Az első benyomások után a soproni Steigler Pincészet előtt elhaladva, megragadta a tekintetem a ritkaságnak számító bio, szűretlen pet-nat boruk, melyet érdekességként mutattak be a hagyományos tételek mellett. Azt hiszem, ez az a tétel, amivel, ha elsőre találkozik az ember, akkor nagyon megosztó tud lenni. Vagy egyből rákapunk az ízére, vagy pedig elkönyveljük, hogy ezt jó volt kipróbálni, jó, hogy van ilyen is, de lépjünk tovább. 

 

A Pétillant Naturel, röviden Pét-Nat, egy olyan eljárás a pezsgőkészítésben, amely során a bor természetes erjedés közben képződő széndioxidját zárják palackba. Ez az eljárás régebben a "méthode ancestrale" néven volt ismert, és az egyik legrégebbi pezsgőkészítési módszer. A mustot korábban palackozzák, mint a hagyományos pezsgőkészítés során, majd a palackban folytatódik az erjedés, és a must természetes módon pezsgővé alakul, miközben a palackban megmarad a széndioxid. A pezsgő elkészülése után a palackot hagyományosan nem degorzsálják, vagyis nem távolítják el belőle az elhalt élesztősejteket, így a bor homályosabb marad, de ez egyben hozzáadott karaktert is ad neki. A Pét-Nat pezsgők gyakran friss, gyümölcsös karakterrel rendelkeznek, ezért manapság egyre népszerűbbek boros körökben. Ezt az eljárást leginkább könnyed, jól fogyasztható pezsgők előállítására használják, amelyből mindig az utolsó évjáratot ajánlott fogyasztani.

Ennek fényében néhány gondolat a Steigler Pinot Noir rozéból készült pet-nat pezsgőről: világos málnapiros színe és az üdítően felhabzó jellege már az első pillanattól kezdve érdekessé teszi, elsőre leginkább a málnaszörpre emlékeztet. Illatában a piros húsú gyümölcsök, mint az eper, meggy és málna friss, élénk aromái érezhetők. Az ízlelés során a könnyed laza szerkezet, az élénk pezsgő és a rendkívül frissítő szénsavbuborékok egészen egyedi ízélményt nyújtanak. A frissítő gyümölcsösség, a kellemes savérzet és az enyhén élesztős jelleg pedig tovább gazdagítja a bor ízvilágát. 

Az Etyek-Budai borvidék is képviseltette magát a rendezvényen, több pincészettel is, közülük az Etyeki Kúria borait emelném ki, akik 4 tétellel várták a kóstolni vágyókat. A kóstolás elején járva, elsőként királyleánykából készült friss, üde gyöngyözőbort választottam. A kellemes virágos illat után egy friss, citrusos, kicsit őszibarackos ízvilággal kedveskedett. A buborékok feszesek, kellemesen frissítőek. Jól lehűtve ideális tavaszi – nyári hűsítőként. A savignon blanc következett ezután, őszintén bevallom, nekem nagy kedvencem ez a fajta, mert nagyon sokszínű tud lenni. Évjárattól és elkészítéstől függően izgalmas és különleges borokat lehet kihozni belőle, így folyamatosan fenn tudja tartani a fogyasztók érdeklődését. Az Etyeki Kúriánál egy újvilági savignon blanc készült, ami egyébként épp néhány hete került palackba, 6 hónap tartályos érlelés után. Első találkozásra fajtajelleges aromák dominálnak benne, inkább a citrusos vonalon mozog, lime, zöldalma, őszibarack jellemzi. A korty frissítő, üde és meglepően hosszú lecsengésű. Ropogós savai lendületesen robbannak be, de egy pillanatra sem zavaró. A domináns citrusok és fehér húsú gyümölcsök mellett egy kis ananászos jelleg is felbukkan. Hibátlan bor. 

