A Zsirai Pincészettől Csanaky Máté sales és marketing vezetőt kérdeztük arról, hogy miért kedveli ezt a fajtát, és mi ma a szerepe a furmintnak a világ borpiacán.

“A borvilágban ma a különleges, helyi fajtákat részesítik előnyben, és a furmint kiváló arra a szerepre, hogy kitűnjünk vele Magyarországon. Személy szerint amit én szeretek benne, az a savkészlete, hiszen alapvetően magas savtartalommal bír, de annak nem csak a mennyisége, hanem a struktúrája is kiváló. Ez teszi lehetővé, hogy hosszan eltartható, valamint száraz és édes bornak, ill. pezsgőnek is alkalmas legyen”.

 

 

Csanaky Máté úgy látja, hogy külföldön már nagyon ritka az, hogy valaki egy világfajtát válasszon Magyarországról, abszolút a helyi fajtákat keresik. Bár a környező országokban is előfordul, azért a furmintot magyar fajtaként azonosítják be külföldön. “Itthon a furmint szerintem sosem volt annyira népszerű, mint amennyire szerettük volna, a szélesebb fogyasztói rétegek számára, az átlag fogyasztók a száraz tokaji borokat nem is igen ismerik. Egy szűkebb közönség és a szakma, a sommelier-ek azok, akik értékelik inkább, nem tudott gyökeret verni a borkedvelő, de nem borértő fogyasztók körében. A kedvencek között inkább a könnyed, gyümölcsös fehérborok vannak, a furmintnak nem ez a stílus az erőssége” - fejti ki.

A Zsirai Pincészet nemcsak a Tokaji, hanem a Somlói borvidéken is készít furmintot, amelyek teljesen mások karakterben. “Nem csak a borvidékből eredő különbségek figyelhetők meg, hanem az is, hogy pl. Tokajban minden dűlőben más és más a furmint. A fajta nagy erénye, hogy magas terroir-közvetítő szerepe van, ettől olyan izgalmas, és ez is fontos szempont a külföldi piacon”.

A pincészet a Furmint Február keretében egyike volt azon borászatoknak, akik hazánkat és egyben a Tokaji borvidéket képviselték boraikkal a nemzetközi bor szakkiállításokon. “A szakmai kiállításokon a résztvevőket már nem kell győzködni arról, hogy a furmint milyen potenciállal bír, tisztában vannak vele, és kifejezetten különleges egyedi fajtaként kezelik. A következő lépés persze az, hogy a vásárlóik is furmintot akarjanak inni.” Ahhoz, hogy ne csak egy bor legyen a polcon a többi között, hanem egy felkapott, és szexi ital, persze nem elég, hogy a szakma értékelje, hanem szükség van komoly ország- és bormarketingre is.

 

  Zsirai Kata tulajdonos, borász

 

Bár a Zsirai Pincészetnek a Somlón és Villányban is vannak területeik és boruk, mindig a Tokaji borvidék képviseletében mennek a kiállításokra, mert “ha valaminek hívószava van az országból, akkor az Tokaj”. A somlói és villányi boraikra is büszkék, de ezeket már a kapcsolat kialakítása után kezdik megmutatni a kereskedőknek. Külföldre a tételeik több mint felét értékesítik, Kanada, az Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Lengyelország jelenleg, ahol a boraik főként éttermekben fellelhetők.

“A furmintnak vannak pozitív és negatív tulajdonságai. A pozitívak között kiemelhetjük a neutralitását, fajtajellege nehezen megfogalmazható mind illatban, mind ízben. Egy fehérborokból álló sorban meg lehet találni, de igazából konkrét  fajtajelleget megfogalmazni nem nagyon lehet. Emiatt alkalmas magának a termőhelynek és a termőhelyi hatásnak mély bemutatására. A különböző dűlőkből szelektáltan szüretelve, ugyanazzal a borásszal és technológiával is különböző borok születnek. Kevés olyan fajta van, ami ezt ennyire komplexen tudja kiemelni és visszaadni a termőhelyi hatást, és az én ars poeticám az, hogy ezt a sokszínűséget bemutassam a boraimmal” - kezd bele a furmintról szóló beszélgetésbe Balassa István borász.

