológiát, mert Svájcban van például tudomásom szerint a legnagyobb bioborokat forgalmazó cég a világon" - mondja búcsuzóul Zadravecz.

 

 

13:45: Vége az ebédszünetnek, a délutáni szekció első "fellépője": Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnes, egyetemi docens, dékán, PhD, Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Borászati Tanszék. Előadásának a címe: A felsőoktatás jelentősége a szőlész-borász képzésben

 

Itt vannak a saját hallgatói és szurkolnak neki.

 

A szőlész-borász képzés nehézségeiről fog beszélni először. 

 

- teszi fel a kérdést Sárdy Diána, majd egy Freund Tamás idézettel válaszol: "A borász szakmája a reneszánsz kori tudós és művész egységét követeli meg mind a mai napig. A szőlőt a tudós precizitásával kell művelni, ismerni kell az agrár-biokémiát, a biológiát, a szőlészet évszázadok során felhalmozott tudományát. De ha a borász nem rendelkezik a művészekre is jellemző kreativitással, gazdag belső világgal, amely egyedivé teszi az alkotásukat, akkor a termék csak rutinszerűen előállított tömegcikk lehet."

 

2006-ig volt külön szőlész szak illetve élelmiszer szakon sör-, bor-, pálinkakészítés, szőlészeti képzés nélkül. 2006-ban jött létre a vágyott szőlész-borász szak.

 

 

Míg a SZIE-n egy emelet jut a borászati tanszéknek, Stellenboschban (Dél-Afrika) egy egész épület. 

 

2018-ban indult el a szőlész-borász MSc képzés. A BSc gyakorlatiorientált, fókuszban a problémamegoldás. Az MSc képzésben okleveles borbírálói tréninig tananyaga is be van építve, míg a BSc-n a kóstolás sokkal kevésbé hangsúlyos. 

 

Mennyire divatos ma a borász szakma? - van már Pécsen, Keszthelyen, Egerben képzés, van egy egészséges piaci verseny, évről-évre növekszik a felvett hallgatók létszáma, miközben a szakma befogadóképessége erősen korlátos.

 

Mit hoz a jövő? Nagy kihívás, hogy 2020 után emelt érettségi és nyelvvizsga kell az egyetemre kerüléshez, becslések szerint 20%-kal fog csökkeni a hallgatók/jelentkezők száma.

 

Távlati elképzelések:

 

 

12:35: Demeter Zoltán, a Demeter Zoltán Pincészet tulajdonos-borásza lép színpadra.  Előadásának címe: A Tokaji pezsgő – lehetőségek és felelősségek. Izgalmas előadásnak nézünk elébe, a tokaji borász mindig is a szókimondó megnyilatkozásairól volt híres.
 
Erős kezdés: "Sokat gondolkodtam, mi az, amit még nem mondtam el az előző 30 évben, amit még nem próbáltunk meg, hogy a borainkat olyannak lássuk, amilyennek elképzeltük." Közben a kivetítőn a 2011-es "12 pont Tokajért" látható éppen (és amiből a borász szerint többnél még mindig bőven van teendő):

 

 

A legerősebb gondolatok Demeter Zoltántól:

A 2014-es pezsgőjére vagyunk vendégei Demeter Zoltánnak az előadása végén, aperitifként az ebéd előtt. Köszönjük!

 

 

 

12:15: Somlóra látogatunk, Baráth Sándor a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségének elnöke beszél "Somlóra, az organikus borvidékre"

 

"Egyelőre ez egy vízió, de nem megalapozatlan" - kezdi előadását Baráth Sándor. Tavaly novemberben 135 igen 4 nem és 39 tartózkodás mellett

A kicsik részéről is nagy a támogatás.

 

Egy hatalmas tévhit eloszlatásával folytatjuk: nem Somló a legkisebb magyar borvidék, a Ság-hegy és Kissomlyó tíz évvel ezelőtti hozzácsatolása óta már Mór a legkisebb. Ezzel együtt kétségtelenül kicsi, ám éppen ez ad hatalmas esélyt az organikus átállásra, Baráth tudomása szerint nincs jelenleg teljesen organikus borvidék a világon. 