 

De vajon mit jelöl az újvilági kifejezés egy sauvignon blanc esetében? A két világ, a kétféle borkészítési stílusra utal. Az óvilági borok, amit eredendően Európában készítettek, a hagyományos eljárással készültek, tehát sokszor hordóban erjedt ki és még utána ott is érlelték, ezáltal testesebb, krémesebb tételeket kaptunk, inkább a hordós jelleg és a terroir dominált. Az újvilági bor, mondhatni ennek az ellentéte, tehát a savhangsúlyos, laza, gyümölcsös, könnyen iható borokat illetjük ezzel a jelzővel. Ehhez persze az elkészítés módján is változtatni kellett, a hordókat acéltartályra cserélték, gyakran hordót nem is látnak ezek a borok, hűtött, irányított, számítógép-vezérelterjesztéssel állítják elő acéltartályokban. Sokan kritizálják ezt az eljárást, mivel így sokkal uniformizáltabbak a borok, kevésbé érezhető az évjáratok közötti különbség, a termőterület adottságai, azonban kiszámíthatóbb, egységesebb borokat kaphatunk. És ha már megemlítettem, az óvilági boroknál Európát, mint fő lelőhelyet, akkor az újvilági borok esetében Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Kalifornia és Dél-Amerika, ahol leginkább ezt a stílust képviselik a borászok. Ez azonban nem kimondottan földrajzi megnevezés, tehát lehet átjárás a borstílusok és a termőhelyek között.

Az etyeki kalandozás után a Büttner Borbirtok standjánál, a borvidék emblematikus borából kóstolhattam. Két évjárattal is készültek a kéknyelűből. Érdemes ilyenkor mindig a frissebbel kezdeni a kóstolást, bízva abban, hogy a plusz egy év palackban töltött időt meghálálja a bor. Nos a 2021-es tétel magasra tette a mércét. Meleg, aranysárga szín jellemzi, illatát egy az egyben uralja a Badacsonyra jellemző ásványos karakter, finom gyümölcsös aláfestéssel. Izében elsőre a kerek, életteli savak dominálnak, majd érezhető az illatból is visszaköszönő bazaltos jelleg és végül a finoman melegítő alkohol. Hosszú lecsengésű, telt, krémes. Ehhez képest az eggyel előző évjárat, bár nagyon hasonló, egy kicsit talán érettebb, a savak továbbra is szépen dominálnak az ásványos jegyek mellett. 

 

Szeremley Hubát, a Szeremley Borbirtok alapítóját, a Zeusz nagykövetének is titulálhatnánk, hiszen rengeteget tett a fajta hivatalos elfogadásáért, majd életben tartásáért. A badacsonyi borvidéken gazdálkodó borász kiváló, szép savakkal rendelkező bort készített az ezerjó és bouvier keresztezésével nemesített fajtából. Még külföldön is felfigyeltek a fajtára. Most a 2005-ös évjáratból volt lehetőségünk kóstolni egy késői szüretelésű tételt, ami klasszikus ásványos jegyek mellett az aszalt sárgabarack és aszalt sárgadinnye gyümölcsösségével csavarta el a kóstolók fejét. 

Ha már belecsaptunk az édes borok világába, akkor a tokaji borvidékről szemezgetnék a kedvenc tételeim közül. Bár Tokaj az édes borairól vált világhíressé, azért a száraz borok kedvelőinek sem kell lemondaniuk a borvidéken való kóstolgatásról. A tokaji borvidék különlegességét a talaj és a mikroklíma párosa adja, ez egy egyedülálló kombináció a világon, amit kiválóan használnak ki a bortermelők. 

