Kedden nyújtotta be a kormány a korábban megszellőztetett, egészségügy számára többletforrást biztosító törvénymódosító javaslatot.

Az indoklás szerint "a kormány kiemelt törekvése az egészségügy forráshelyzetének javítása". "A törvényjavaslat ennek érdekében a forgalmi-fogyasztási jellegű adóknak minősülő jövedéki adóban és népegészségügyi termékadóban egyes termékek adómértékének emelését fogalmazza meg. Az adómérték-emelés olyan termékekhez kötődik, melyek fogyasztása fokozott egészségkockázatot jelent, azaz a törvényjavaslat egyfelől az egészségügy számára többletforrást teremt, másfelől pedig a növekvő árak miatti fogyasztáscsökkenés révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége" - olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.

Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke 15 százalékkal emelkedik. Itt a törvénytervezet megjegyezi, hogy a kormány "a magasabb alkoholtartalomból adódó nagyobb mérték egészségügyi kockázatára van figyelemmel".

 

A sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek (például a 4-5 százalékos alkoholtartalmú, gyümölcsízű szénsavas üdítők) jövedéki adómértéke 10 százalékkal emelkedik

A részletes indoklás szerint "fontos összefüggés, hogy valamennyi adómérték-emeléssel érintett termék fogyasztása egészségkockázatot hordoz, így a bevétel-növelés mellett az egészségpolitikai célok akként is teljesülnek, hogy e termékek kereslete csökken".

Nem egyeztetett a kormány a jövedéki adó emeléséről a szakmai érdekképviseletekkel, a ma bejelentett lépések meglepetésként érkeztek - mondta el Csíkné Kovács Klára, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke.

Az elnök úgy látja, az adóemelést a gyártók biztosan nem tudják majd "lenyelni", azaz - legalább egy részét- biztosan áthárítják a fogyasztókra. Ez viszont áremelkedéshez, így minden bizonnyal a fogyasztás csökkenéséhez vezet majd, így a kormány nem éri majd el a várt jövedéki-és forgalmi adó bevételeket - véli az érdekképviseleti vezető.