Mivel a meghívással együtt járt, hogy sok magyar bort kóstolhatok, ezért döntöttem úgy, hogy eljövök ide. Látom, hogy a magyar borok egyre jobban terjeszkednek nemzetközi szinten, a prémium szegmensben pedig konkrét tapasztalatom is volt már velük. Azért jöttem, hogy körülnézzek és tapasztalatokat gyűjtsek, ha pedig valami rejtett kincset találok, az már csak a hab a tortán. Alapvetően a magyar borokkal, a magyar piaccal keresem a kapcsolódási pontot. 

 

 

Az itteni borokkal még csak személyes tapasztalataim vannak, szakmai nincs, de szeretnék borokat importálni a régióból a közeljövőben. Sajnos ezt a tervemet nem segíti a gazdasági helyzet, amiben vagyunk, nehéz ilyen körülmények között portfóliót bővíteni. Ez az esemény viszont mindenképp kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre, így amikor a válság elmúlik, és megint több ember lesz nyitott a prémium kategóriás borokra, addigra már lehet egy jó kiindulási pontom a régióban. 

 

 

Csak a helyi fajták érdekelnek, a furmint, a hárslevelű, a juhfark, a kékfrankos, esetleg a világfajták közül a cabernet franc. A vásárlóim egy része abszolút nyitott a magyar borokra, de sajnos egyelőre ők még nem sokan vannak, ami részben a jelenlegi krízisnek tudható be. Ugyanakkor néhány más svéd importőr már elkezdte kiépíteni a kapcsolatait a magyar piacon, és nem csak a belépő, de prémium szinten is. Azt gondolom, hogy a közép- és felsőkategóriás natúr borok abszolút megfelelnek a fiatalabb fogyasztók elvárásainak, de a gyümölcsösebb karakterű borokat kedvelő,konzervatívabb ízlésvilágú fogyasztók is megtalálhatják számításaikat ennek a régiónak a boraiban. 

 

 

Azt gondolom, a storytellingnek, a történetmesélésnek nagyon fontos szerepe van. A fiatalabbak azon része, akik nyitottak a borok világa felé, a borok hátteréről is szeretnének többet megtudni. Olyan dolgok érdeklik őket, hogy például a borász miért ezt vagy azt az eljárást választotta a borkészítésnél, vagy hogy miért azt a szőlőfajtát használja, amit. Azért, mert ez a régió tradicionális fajtája, vagy a fajtaválasztás inkább a borász család döntése volt? Szerintem, ha inkább a borászokat állítanánk a középpontba, akkor az több fiatalt vonzana. Az átlagos borfogyasztók még inkább a márkákat figyelik, azokat vásárolják, ugyanakkor látom a trendeket: a márkákra való fókuszálás egyre inkább áttevődik az emberekre, magukra a borászokra. 

 

 

Látom, hogy a trendek ebbe az irányba mutatnak, ugyanakkor számomra ez az irány egyáltalán nem érdekes. Ha bort készítesz, akkor az alkoholos erjedéssel készül, és kész. Ha inkább alkoholmentes italt fogyasztanál, akkor nagyon sok jó minőségű van már így is a piacon, amiből válogatni lehet, sőt, más gyümölcsökből, például almából, is kiváló italok készülnek. Szóval lehet, hogy ez az új trend nagy üzlet, és komoly marketingje is van, de engem ez abszolút hidegen hagy. Ráadásul a fiatalok is változnak: ahogy öregszenek, úgy egyre kevesebb alsóbb kategóriás bort vásárolnak, a választásaik pedig egyre tudatosabbak lesznek. Én inkább az északi régiót ismerem, ott a borszerető fiatalok inkább kérnek egy pohár furmintot vagy rizlinget, mint csak úgy egy pohár fehér- vagy vörösbort. 

 

 

Soha nem akartam saját bort készíteni. Minél többet tudok a borokról, annál alázatosabb vagyok. A borkészítés nagyon sok munka, ami egyre kevésbé tud megtérülni, szóval én biztos nem vágnék bele ebbe. Svédországnak egyébként is olyan a klímája, hogy nagyon megnehezítené a dolgomat, külföldre pedig nem mennék azért, hogy bort készítsek. A sógorom úgy döntött, hogy Stockholm környékén akar szőlőt telepíteni, és hívott, hogy segítsek neki. Én pedig azt mondtam: te megbolondultál? Fogalmam sincs, hogy kell bort készíteni. Ez egy teljesen más szakma, mint az enyém.

 

 

Ahogy már említettem, a legnagyobb kihívás a jelenlegi gazdasági helyzet. Minden egyre drágább, ugyanakkor az emberek pénztárcájában is egyre kevesebb pénz van. Szóval éppen az a szegmens, a közép- és felsőkategóriás borok szegmense, ahol mi is dolgozunk, van a legnehezebb helyzetben. De reméljük, hogy ez gyorsan pozitív irányba változik, én pedig folyamatosan nyitott vagyok a bővülésre. Szeretnék jobban elmélyülni akár a Bordeaux-i, akár a magyar borok világában, hiszen ott is, itt is sok új dolog történik.

 

Peder Lehmann Larsen DipWSET, sommelier, importőr, borszakíró, borbíráló, a Lehmann Larsen Vin tulajdonosa. Örök szerelme a magyar bor, és igyekszik növelni a magyar bor ismertségét Dániában. Boroktatóként Peder évente számos tanfolyamot és kóstolót tart. Mindemellett a Circle of Wine Writers tagja, számos cikke jelent meg a nemzetközi borsajtóban. Dán és külföldi borversenyeken rendszeresen részt vesz bírálóként.

 

Miért fogadta el a meghívást a Winelovers Wine Awardsra?