A HOLDVÖLGY borászat a sajátos címkéjű Hold és Holló sorozatból hozta el a száraz és édes borait. Ezt a brand-et kimondottan a fiatalos, lendületes borokat kedvelő fogyasztóknak találták ki. A furmint, hárslevelű, sárgamuskotály és zéta házasításából született DRY egy kimondottan gyümölcsös tétel, leginkább a zöldalma dominál, egy kis citrusos frissességgel karöltve, szép savakkal párosítva. Ezután a Vision következett, ami szintén a száraz vonalat erősíti, de itt a kirobbanó gyümölcsösség már inkább az érett sárgabarackos, sárgadinnyés jegyekben nyilvánul meg. Emellett a hordós aromákat is felfedezhetjük a borban, valamint mintha egy kis édesség lenne érezhető a korty végén, lehet, hogy némi maradék cukor hatására. Ezt a bor birtokválogatásként készítették el a pincészetnél, azt hiszem méltó erre a címre. 

 

A Gróf Degenfeld Birtok szintén kiváló borokkal kínálta az érdeklődőket. Az organikus hárslevelűből két évjáratot is lehetett kóstolni, már elkészült a 2023-as tétel is így erre esett a választásunk.

Jó szívvel ajánlom, ha egy kis felfrissülésre, egy üde, friss, gyümölcsbombára vágyunk egy meleg nyári napon!

A Grand Tokaj borászat úgy döntött, hogy egyéb tételek mellett bemutatja az érdeklődőknek a négy tételből álló furmint sorozatát is, ami azért is különleges, mert csak az arra érdemes évjáratokban készítik el. Ami közös bennük, hogy mind a négy bor elsőosztályú dűlőkről származik, egyszerre szüretelve, pontosan ugyanazzal az eljárással elkészítve, majd 9 hónap hordóban érlelés után, pontosan egyszerre kerültek a palackba is. Vajon mióta várhatott Áts Károly borász, hogy megvalósíthassa ezt az ötletét és elkészíthesse mind a 4 dűlő szelektált furmintot ugyanabban az évjáratban? Ezt tőle kellene megkérdezni, az viszont biztos, hogy 2021-ben elkészültek a borok, mind a 4 dűlőn sikerült olyan minőségű furmintot szüretelni, hogy érdemes volt nekiállni a kísérletnek és bemutatni a nagyközönségnek, mennyire befolyásolja a talaj a bor végkifejletét. Kóstoljátok meg ti is, hogy kiderüljön! 

 

Továbbra is a tokaji borvidéken maradva, az AM-Tokaj Pincészetnél tettem egy kis látogatást. Ők egy kézműves családi pincészet, akik limitált számban palackozott boraik közül a 2017-es Absolutio-t mutatták be az este folyamán. Az Absolutio sorozat a hagyományos tokaji szőlőfajták közül a furmint és a hárslevelű felhasználásával készült. Alapvetően száraz borról beszélünk, mégis az aszúk íz-vilgárára emlékeztető botrytis-es jelleg is kiérezhető a borból. Hosszú lecsengésű, komplex tétel, mely kihangsúlyozza a borvidékre jellemző egyedi ízvilágot.

 

A tokaji régió nagyon sok különlegességet tartogatott ezen a kóstolón, de a sor még közel sem ért véget, hiszen a Trifecta Pincészet kiváló boraival folytatnám a sort, akiről nem mellesleg a Báltermet is elnevezték az idei eseményen. Az érdekessége a pincészetnek, hogy az amerikai-magyar tulajdonosa először Amerikában próbált szerencsét, és a méltán híres Napa völgyben kezdte meg borászati tevékenységét, ahol szépen felépítette borászatát. A kaliforniai borászatukban két száraz prémium vörös készül, egy cabernet sauvignon és egy pinot noir, melyek limitált mennyiségben megvásárolhatók.