 

 

“A másik jó tulajdonsága - amely egyben negatív is -, hogy a botritisz nevű gazfickó tud rajta dolgozni, aki a legnagyobb barátunk és a legnagyobb ellenségünk is egyben, mert amikor száraz bort szeretnénk készíteni, akkor tűzzel vassal küzdünk ellene, amikor pedig édes bort, akkor meg úgy várjuk mint a Messiást”. A borász szerint ha a természetes édes bor különlegességekről van szó, akkor elmondhatjuk, hogy a világon az egyik, ha nem a legalkalmasabb fajta a furmint.

Amit Balassa István szerint nem igazán tud a furmint, az a könnyen iható, üde, friss borstílus, ezt a legnehezebb kihozni belőle, szerinte inkább niche borként tekinthetünk rá.

 

 A Balassa borok 12 dűlő terméséből készülnek, furmint mindegyikben van. A dűlők geológiai összetétele bár alapjaiban hasonló, mégis nagyon nagy eltérések adódnak mind az alapkőzetben, mind pedig a termőtalaj összetételében. Ennek hatása révén más és más tulajdonságokat kap a bor minden eltérő termőhelyen, dűlőben. “A tudományos alátámasztása ennek még folyamatban van, egyelőre inkább tapasztalati tudásunk van, azt meg tudjuk fogalmazni, hogy az elmúlt 25 évjáratban a Betsekből mindig Betsek stílusú bor jön le, a Nyulászóból mindig Nyulászó, a Szent Tamásból mindig Szent Tamás. A végterméket kóstolva egyértelmű, hogy a termőhelyi hatás érvényesül a borokban, és ez parcella szinten is megmutatkozik.”

 

 A dűlőszelektált száraz furmintok közül a Nyulászó az alapszintet képviseli, kicsit rusztikusabb, lomhább, mélyen ásványos karakterű bort ad. A Betsek gyümölcsösebb, van egy kis kesernye a végén, vélhetően a dűlő magas agyagásvány tartalma miatt. A Kakas egy Chablis-jellegű bort ad, krémes, krétaporos, itt gyakorlatilag termőréteg sincs, csak kőzetliszt az alapkőzet tetején. A Mézes Mály Tarcalon egy komplex dűlő, szinte az összes geológiai forma megtalálható azon a kis területen, mint amely az egész borvidéken. Elegáns, kerek, légies bort mutat. A legmagasabb szinten a Szent Tamás dűlő van, nagyon elegáns, nagyon mély, kifejezett őszibarack aromatikával.

 

Balassa István 2017-ben szamorodniból is elkészítette dűlőszelekcióját. 3-at a Betsekből, egyet a Nyulászóból, a Mézes Mályból, a Kakasból és a Bomboly dűlőből. “Ennek a kísérletnek az volt a célja, hogy megmutassuk, hogy a magas cukortartalom mellett is szépen láthatóak a dűlők közötti különbségek, vagyis a borkülönlegességeken is át tud ütni a termőhelyi hatás. Ez be is igazolódott” - meséli.

 

A Balassa borok több Michelin-csillagos étteremben, külföldi borkereskedésben is jelen van, a nemzetközi kiállításokra kifejezetten üzletkötési lehetőségekkel érkeznek. “A gasztronómiában a furminthoz nagyon széles spektrumban lehet ízvilágot társítani, mind a száraz, mind pedig az édes változatok megtalálják párjukat a világ szinte összes konyhájának ételeivel”.

 

 

 

Februárban immár nem csak hazánkban, de határainkon túl is a furmint volt a főszereplő. Az MBÜ támogatásával Londonban, Párizsban, Varsóban és Szöulban is a középpontba állították a furmintot. Párizsban február 9-én Magyarország nagykövetségén sétálókóstoló keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők a furmintokkal. Londonban február 16-án a Wines of Hungary UK immár hetedik alkalommal rendezte meg a magyar borok kóstolóját, egy izgalmas étel-ital párosítású mesterkurzust/ebédet beépítve a programba. A 2024-es nagysikerű dél-koreai kampány folytatásaként idén is visszatértek Szöulba, ezúttal egy furmint mesterkurzus apropóján, amelyre február 18-án került sor. Február 20-án, Varsóban Wojciech Bońkowski közreműködésével kerültek előtérbe a hazai furmintok, ahol egy nagyszabású sétálókóstolón ismerkedhettek meg az érdeklődők a különböző tételekkel.