A borzárjegy újbóli bevezetése érdekében Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtott be javaslatot, ahogy azt korábban mi is megírtuk. Az indítvány az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, T/ 4662 számú kormányzati törvényjavaslathoz kapcsolódott, és a jövedéki törvény 85.§-át újabb, 5-6. bekezdéssel egészítette volna ki.

A HNT állásfoglalása a javaslatot – amelyet Font Sándor időközben visszavont - szakmai szempontból károsnak minősíti. A nemzeti tanács szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a tőle várt funkciókat, költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. Nem véletlenül született döntés a megszűntetéséről. (A cikk a hirdetés után folytatódik!)

 

A nemzeti tanács szerint a zárjegy újbóli bevezetését javaslók nem tudják, vagy elhallgatják, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása és nem a hamisítás ellen küzdelem (!). A zárjegy a termék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely azt hivatott igazolni, hogy a terméket adóraktárban állították elő (palackozták), onnan szállították ki és utána a jövedéki törvény szerinti adót megfizették.

Szó sincs a hamisítás ellen védelemről, tétel megnevezésnek való megfelelőségéről - közli a HNT. E célok borvidéki közösségek általi megvalósítására a minőségtanúsító jegy szolgálhatna. Sőt, a borászati szabályok megkerülésével készült termékre jövedéki szabályoknak megfelelően felhelyezett zárjegy segíthet a fogyasztó felé legalizálni a hamisítványt.

A nemzeti tanács szerint a javasolt intézkedés feleslegesen növelné a borászatok adminisztratív terheit, ami ellentétes a korábban megfogalmazott kormányzati célokkal. A zárjegy bevezetése esetén a borászati vállalkozások döntő többségét adó kisvállakozások vélhetően inkább a tevékenység felhagyása mellett döntenének. Ez a HNT szerint ellentétes a vidékfejlesztési célkitűzésekkel is.

A szalagzárjegy ára 3-7 forint plusz ÁFA, és ezen felül a felhelyezés és nyilvántartással jelentősen növeli a palackonkénti költségeket. A termékek ezt az árnövekmény már nem bírják el. Emellett a szalagzárjegy felhelyezése nem biztonságos – a korábbi alkalmazáskor a ragasztás sokszor elengedett, elcsúszott volt –, és ez szankcionálást vont maga után. Ezen felül nem is esztétikus (különösen egy olyan palackon, ahol – mint például az Egri Bikavérnél - már van egy minőségtanúsító jegy). Nem véletlen, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának legutóbbi ülésén a kormány képviselője sem értett egyet ezzel - a szakmával előzetesen nem egyeztetett - javaslattal - szögezi le a nemzeti tanács.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa több borvidék határozott kezdeményezésére elzárkózik minden olyan javaslat támogatásától, amelyek a tisztességes termelők adminisztraív terheinek további növelése révén kíván megoldást találni a borellenőrzés problémáira - rögzíti az állásfoglalás. A szervezet ugyanakkor egyetért a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tételét szolgáló, szakmailag megalapozott kezdeményezésekkel. Példaként ajánlja az osztrák rendszer szerinti minőségtanúsító jegyet – kupakba épített ellenőrző számot és jelet –, amely költséghatékony módon képes megoldani a feladatot. Javasolja továbbá a borellenőrző hatóság és a Nemzeti Adó és Vámhivatal hatékonyabb együttműködését, összehangolt ellenőrzését a piaci forgalomban lévő termékeknél és a külföldről bort behozó cégeknél.

Legyen ismét hivatalos belföldi forgalmazási statisztika - szorgalmazza a HNT. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) belkereskedelmi statisztikája ugyanis 1989-ben megszűnt és azóta nincs hiteles forrás a hazai fogyasztásról.

A borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelői befizetéssel finanszírozzák a borellenőrzés rendszerét. A magyar minősítési díjak messze magasabbak, mint például Ausztriában. A hazai jogszabályok az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat is a minősíttetővel fizettik meg. Akkor hol vannak az eredmények? - teszi fel a kérdést a HNT

Magyarországon a kötelező forgalomba hozatal előtti borminősítés - az európai gyakorlattól eltérően - kiterjed a földrajzi jelzés nélküli borokra is. A nemzeti tanács javasolja, hogy a hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeiket és a jogszabálynak megfelelően számoljanak el az ellenőrzésre befizetett többletforrások felhasználásáról.