 

Miért éppen Somló? 

Mit várnak az átállástól?

Hogyan tervezik a megvalósítást?

Hogyan történik az ellenőrzés, mi a garancia, hogy mindenki betartja?

 

Következzen egy kis nemzetközi kitekintés: 10 év (2000-2010) alatt majdnem megnégyszereződött a világban az ökológiai művelésű szőlőültetvények területe. Ausztriában 2014-ben 10,7% az arány, Magyarországon 1,7% (Csehországban 5,6%, bőven előttünk járnak).

 

"Az előadásom alapján talán egyeseknek egyszerűnek tűnhet az átállás, ez azonban napi munkát jelent a borvidéken. Ha sikerül, akkor talán nekünk is sikerült hozzátennünk ahhoz, hogy jobb legyen ez a világ" - zárja mondandóját Baráth Sándor.

 

 

11:55: Következő előadó: dr. Brazsil Dávid, főtitkár, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Előadás címe: Ágazati bormarketing – célok, források.

 

Bormarketing helyett inkább a borpromóció szót használja, mert nem arról van szó, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelő bort készítsenek a magyar borászok, hanem hogy a boraikat bemutassák a közönségnek, megtalálják a megfelelő piacokat hozzá.

 

Történeti áttekintés következik ezután a 2016-os megújulástól kezdődően. "Legfontosabb piacot a visegrádi országok jelentik" - mondja dr. Brazsil Dávid. Az idei évről szólva elmondja, elkészült az előzőekben bemutatott logó és elkülönítettek 150 millió forintot promócióra/marketingre.

 

 

Tőle is elhangzik, a magyar borok alapvető problémája, hogy többségében folyóborként kerül exportálásra, ez az a szegmens, ahol a legkisebb profit realizálható. Jó híre is van: 2018-ban rekordalacsony volt az import, valamint 3,6 millió hl-re növekedett a hazai termelés (ebből 800 ezer az export). Még mindig nem értük el a válság előtti fogyasztási szintet (33 liter helyett, 26 liter / fő az éves fogyasztás), miközben a sörfogyasztás (különösen a prémium kategóriában) nagyon megugrott.

 

- vonja le a következtetést a világban zajló folyamatokra utalva.

 

Célok:

 

"1,5 milliárd forintból tudnánk magunkat pusholni a legfontosabb külpiacainkon (Németország, V4, Nagy-Britannia, Kína). Ennyire esély sincs" - mondja dr. Brazsil Dávid. 

 

Kis Miklós Zsolt államtitkár által feldobott labdára reagálva röviden beszámolt a magyar borok lengyelországi pozicióiról. "Kompetitív piac, ahol jó pozíciót foglalunk el - a top 10 eredetvédelmi márkában ott van az Egri Bikavér és a Tokaji is -, azonban a múlt babérjain ülni végzetes hiba lenne." Idén másodszor rendezték meg a magyar borszalont Varsóban, ahova lengyel sommelier-ket, borújságírókat hívtak meg.

 

A promóció belföldi megindítása, a lengyel folytatása, valamint az Országos borverseny színvonalának további növelése a HNT idei legfontosabb feladata. "A promóció csak egy kapu, amit mi ki tudunk nyitni. Hogya abból valódi kereskedelem jöjjön létre, innovatív vállalkozásokra van szükség fejlett borturizmussal, új kereskedelmi tudással, hogy otthonosan tudjanak mozogni a nemzetközi térben."

 

Fontos a nemzetközi kitekintés, hogy a borászok folyamatosan képezzék magukat, figyeljék a trendeket illetve építsék a márkájukat.

 

 

11:20: A következőkben, a "Személyesen" szekcióban előbb Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség bormarketing szakértője, majd Ipacs Géza designer (Apacs Stúdió) lép színpadra.

