Aligha lehetne izgalmasabb, vitára okot adó és aktuális témát választani, mint a bor és az egészség kapcsolatát. Amióta a borra úgy tekintünk, mint élvezeti cikkre, és nem mint élelmiszerre, azóta ez a kérdés egyre gyakrabban kerül napirendre. A jogszabályok szerint ugyan a bor élelmiszernek tekintendő, de a fogyasztók fejében mégis élvezeti cikként jelenik meg.

 

A bor az Európai Unió szabályozása alapján élelmiszernek minősül, de a bor és az egészség kapcsolata révén ez a kérdés már túlmutat a jogi kategórián. Nem is olyan régen a kén, mint adalékanyag került középpontba esetleges allergén hatása miatt. Így a borok címkéje kiegészült a kéntartalomra vonatkozó tartalommal. Ezt követte a más allergén anyagokra figyelmeztető jelzések kötelező jelölése, mint a tojásból, tejből, vagy gabonából származó anyagok esetleges jelenléte. Bár ezen allergén anyagok a borok kezelésére használatosak, mégis a derítést, szűrést követően a legtöbb esetben kimutatható formában már nincsenek jelen a borban. Igaz az is, hogy egyelőre nem sikerült olyan mérési módszert találni, amellyel kimutatható, hogy az allergén anyagok jelenléte biztosan kizárható.

 

Az erősödő fogyasztóvédelmi szervezetek és igények az utóbbi időben tovább növelték a nyomást a bortermelőkre. A Közös Agrárpolitika reformja újabb jelölési kötelezettségekkel bővítette a listát. Az új szabályozás alapján 2023 év végétől az összetevőkről és a borok tápértékéről is tájékoztatni kell a fogyasztókat. Az új jelölési kötelezettségnek egyrészt a fizikai címkén, másrészt elektronikus eléréssel rendelkező, címkén kívüli megoldásokkal kell megfelelni a termelőknek, forgalmazóknak. Az új jelölési szabályok alapján a címkéről tájékozódhatunk a borok energiatartalmáról, és az elektronikus címkék tartalmazhatják a borok egyéb tápérték adatait és az összetevők felsorolását.

 

Talán még ezeket az új információkat sem tudtuk kellően megemészteni, amikor újabb felhők jelentek meg az égen, amelyek nem ígérnek jót sem a bortermelőknek, sem pedig a borfogyasztóknak. Az Európai Bizottság ugyanis egy éve tette közzé Európai Rákellenes Tervét.

A dokumentum valós problémán alapul, ugyanis 2020-ban az Európai Unióban 2,7 millió embert diagnosztizáltak a betegséggel, és további 1,3 millió ember vesztette benne életét. Ma Európában a világ népességének tizede él, de a világ rákos megbetegedéseinek egynegyede található itt, és az egészségügyi prognózisok alapján a rák miatti halálesetek száma 2035-re várhatóan 24 %-kal nőhet. A rák általános gazdasági hatása Európában a becslések szerint meghaladja az évi 100 milliárd eurót.

 

Az Európai Bizottság dokumentuma alapján továbbra is a dohányzás jelenti a legnagyobb kockázatot a rákbetegségek esetében. Az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek közül a rák szerepel az első helyen. A Bizottság az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban csökkenteni kívánja a káros alkoholfogyasztást. Ez magában foglalja azt a célt, hogy 2025-ig legalább 10 %-kal csökkenjen a káros alkoholfogyasztás (2010 és 2016 között az Európai Unióban a teljes fogyasztás mindössze 1,5 %-kal csökkent). Ezen túlmenően a Bizottság felül fogja vizsgálni az alkohol adóztatására és a magánszemélyek határokon átívelő alkoholvásárlásaira vonatkozó uniós jogszabályokat. E folyamatok alól az alkoholtartalmú italok promóciójára vonatkozó politika sem maradhat ki. Ezen túlmenően 2022 vége előtt javasolni fogja az összetevők listájának, a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatásnak és 2023 vége előtt az egészségügyi figyelmeztetéseknek az alkoholtartalmú italok címkéin való kötelező feltüntetését is a Bizottság.

