Nagy Sebestyén: Folyamatosan keressük azokat a belvárosi helyeket, melyek érdekesek, izgalmasak, több száz ember elfér bennük, de talán még az üzemeltetők, tulajdonosok sem tudják, hogy a legesleginkább borkóstolókra alkalmasak. A teljesen felújított Rác sajnos nem nyithat meg fürdőként, de ez nem zárja ki, hogy rendezvények legyenek benne és a Borjour közönsége megismerhesse belülről is. A Zeniten a gyönyörűen helyreállított törökfürdőt is – sőt törökfürdőket, mivel egy újabb, kisebb csarnokot is feltártak a renoválás során – megtekinthetik a vendégek.

N. S.: Jól hangzik, könnyű megjegyezni és mivel egy magyar szőlőfajta neve, kifejezi a kóstoló koncepcióját: kizárólag Kárpát-medencei fajtákból készült borokat fogunk felvonultatni a Zeniten, ahol az egyes szőlőfajtáknak külön standjaik lesznek.

N. S.: Harminc körül járunk, de még küzdünk egy-két ritka példányért... Egy fajtából átlagosan 3-4 termelő hoz bort, tehát kb. 100 különböző tételt lehet majd kóstolni, korlátlanul.

N. S.: A szőlőfajták standjai mögött végzős szőlész-borász hallgatók állnak majd, akik mindent el tudnak mondani az adott fajtákról. De kb. 20-30 borász is jelen lesz, ők „fogadó óra” rendszerben lesznek elérhetők bizonyos standoknál.

 

N. S.: Mit jelent az, hogy „alulról jövő”? Végül is, attól függ, honnan nézzük! :) „Nem mindegy, hogy fentről le, vagy lentről fel” – hogy klasszikust idézzünk. Világszerte (borvilágszerte) tapasztalt jelenség, hogy egyre fontosabbak a termelők és a fogyasztók számára, hogy a helyi fajtákból készüljenek borok. Ezeknek nem véletlenül van hagyományuk: valószínűleg ezek a szőlőfajták nagyszerűen érzik magukat ott, ahol évszázadok óta foglalkoznak velük. Magyarország a fehérborokat tekintve egészen jól áll. Nagyon sok jó fehérbor készül Kárpát-medencei fajtákból a Kárpát-medencében.

N. S.: Mondjuk a Budai zöldet, ami szerintem nagyon alulértékelt fajta, de többek között Málik Zoltán megmutatta, hogy tehetséges (ő is, meg a Budai Zöld is). Vagy a Csókaszőlőt, ami az új csodagyerekünk lehet...