A személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő fogalom, a ’reprezentáció’ alátámasztja azt, hogy amikor üzleti partneremet (vevő vagy szállító) meghívom vacsorázni, akkor a cégemnél reprezentációs költség keletkezik.

A vendéglátás hatékony segítője üzleti kapcsolatainknak, hiszen egy kötetlen beszélgetés segít megismerni a másik fél elképzeléseit, problémáit, és közös megoldást lehet keresni az együttműködéssel kapcsolatos gondok megszüntetésére.

Példánkban egy kft. ügyvezetőjeként az éttermi fogyasztásról számlát kérek a cég nevére, melyet céges bankkártyával fizetek. A számla végösszege általános forgalmi adóval együtt 18.000 forint. Igen ám, de hogyan adjak borravalót? A saját pénzemből készpénzben? Ezt nem várhatják el tőlem a cégnél sem, hiszen nincs sok fizetésem, bár az ügyvezetői beosztás a külső szemlélő számára elég hangzatos.

 

Úgy döntök, hogy a borravalót is a bankkártyáról fizetem. Mivel az étterem nem számít fel külön felszolgálási díjat – ami sok helyen akár 10-12% is lehet –, ezért úgy döntök, hogy 1.500 forint lesz a borravaló. Szervízdíj esetén elég lenne kisebb összeg is.

Tehát azt kérem a pincértől, hogy 19.500 forintot húzzon le a céges bankkártyáról.

Néhány nap múlva telefonál nekem a könyvelő, hogy a tőlem kapott számlán 18.000 forint végösszeg szerepel, a bankértesítő szerint viszont az étterem 19.500 forintot vett le a bankkártyánkról. Mondom neki, hogy az 1.500 forint a borravaló, amit a számla hátoldalára rá is írtam.

A könyvelő azt kérdezi, hogy akkor ő ezt most hová könyvelje? (Ez a kedvenc kérdésem.)

Az éttermi vendéglátás számviteli szempontból reprezentációs költség, melyet egy külön főkönyvi számlára célszerű könyvelni – az ellenőrizhetőség érdekében – a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Példánkban a teljes 19.500 forintot ide kell könyvelni, mert az éttermi szolgáltatás előzetesen felszámított általános forgalmi adóját nem szabad levonni. (Megjegyzem, hogy az étterem főkönyvében az 1500 forint is áfás árbevétel lesz.)

Az szja-törvény 70.§-ának (2) bekezdése értelmében, „egyes meghatározott juttatásnak” minősül az adóévben a reprezentáció juttatása alapján meghatározott jövedelem.

A reprezentációs költség (példánkban a 19.500 Ft) 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell bevallania és befizetnie a cégnek.

A társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklete értelmében, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek kell tekinteni:

- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatást,

- az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adót, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik.