A támogatásokat érintő jogszabályi változások ugyan már 2022. január 1-én hatályba lépnek, de azok a termelők szintjén még nem hoznak érzékelhető változást a jövő évben. Ennek oka, hogy a jövő évi támogatásokra vonatkozó szabályokat még tavaly decemberben fogadták el. Az átmeneti szabályokat a 2020/2220/EU rendelet tartalmazza, amely a borágazat esetében várhatóan nem hoz érezhető változást 2022-ben. A hatályba lépő új támogatási jogszabály a tagállamok esetében azonban már komolyabb feladatokat határoz meg. Az új szabályok alapján ugyanis 2021. december 31-ig kell a tagállamoknak benyújtaniuk azt a Stratégiai Tervüket, amely átfogóan tartalmazza a mezőgazdasági támogatás felhasználásának tervét, ütemezését a kitűzött célokkal együtt. A következő évben az Európai Bizottság és a tagállamok konzultációja eredményeként kell majd a Stratégiai Terveket véglegesíteni, hogy azokat 2023. január 1-től alkalmazni lehessen. Ez jelenti a KAP reform egyik alappillérét.

 

A KAP reform másik nagy pillére a 1308/2013/EU rendelet átfogó módosítása, amelynek szabályai döntően a módosító rendelet kihirdetését követően fognak hatályba lépni. Az említett rendelet módosítása során jelentős vitát eredményezett a társjogalkotók között a telepítési engedélyezési rendszer fenntartásának kérdése. A telepítési engedélyezési rendszer a jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2030-ig tartott volna. Az engedélyezési rendszer megszűnését követően a telepítési korlátozás teljesen megszűnt volna. A koronavírus járvány azonban rámutatott arra, hogy

Az elmúlt éveket zöldszüreti intézkedések, krízislepárlási programok segítették, illetve számos tagállami intézkedés (Magyarországon a HoReCa támogatásként ismert átmeneti támogatás segített a HoReCa szektorba szállító borászatok gazdasági helyzetének javításában) igyekezett a bajba jutott szőlőtermelőket a válságban segíteni.

 

Ezek a hatások, illetve az EU-s bortermelői szervezetek egybehangzó véleménye segítette az Európai Parlament javaslatának megszületését, mely szerint az eredeti Európai Bizottsági javaslatban nem szereplő engedélyezési rendszer szabályaihoz a társjogalkotók hozzányúljanak. Az

A tagállamoknak még közös érdeke, hogy a sokszínű európai bortermelést megőrizzék, és ne engedjék, hogy a termelést csak hatékonysági szempontok befolyásolják.

 

A fenti okok alapján az új szabályozás a telepítési engedélyezési rendszert 2045-ig hosszabbítja meg azzal, hogy 2028-ban és 2040-ben a rendszer működését értékelni kell. A jogszabály a koronavírus járványra hivatkozással lehetővé teszi, hogy a 2020-ban, illetve 2021-ben lejáró új telepítési engedélyeket, illetve újratelepítési engedélyeket a jövő év végéig fel lehessen használni. A rendeletnek ez az előírása visszamenőleges hatállyal alkalmazható 2021. január 1-től.

 

A jogalkotók egy kis rést engedtek az új telepítési engedélyek alapján a szőlőterület további növelésére. A tagállamok dönthetnek ugyanis arról, hogy az egy évben kiosztható új telepítési engedélyek mennyiségét minek alapján kívánják meghatározni. Ennek egyik lehetséges módja a hatályos rendelet alapján az, hogy a tagállamok az előző évben szőlővel ténylegesen beültetett területük alapján számolják ki az új telepítési engedélyek mennyiségét. A módosítás egy új vetítési alapot is lehetővé tesz, melynek alapján a hatályosnál több, kiosztható új telepítési engedély is meghatározható. Az új vetítési alap a 2015. július 31-én szőlővel ténylegesen beültetett és a 2016. január 1-én a termelők birtokában lévő telepítési jogok összege. Ebből számolhatja minden tagállam, hogy mennyi új telepítési jog elérését teszi lehetővé. Az elérhető mennyiség nem lehet több a meghatározott terület 1%-ánál.

 

Ezen túlmenően az új szabályozás nagyobb mozgásteret ad a tagállamok számára abban, hogy előnyben részesíthessék azon szőlőültetvényeket, amelyek hozzájárulnak a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez, valamint azon mezőgazdasági üzemeket, amelyek bizonyítottan növelték a költséghatékonyságukat, a versenyképességüket vagy a piaci jelenlétüket. Ez valamennyire háttérbe szoríthatja az újonnan belépni szándékozókat, ahol pedig nagy az új telepítési engedélyek iránti igény.

 

Magyarországon vélhetőan az új szabályok nem fognak lényeges változást eredményezni, mert az új telepítések iránti igény egyelőre alulmúlja a rendelkezésre álló lehetőségeket.

 

A következő részben az újratelepítési engedélyek és az átváltott telepítési engedélyek rendszerét érintő változásokat fogjuk bemutatni.