 

Gál Zsombor 2017-es Borjog és Bormarketing Konferenciát idézi fel, ahol bejelentették a magyar bor értékpiramisának megszületését. "Ennek kifutása kicsit hosszabb, mint ahogy mi elképzeltük" - teszi hozzá. Jelenleg is zajlik a tartalommal való megtöltése, ennek része az eredetvédelmi rendszer kidolgozása: regionális, borvidéki és dűlős borok rendszerének kialakítása, ahol mindenki megtalálja a saját termékének a helyét.

 

Ma az "új magyar bormárka" koncepció bemutatására kerül sor. Az új magyar bormárka egy egyszerűsített, jól érthető, könnyen kommunikálható koncepció, aminek megtervezéséhez Ipacs Gézát kérték fel. Elvárás volt, hogy a magyar bor egyediségét hangsúlyozza, hiteles legyen (a már létező magyar bort kommunikálja) és minden magyar borász és borvidék benne lehessen.

 

A végeredményt személyesen Ipacs Géza mutatja be a hallgatóságnak.

Elmondja, a magyar bor fajtapalettája rendkívül színes, ebből következően a stílus is változatos. Két megközelítés lehetséges: redukáljuk a palettát, vagy éppen ezt a gazdagságot kommunikáljuk (amihez a magyar borászok víziója is hozzájárul).

 

Fő üzenet: a magyar bor = magyar borász. A közös nevező, egyben a szlogen: személyesen - magyar bor

(angolul Personally - Wines of Hungary).

 

 

Újra Gál Zsombor kap szót, a két hét múlva megrendezésre kerülő düsseldorfi ProWine-ról, az egyik legnagyobb boros szakmai seregszemléről beszél. Ezután egy imidzsfilmet mutat be, amit már az új logóhoz és koncepcióhoz készítettek. A filmben elmondja gondolatait többek között Mészáros Gabriella is.

 

Gál Zsombor elmondja, filmsorozat forgatásába kezdtek, a "személyesség" jegyében borászokról, borközeli emberekről készülnek rövid portrék. Bolyki János (Eger), Bujdosó Ferenc (Balatonboglár), a Pfneiszl lányok (Sopron) és Szepsyék kisfilmjét le is vetítik.

 

Ide is jut egy kisebb bejelentés: elindul jövő héten a bor.hu regisztrációja, minden borászatot kiértesítenek, hogy felkerüljön a magyar bor közösségi portáljára.

"Igazi kökzösséget csak közös célok hozhatnak létre" - zárta előadását Gál Zsombor.

 

 

11:15: Illusztris vendégek.

 

 

10:40: Államtitkárt államtitkár követ. Előadó: Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Agrárminisztérium. Téma: "Közös célok, kiaknázatlan lehetőségek"

 

Finanszírozásról beszél, 2023-ig az EU-s források 100%-át szeretnék elkölteni (1300 milliárd forint). A kiaknázatlan lehetőségekre térve, önkritikusan bevallja, egy-két célt még nem sikerült elérni. A pályázatok egyszerűsítésére törekedtek, a jogcímek helyett közérthető felhívások meghirdetését szerették volna, aztán jött egy közbeszerzési törvény, ami ezt felülírta némileg, de már újra módosították.

 

Versenyképesség növelése, borszőlő telepítés: kérés volt az ágazat részéről, hogy ha már az EU megengedte a borszőlőtelepítést bizonyos feltételek mellett, akkor ezt támogassa itthon is a kormányt. 4 milliárd forintos pályázatot hirdettek meg, ebből alig 600 millióra pályáztak, egyszerűen nem volt pályázó. "Ok lehet az osztatlan közös tulajdon rendezetlensége, ebben rendet akarunk tenni" - mondja az államtitkár.

 

Fontos az öntözés kérdése is a klímaváltozás fényében. Sokáig ördögtől valónak tartották az öntözést, ezt azonban érdemes felülvizsgálni és esetleg erre is pályázatokat indítani.

