Neszmély 1977-ben kapta meg (újra) a borvidéki címet, területén már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A XVIII. század végére Neszmély és környéke ismét jelentős termelővé vált. Az ottani borok magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték, így jelentős mennyiségben vittek neszmélyi borokat külföldre. (Aki tovább szeretné lexikális tudását bővíteni a borvidékkel kapcsolatban, az olvassa el korábbi részletes ismertetőnket.)

 

Amilyen kicsi a borvidék, olyan erőssé vált az utóbbi időben a gasztronómiában. A „fővárosban”, vagyis Neszmélyen található a Hilltop Borhotel és Étterem. A Meleges-hegyet a festői szőlőültetvényével és a csodás panorámájával a rajongói egyszerűen csak „magyar Toszkánaként” emlegetik. A Borhotelhez 4 hektár gondozott, parkosított terület tartozik, kilátóval, feszített víztükrű medencével és pincehelyiséggel. Elsőosztályú a konyha is, folyamatos újító ötletekkel és gyakori tematikus vacsorákkal. A település egyébként egy egyedülálló hajóskanzennek is otthont ad.

 

A borvidék másik mozgatórugója és gasztro-büszkesége a tatai Platán Restaurant & Café, amit évek óta a Michelin csillag első vidéki várományosaként tartanak számon hazánkban. Valóban nem lenne meglepő, Pesti István séf munkája érett már korábban is Michelin-csillaggá (a Tantinál). A séf azóta sem adta alább: a Platánban felhasznált alapanyagok részben a saját kertészetből és állatfamról, részben pedig a régió termelőitől származnak. Ezen kívül saját cukrászattal és fagylaltműhellyel rendelkeznek. Hab a tortán, hogy az étterem Tata legkedveltebb turista útvonalán, a vár és az Esterházy Kastély között, az Öreg-tó partján fekszik, teraszáról festői a kilátás a tóra.

 

 

3.
Ha már Tatán járunk, ne elégedjünk meg annyival, hogy a vár tőszomszédságában elfogyasztunk egy kiváló ebédet, vagy egy specialty kávét az Ébresztőben; nézzük meg a város jelképét, a tatai várat is. A várat Luxemburgi Zsigmond király építtette 1397 és 1409 között. Az épület eredetileg nem védelmi célokra, hanem birtokközpontnak, nyaralónak, vadászkastélynak készült, ma láthatók rajta a gótika, reneszánsz, barokk és a romantika stílusjegyei is. Jelenleg fazekas múzeum található benne és sok tatai rendezvény fontos színhelye. Ilyen a májusi Tatai Patara Török kori Történelmi fesztivál, illetve a minden évben júniusban (idén 21-24. között) megrendezett hagyományőrző, könnyűzenei Víz Zene Virág Fesztivál.

 

4.
A borvidék kiváló kirándulóhely is (ennek ékes bizonyítéka a nagymúltú Gerecse 50 teljesítménytúra), ahol ráadásul miközben a táj és az épített örökség szépségében gyönyörködünk, ihatunk egy pohár bort is. Bajon található például hazánk legnagyobb űrtartalmú hordója, ami 1832-ben készült. Egy mondás is született a faluról: 

Dunaalmást az ősmaradványokban gazdag kőfejtői miatt érdemes felkeresni: az itteni mészkövet már a rómaiak is bányászták. A település az irodalomkedvelők számára is érdekes lehet, itt élt ugyanis Csokonai Vitéz Mihály múzsája, Vajda Julianna, vagyis Lilla, akinek a síremléke a falu temetőjében ma is áll. A Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán találhatók az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend kolostorának romjai. 

 

Ha pedig bort is kóstolnánk, akkor sem kell messze mennünk: a Neszmélyi borvidéken a szőlő- és borkultúra gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza. Az innen kikerülő borok gyorsan ismertté váltak egész Európában, hiszen magas savtartalmuknak köszönhetően jól bírták a vízi szállítást is.

 

 

Depardieu kifejezetten szerette az itteni borokat. Az ugye közismert, hogy komoly borkedvelő (állítása szerint napi 14 üveg (!) bort fogyaszt), sőt saját borászata is van Franciaországban, de a magyar borokért – és a magyar húsételekért – állítólag különösen lelkesedik. A Turay család ezért el is látta egy karton magyar borral, és még az Asterix és Obelix storybookot is megőrizhették, amit mutatunk is: