Előző cikkünkben már segítettünk fehérborokat választani, most a vörösök esetében adunk pár tippet.

 

1. Tannin – A legfontosabb tulajdonság, ha vörösbort választunk. Mit is jelent a tannin? Egy természetes összetevője a szőlő héjának, emellett a hordóból is bele kerülhet a borba. Egy szárító, keserű érzést okoz a szájban, mintha a fekete tea filterét fél órára benne hagytuk volna ázni a vízben. De, ha ez egyensúlyban van a borokban, akkor a korty kellemes lehet. Magasabb tannintartalmú szőlőfajták például a cabernet sauvignon, cabernet franc, syrah és nebbiolo. Alacsonyabb a kadarka és a pinot noir.

 

2. Címke – Sok esetben lenyűgözi a vásárlót, ha egy divatos szőlőfajtát vagy borvidéket lát a címkén, de nem árt utánanézni a pincészetnek is. Fontos az is, hogy a szüret helye minél szűkebb régióban legyen meghatározva, hiszen így garantálva van a jobb minőség. Mielőtt drágább bort vásárolunk, olvassunk utána!

 

3. Házasítás – Híres vörösbor házasítások leginkább Európában léteznek. Ilyen a Bordeaux-i, a Chianti. Ezek címkéjén nem mindig tüntetik fel a szőlőfajták arányait, főleg nem a Chiantik esetében. Magyarországon a szekszrádi és az egri bikavér a leghíresebb házasítás. Ezek kékfrankos alapúak.

4. Fajta tulajdonság – Igaz minden szőlőfajta a Vitis Vinifera-tól származik, mégis vannak különbségek a karakterük között. Gondoljunk csak a kis bogyójú, vastag héjú cabernet sauvignonra, amivel ellentétben áll a vékony héjú, kicsi, tömött fürtű pinot noir. Az előbbi egy mély rubin színű, míg utóbbi halványabb színintenzitású bort ad. Érdemes több fajtát kipróbálnunk, hogy érezzük a különbségeket!

 

5. Test – A testességet nagyban meghatározza a szőlőfajta, de ezen kívül a hordós érlelés, a cukortartalom, az alkoholtartalom és a bor kora. A bor-étel párosítások esetében ezen tulajdonságára érdemes odafigyelni, hiszen például a lazac a pinot noirt még elbírhatja, de egy cabernet franc-nal már semmi esetben sem szerencsés párosítani.

 

6. Gyümölcsösség – Minden vörösbor hordoz magában gyümölcsöket valamilyen formában. Mit is értünk ez alatt? Nem biztos, hogy csak friss gyümölcsként érezzük ki például a szilvát a borból, hiszen idősebb borok esetében aszalt formájára is asszociálhatunk.

 

 

7. Hordó – A legtöbb vörösbort hordóban erjesztik és/vagy érlelik. Miért van erre szükség? A hordó egy különleges textúrát, speciális aromákat ad a bornak. Ilyen a vanília, a füst és a karamell. Magyarországon is elterjedtek a francia és amerikai hordók, de sokan ragaszkodnak a magyar alapanyagból készültekhez is.

 

8. Évjárat – A címkére nyomtatott évszám mindig a szüret időpontját jelzi. A forgalomba kerülésig a vörösborok esetében sokszor legalább egy év szokott eltelni. Persze ez a Márton napi új borok esetében kivételt jelent. Az évjáratok közötti különbség elég gyakran fordul elő, hiszen más időjárás, más alapanyagot eredményez a szőlőben. Ha előző évben kedveltük a bort nem biztos, hogy most is ugyanazt az élményt nyújtja. Persze, ami jó az jó...

 

9. Válogatás, reserve tételek – Ha ezt látjuk a címkén nem biztos, hogy garancia a jobb beltartalomra, ami a magasabb minőséget biztosítaná. Évről évre javul a helyzet, szigorodnak az eredetvédelmi rendszerek, de még most is találkozhatunk negatív példákkal. Próbáljunk meg a kereskedőtől vagy sommeliertől érdeklődni, hogy mennyivel nyújt nagyobb pluszt a reserve, mint a „sima” bor. A legjobb, ha magát a készítőt, azaz a borászt kérdezzük a különbségekről!

 

10. Ár – Kínos kérdés. Azt nekünk kell eldöntenünk, hogy mennyit áldozunk egy borra. Meggyőzött-e már minket a termelő a jó boraival, hogy kiadjunk érte akár a szokottnál több pénzt is? Az ár jelzi a minőséget, de olcsóbb borok esetén is lehetnek pozitív élményeink! Magyarországon egy jó, hétköznapi vörösbornak a polci ára, kevés kivételtől eltekintve 2000 forintnál kezdődik.