 

 

Kicsit beszél a bormarketingről is, ahogy mondja, némileg szubjektív véleményt fogalmaz meg. "Vannak még kiaknázatlan lehetőségek. Le kell szűrni a korábbi döntések tanulságait. Nem tartanám ördögtől valónak, ha többet tennénk be a közös kalapba, ez lehetne közös agrármarketing büdzsé is. Kitörési pont lehet a szívügyemnek tekintett Lengyelország, ahol nagy lehetőséget látok, és közben Románia, Bulgária, Moldova is megelőz minket a borexportot tekintve. Én most feldobom a labdát dr. Brazsil Dávid HNT főtitkárnak, aki nem sokkal utánam szintén színpadra lép."

 

Január óta nyitott felhívásra hívja fel a figyelmet, 50 milliárdos keretösszeg "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban", amiből 10 milliárdot a borászati fejlesztésre szánnak. Nagy a túljelentkezés, 66 milliárdra pályázta eddig, több mint 500-an. "Érdemes igyekezni, mert már csak pár hét maradt."

 

Egy bejelentés is maradt a végére: promóciós tevékenységek támogatására egy miniszteri rendelettel indul egy pályázat, hamarosan jön a kiírés. Téma: nemzeti minőségi rendszerekhez történő csatlakozási támogatás.

 

 

10:30: SPOILER a holnapi rendezvény előtt! Ebből az 50 borászból kerül ki a 2019-es Borászok Borásza.

 

 

10:15: A szakmai program első előadója dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, előadásának címe: Agrárinformatika az adminisztrációcsökkentés érdekében.

"A bor abban a nehéz helyzetben van, hogy három különböző terület is a magáénak tudja, mint jövedéki terméket, élelmiszert és a piacszabályozás tárgyát. Ebből a hármas adminisztrációs kötöttségből igyekszünk kiszabadítani" - mondja. Példaként a kistermelői pezsgőkészítés lehetővé tételét, a pincekönyv egyszerűsítését említi többek között.

 

Az informatikai és digitalizáció újdonságait egyelőre szigetszerűen használják a résztvevők, pedig hatalmas potenciál van benne. A "Digitális Agrárstratégiára a remények szerint hamarosan rákerül a kormány pecsétje" - mondja dr. Feldman Zsolt. Ennek következménye lesz az e-pincekönyv bevezetése is.

 

Digitális Agrárakadémia projekt keretében a közép- és felsőfokú képzésben résztvevőknek akarják azt a 21. századi technológiát és eszközöket nyújtani, amire a jövő gazdáinak szüksége lesz.

 

Állami adatgazdálkodás: hatalmas mennyiségű államnál rendelkezésre álló adat feldolgozása, elektronizálása, amit aztán a gazdák rendelkezésére bocsátanak, hasznosítanak.

 

Az e-pincekönyvre visszatérve elmondja, hogy ez a projekt többről szól: az összes szereplőt a fogyasztókkal is beleértve összekapcsoló rendszerről van szó, aminek lényege, hogy egy adatot csak egyszer kelljen rögzíteni. Főbb elemei: nyilvántartási kötelezettségek elektronikus vezetése, állami szervekkel való egyszerű, gyors, elektronikus kapcsolattartás, könnyen kezelhető, átlátható felhasználói felület. A munka során együtt dolgoznak, a HNT-vel, NAV-val, NÉBIH-hel és az informatikai szakemberekkel, hogy az egymás közötti adatforgalmat biztosítsák a termelőtől egészen a fogyasztóig. A projekt vége a tervek szerint 2020. július 1.

 

 

Az elektronikus bortermelői nyilvántartást fokozatosan szeretnék minden szereplő számára kötelezővé tenni (első körben 5000 hl fölött lenne kötelező), ami által az eddigi papír alapú nyilvántartás mellett az elektronikus út is adott lesz, tovább egyszerűsítve a kommunikációt, ügyintézést a hivatalokkal, hatóságokkal. 

 

Mit várunk ettől az egésztől? - teszi fel a kérdést dr Feldman Zsolt, majd 4 pontban össze is foglalja:

"Sikerült egy olyan eszközt találni, amelynek köszönhetően 2020. közepétől az egész kiszolgáló informatikai rendszerrel képesek leszünk átlépni a 21. századba. Kihívás, hogy az ágazat minél nagyobb részét be tudjuk vonni, de bízom benne, ebben a most belépő fiatal generáció segítségünkre lesz" - zárja mondandóját az államtitkár.