Nagyjából húsz éve járok Magyarországra, így elég jól ismerem az itteni borokat, de mindig kíváncsi vagyok az újdonságokra. Szívesen megyek mélyebbre egy-egy témában, erre pedig kiválóan alkalmas a vakkóstolás technikája, hiszen teljes nyitottsággal tudod kóstolni, véleményezni a borokat.

Mit tapasztalt a saját paneljében? Találkozott kiemelkedő tételekkel a bírálat során? Volt egyáltalán valamilyen előzetes elvárása?

A Winelovers Wine Awards-ról az a benyomásom, hogy nagyon jól szervezett! Az, hogy minden zsűriben van egy dedikált szakember, nagy előny, mivel nem minden zsűritag lehet minden téma szakértője. És ezek a szakemberek valóban elsőrangúak. Azzal eddig is tisztában voltam, hogy Magyarországon csodálatos hordóban érlelt fehérborok készülnek, de ez a versenyen újabb megerősítést nyert. A magyar borokról már egyébként is sok mindent tudtam, ez a tudás pedig sokat segített a nevezett tételek értelmezésében is. Nagyszerű ötlet a különböző mesterkurzusok beiktatása is a programba, hiszen így a zsűrinek lehetősége van más szempontok szerint is megismerni a régiót.

Milyenek a magyar borok az Ön szemében?

Első és legfontosabb, hogy általában nagyon sokat javult a magyar borok minősége, egyre jobb borok készülnek. Ez nyilván legfőképp annak tudható be, hogy a legtöbb régióban van már több olyan borász, aki akár évtizedekre visszamenő tapasztalattal rendelkezik a borkészítésben, és aki emiatt egyre tudatosabb abban, hogy milyen irányvonalat képzel el magának és a borainak. 

Mitől lehetnek sikeresek a magyar borok?

A magyar borok sikerességnek lehetőségével kapcsolatban kettős érzésem van: egyrészt a magyarok nagyon büszkék a boraikra, arra, hogy mit készítenek és fogyasztanak, és bár ennek csak töredéke jut el például hozzánk, ezek a borok kiváló minőségűek. Ugyanakkor ott van egy nagyon erős brand, Tokaj, ami már a kommunizmus után közvetlenül is nagyon erős volt, és így ez a név még azoknak is ismerős, akik egyébként még talán nem is kóstoltak semmit erről a borvidékről. Ennek pedig az a hátránya, hogy Tokaj neve egyszerűen elvonja a figyelmet más magyar borvidékekről. Ettől függetlenül szerintem komoly esélyei vannak a magyar boroknak külföldön, akár nálunk, Dániában is, persze azért ezen még sokat kell dolgozni. Én például évek óta részt veszek Dániában olyan masterclassokon, ami buyereknek, sommelier-knek, borszakíróknak szól, így látom, hogy folyamatosan terjed a magyar borok jó híre a világban. A következő lépés az lehet, ha egy borszakíró elkezd mélyrehatóbban foglalkozni a témával, és így szépen lassan egyre több emberhez eljutnak az itteni borok. Sokat segíthet a magyar boroknak az is, hogy Budapest egy fontos turisztikai célpont, így azok is megismerhetik a magyar borokat, akik eddig esetleg még azt sem tudták, hogy Magyarországon egyáltalán készülnek ilyen italok. Ami még fontos, hogy ne csak a prémium szegmensbe akarjon betörni Magyarország, hiszen a hétköznapi fogyasztásra szánt borok is lehetnek kiváló minőségűek. Egy kevésbé magas árkategóriájú olaszrizling vagy kékfrankos is el tud jutni a fogyasztókhoz, ezeknek is megvan a célközönsége. Dániában például a szupermarketek vásárlói is a minőséget keresik, még ha nem is a prémium kategóriában, hiszen hétköznap nem feltétlenül akarnak csúcskategóriás borokat fogyasztani.

Gondolt már arra, hogy saját bort készítsen?

Igen, eszembe jutott már, csodálatos lenne például egy borászattal együttműködni, és saját bort készíteni, de ez egyelőre még csak elméletben fogalmazódott meg bennem. Az biztos, hogy valamilyen hűvösebb területen készülne el a borom, például a furmintot szívesen választanám, de szívesen dolgoznék pinot noirral vagy kékfrankossal is. Persze a terület nagyon meghatározná a fajtaválasztást, furmintot például nem tudnék Dániában készíteni. 

Mit gondol a világtrendekről? Például az alkoholmentes vagy alkoholcsökkentett borokról? 

Látom ezeknek a trendeknek az alakulását nem csak világszinten de Dániában is. Látom, hogy az emberek néha például azt is mérlegelik, hogy ha alacsonyabb alkoholtartalmú italt választanak, akkor megengedhetik maguknak, hogy még egy pohárral elfogyasszanak ebből. Egyre többen döntenek egészségügyi okokból az alkoholmentes italok mellett, érthető például, hogy azok a nők, akik gyermeket várnak, nem isznak alkoholt, de számos más oka is lehet ennek a döntésnek. Az is lehet, hogy egyszerűen csak egészségesebben akarsz élni. Ezek az emberek a társaságból sem szeretnének kimaradni, ezért jó, hogy van alkoholmentes alternatíva a számukra. A probléma inkább az, hogy ebben a kategóriában még nem feltétlenül olyan minőségű italokat találunk, amilyet szeretnénk, én ebben látom egyelőre a kihívást. 

Mi vár Önre a közeljövőben?

Mindig szeretnék újabb és újabb dolgokat kipróbálni, valahogy ilyen a természetem. Ha megkeresnek új ötletekkel, azokat mindig szívesen meghallgatom. Ki tudja, talán épp ezen a rendezvényen találom meg azt az új kihívást, amivel a jövőben foglalkozhatok.