 

Tokajban jelenleg két dűlő termését szüretelik, a Szent-Tamás és a Szerelmi dűlőn termett szőlőkből a tokaji borvidék hagyományait és terroir-jellegzetességeit kiemelve, modern borászati technikákat használva állítanak elő kiváló minőségű borokat. A cél, hogy száraz tokaji borokkal és aszúkkal ismertessék meg az amerikai vásárlóikat. A Birtok bor egy furmint-hárslevelű házasítás, amelyben a furmint dominál (80%). Kiegyensúlyozott savak és gyümölcsös, virágos aromák jellemzik, amelyek frissességet és élvezetes komplexitást adnak a boroknak. Az aszú viszont egy teljesen más világ, ő arra hivatott, hogy elegáns legyen, és elvarázsolja a borrajongókat. Ebben szerepet játszik az is, hogy francia hordóban erjedt és érett, hogy dűlőszelektált szemekből készült, és már az alapbornál is kiválóságra törekedtek. Magas savtartalmát nagyon jól kiegyenlíti a magas beltartalom, igazán szép, harmonikus tétel. 

Ismét egy kis családi pincészethez vezetett utam, ezúttal a Somlói borvidék egyik kiválóságához, a Fehérvári Borbirtokhoz, ahol a borkészítés generációk óta családi hagyomány. Borkészítésükben a nagy „öregek” tapasztalata ötvöződik a fiatalok modern, innovatív ötleteivel, ami igazán különleges, a borvidék értékeit és adottságait jól tükröző borok és pezsgők elkészítését teszi lehetővé. Akik betértek hozzájuk, nagyon bőséges választékkal találták szemben magunkat: négyféle pezsgőt és ugyanennyi bort kínáltak, amiből a személyes kedvenceimet emelném ki most. A somlói borvidék ikonikus borával a Reserve Juhfarkkal magasra tették a mércét. A fahordós erjesztés és a hosszú seprőn érlelés egyedi karaktert ad a bornak. Az illatban a bazaltos és a trópusi gyümölcsök elegye frissességet és különleges aromákat ígér, míg az ízében az őszibarack és a körte mellett az érett savak és a fahordó füstössége gazdagítja a bor ízélményét. Az izgalmas és kalandos borok kedvelőinek kihagyhatatlan! 

 

 

A kóstolási lehetőségen túl, több érdekes, szakmai előadás is volt a témában, ahol a borászok bemutatkozhattak boraikkal, illetve a tematikus kóstolókon is sok érdekességet tudhattunk meg. De ha valaki a gin-ek világában szeretett volna elmélyülni, akkor Petzold Attila pop-up előadásán egy komplett kóstolóval egybekötött történelemórát is meghallgathatott. Kiderült ugyanis, hogy a gin eredete a középkori Európába nyúlik vissza, amikor a hollandok és a flamandok kísérleteztek az aromatizált alkoholok készítésével. A „genever”, vagyis a holland gin volt az első változat, ami egy gabonapárlat volt, melyet fűszerekkel, például borókabogyóval, gyökerekkel ízesítettek, hogy elnyomják a kellemetlen mellékízét. Anglia a genevert a nyolcvanéves háború alatt (1568-1648) ismerte meg, amikor az angol erők Hollandia és Belgium területén küzdöttek a francia és spanyol csapatokkal. Ütközetek előtt genevert fogyasztottak, amit elkereszteltek „holland bátorságnak”. Amikor Orániai Vilmos megérkezett az angol trónra, hiányolta a kedvelt italát és a trónra lépése után, vele együtt a holland gin népszerűsége is megérkezett. Vilmos adómentessé tette az alkohol előállítását, ezzel támogatta a fogyasztását, ami tovább növelte a gin népszerűségét az országban, és persze az alkoholizmus elterjedését is magával hozta. Többek között ezek voltak az alapjai a több évtizeden keresztül tartó úgynevezett gin-őrületnek, tudhatták meg az érdeklődők az előadás első felében.

 

Manapság egyébként főként a tonikkal kevert változat jött divatba, abból is az indian tonik, illetve ennek a mediterrán ízvilágot képviselő társai hódítanak. Érdemes eljátszani az ízekkel és a fűszerekkel!

Azt gondolom ez az este bőven tartogatott tanulást, élményt, meglepetéseket és kellemes pillanatokat! Ha idén kihagytad volna, akkor legközelebb ne szalaszd el követni a boros eseményeket a Winelovers oldalán!