 

 

10:05: Rókusfalvy Pál ismerteti a nap szakmai programját, írásos változata elérhető a rendezvény honlapján. Kiemeli Caroline Gilby Master of Wine előadását, aki "számunkra kapu a nagyvilágra". Az idei konferencia fontos törekvésének tartja azt is, hogy a fiataloknak olyan víziót kínáljanak, ami kellően vonzó számukra, hogy ezt a szakmát válasszák. Mint mindig, most is kerekasztalbeszélgetéssel zárul a konferencia, Rókusfalvy Pál azonban önkritikusan bevallja, ez egyelőre nem vitte előbbre a bormarketing ügyét. "10 éve megszűnt az a rendelet is, hogy az eladott bor után bizonyos százalékot a borászok beadnak a közös bormarketingre (köznyelvben: palackdíj), és igazán gazdája sincs jelenleg a dolognak. Miközben a 30 év alatt a magyar bor elkészült." Sokszor hallja, hogy a magyar borvilághírű, de úgy véli, erről rajtunk kívül senki nem tud.

 

Kicsit promózza a holnap megrendezésre kerülő, szintén általa életrehívott Borászok Borásza díjátadóhoz idén bemutatkozó Kóstoló Kör rendezvényt, ahol az idei 50 jelölt (most jelentette be őket hivatalosan, később mutatom a listát) és az eddigi győztesek borait kóstolhatja a közönség.

 

10:00: Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lép a pulpitusra. A jog és a szőlőtermelés, borkészítés kapcsolódási pontjairól beszél. "Az Önök minden mozzanatát is átszövi a jog" - mondja az ágazat szereplőihez szólva, majd számos példát sorol fel. Kollégáiról beszélve elmondja, állnak a borászok rendelkezésére, ha bármilyen jogi segítségre van szükségük. 

 

9:50: Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöket következik. Metafórával indít: "ahogy tavasszal a szőlő megújul, jó, ha úgy meg tud újulni a boros közösség is". Elmondja, az elmúlt 30 évben sokak szerint a borágazat jutott a legmesszebbre, de vannak még bőven feladatok. A mai napig tőkehiánnyal kűzdenek, a magyar piac méretéből fakadó hátrányok is jelen vannak, és még mi sem vagyunk eléggé büszkék a borainkra, így nehéz a továbblépés. Ezzel együtt úgy érzi, új korszak kezdődik, rengeteg lelkes fiatal bukkan fel, sok a kreatív erő az ágazatban. "A kihívások is teljesen mások az előttünk álló évtizedekben. Napi gond a munkaerőhiány, a klímaváltozás kihívásai még komolyabbak és a digitális kihívás is itt van."

 

A HNT az évi első gyűlésén kijelölte a legfontosabb 2019-es feladatokat: biológiai alapok, oktatás-nevelés, a magyar bor promóciója (erre már ki lett jelölve egy 150 millió forintos keret).

 

9:40: Dr. Nagy István agrárminiszter hivatalos megnyitója zajlik. "Kevés olyan ágazat van, ami annyira tradicionális, mint a borászat" - kezdi beszédét. Az innováció és a technológiai fejlődés is azonban rendkívül hangsúlyos, ezért sok más ágazat is példaként tekint a borászokra. "Beszélnünk kell róla, milyen jövőt szánunk a borainknak, alkalmazkodnunk kell a 21. század kihívásaihoz." Mondhatni, ez lesz a mai konferencia lényege, hiszen a kiemelt téma: CyberBor – Megállíthatatlan digitalizáció. "Jó egészséget és jó eszmecserét kívánok Önöknek" - zárta mondandóját az agrárminiszter.

 

 

9:15: A hivatalos program 9:30 órakor kezdődik dr. Nagy István agrárminiszter megynitójával.