 

A bizottsági dokumentum nem említi, hogy az alkoholfogyasztás mértéke és a várható egészségügyi kockázatok között milyen összefüggéseket találhatunk. Az ágazati lobbinak azt sikerült eddig elérnie, hogy a dokumentum ne alkoholfogyasztást, hanem túlzott alkoholfogyasztást említsenek az egészségügyi kockázat összefüggésében. A borágazat szereplői az EU-ban joggal érzik azt, hogy olyan hátrányos szabályozási elemekkel kell ismét a közeljövőben szembenézniük, amelyek a csökkenő borfogyasztási trendet tovább erősítik. A fogyasztóvédelmi szervezetek természetesen üdvözlik a Bizottság ambiciózus kezdeményezéseit. A legnagyobb bizonytalanságban és félelemben azonban éppen a fogyasztók maradnak. A kulturált borfogyasztás ugyanis évezredek óta része Európa életének, így ma is a tartalmas társas kapcsolatok, és a rekreáció része a bor. Annak mértékletes fogyasztása – ugyancsak számos tudományos vizsgálat alapján – képes a fizikai és lelki egészségünkhöz hozzájárulni, az életünk minőségét javítani, gazdagítani. A bort önmagában károsnak nyilvánítani ugyanolyan félretájékoztatása a fogyasztóknak, mint az arról történő hallgatás, hogy a mértéktelen borfogyasztás nem jár negatív következményekkel.

 

Újabb viharfelhőként jelent meg a Bizottság azon javaslata, hogy a közösségi forrásból finanszírozott promóciós intézkedésből kivegye a vöröshúsokat és a bort, mint kedvezményezett termékeket. 

 

Sajnos összességében az ágazati érdekérvényesítés kevésnek bizonyult eddig ahhoz, hogy a döntéshozókat meggyőzze. Most fontos mérföldkőhöz érkeztünk: a bor címkéjén is kötelező lesz-e egészségügyi figyelmeztetést elhelyezni, vagy sem? Lehet-e majd közösségi forrásból a mértékletes borfogyasztást népszerűsíteni a jövőben?

 

Kapcsolódó cikkek:
1. Beszámolunk a Közös Agrárpolitikai reformja keretében megalkotott jogszabályokról
"A KAP reformcsomag áthatóan érinti az egész mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szabályozását, amely így jelentős változásokat fog eredményezni a közeljövőben a teljes európai mezőgazdaságban."
2. Az EU borainak egyre több versenytársa akad
"A tagállamoknak még közös érdeke, hogy a sokszínű európai bortermelést megőrizzék, és ne engedjék, hogy a termelést csak hatékonysági szempontok befolyásolják."
3. Új szabályok a borágazat támogatásainak elosztásában
"A magyar mezőgazdaságra jutó támogatási forrásokat, valamint azok elosztási elvét tartalmazó Stratégiai Terv 6250 milliárd forint támogatási forrást tartalmaz a 2023-tól 2027-ig terjedő időszakra vonatkozóan."
4. Rugalmasabb szabályok érvényesek a szőlő újratelepítésekre
"A szőlőültetvények újratelepítése a közösségi jogszabályok alapján csak újratelepítési engedéllyel, vagy 2016 előtt szerzett újratelepítési joggal lehetséges."
5. Új szőlőfajták a láthatáron
"a borágazat szereplői joggal számolhattak a szőlőfajták használatára vonatkozó szabályok jelentős változásával"
6. Jönnek az alkoholmentes borok
"Az új szabályok alapján lehetőség van a bor alkoholtartalmának részleges csökkentésére is a teljes alkoholmentesítés mellett."

"Az elfogadott jogszabály alapján tehát a jövőben informálni kell a fogyasztókat a borászati termékek tápértékéről és összetevőiről."