A 2024-es sok szempontból extrém évjárat jól mutatja, hogy a klímaváltozás következményei erőteljesek, és az előrejelzések szerint sajnos a jövőben még szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok várhatók. Ugyanakkor a beszélgetések során az is kirajzolódott, hogy a mezo-, és mikroklimatikus viszonyok miatt nagy különbségek voltak abban, hogy az egyes borászatokat milyen mértékben érintette a szélsőséges meleg, a szinte csapadékmentes nyári időszak.

 

Három Balaton környéki borászt: Gilvesy Róbertet, Figula Mihályt és Pálffy Gyulát kérdeztük arról, hogy ők hogyan élték meg az aszályos nyári napokat, és miként adaptálódtak a globális felmelegedés okozta kihívásokhoz.

“Nálunk a szőlőben július elejéig volt megfelelő mennyiségű csapadék, utána kezdődött az aszályos időszak, ami alatt előfordult néhány zápor is. Ezek persze kis mennyiségek voltak, hiszen a nagy részük lefolyt, és nem maradt meg a területeken, de mégis némi frissítést jelentettek a szőlőnek”- emeli ki Gilvesy Róbert a Szent György-hegyről. “Permetezni kellett (a Gilvesy Pincészetnél organikusan termelik a szőlőt, a permetezés az engedélyezett szerekre vonatkozik szerk.), de az aszályos meleg nem rontott számottevően a szőlő minőségén” - folytatja. 

Gilvesy Róbert azt is elmondta, hogy ugyan a nagyon régi, 60 éves tőkéiket ki kellett vágni tavaly, a többi tőke is már legalább 10 éves, így már elég stabil a gyökérrendszerük, és mélyebbről képesek felvenni a számukra szükséges vizet, és jobban bírják a szárazságot. Azt mindig nehéz kiszámolni előre, hogy milyen lesz az előttük álló év, pedig a májusban elinduló zöldmunkák esetében nem mindegy, hogy mire lehet számítani. Az tavaly például bevált, hogy a sauvignon blanc tőkéket kevésbé levelezték ki, így a sok zöld árnyékolta a szőlőt, nem égtek meg a szemek. 

“Az nekünk is kihívás volt, hogy egyszerre érett be minden, de idén szerencsére találtunk munkaerőt, és jól megtudtuk szervezni ezt is. Soha ilyen korán, de kellő időben kezdtük a szüretet, augusztus 16-án. A nehézségek ellenére 2024-et összességében egy jó évnek értékeljük, a borok hozni fogják a megszokott Szent György-hegyi savakat és sós, ásványos, citrusos karaktert.”

 

 

“Nem szerettük ezt az évet: az aszály és a nagy hőség így együtt nem túl jó kombináció. Nyilván az ember a saját eszközeivel próbálja megóvni a szőlőt, és meg is tettünk mindent annak érdekében, hogy a legjobb alapanyagot szüreteljük, de egyszerűnek semmiképp sem nevezném ezt az időszakot”- kezd bele Figula Mihály. “A Füred-Csopaki borvidéken mindig is kevesebb éves szinten a csapadék mennyisége, az elmúlt nyár még erre erősített rá. Azt gondolom, hogy a felmelegedés hatásait és azt, hogy a vegetációs időszakban nincs elég eső, mindenhol megérzik a borászok. Az persze előfordul, hogy egy-egy területnek szerencséje van, és az adott évben kevésbé érintett.”

A borász szerint azt, hogy egy hónappal előbb van a szüret, nem lehet figyelem nélkül hagyni. Ismerve a tendenciákat, és figyelemmel kísérve a világban alkalmazott megoldásokat, nekünk is keresni kell ezeket, és - amellett hogy borászatilag is fel kell készülnünk pl. nagyobb hűtőkapacitással - elsősorban szőlészeti megoldásokban kell gondolkoznunk.

Minden aprónak tűnő megoldás segíthet némileg a helyzeten. “Ha a szőlő lombfelületét csökkentjük, természetesen nem a fürtzónában, hogy ne égjen meg a bogyó, hanem a feljebb lévő részeken, akkor a kisebb zöldfelület által kevesebb lesz a fotoszintézis és lassabb az érés. De említhetünk olyan renitens módszert is, mint a terhelésnövelés, ezzel is lassítható az érés” - emeli ki. 

A talajmozgatás elhanyagolása és a talajtakarás kulcsfontosságú a nagy melegben, de ez utóbbinál szénát érdemes használni, mert más növényekkel való takarás még több vizet von el a szőlőtől. A mostanában jellemző gyorsan lezúduló eső megtartása is kiemelt fontosságú. A tőkék alatti kitányérozással, vagy vájatok kialakításával és a víz felfogásával lehet ezt megvalósítani. Érdemes a fürtöket magasabban hagyni a tőkén, hogy a talajról visszapattanó meleg már ne érjen el hozzájuk.

“Én bízom a növény alkalmazkodó képességében. Túl akar élni, mint ahogy mi is. Korábban a 25 fokban volt melegünk, most a 38 fokban van, alkalmazkodunk. A növény is próbálkozik, hogy jobban kibírja a szárazságot. Egyelőre a fő fajtánk, az olaszrizling nagyon jól reagál az extra körülményekre. A sok apró lépésnek, amit megteszünk a védelmében, hosszabb távon biztosan meglesz az eredménye”.

 

 

Pálffy Gyula köveskáli borászatában már több mint 15 éve ökológiai gazdálkodást folytatnak, a szőlősoraik nagy részén elvetett virágkeverékek gondoskodnak arról, hogy ne száradjon ki olyan gyorsan a talaj. Megfigyelték, hogy azon a kis részen, ahol volt talajművelés, nagyobb repedések voltak a talajban, míg a magokkal bevetett sorokban ez nem volt jellemző.

“Azt sejtettük, hogy korán lesz a szüret, de azt nem gondoltuk, hogy ennyivel. Mégis mivel folyamatosan monitoroztuk a szőlőt, figyeltük a sav-, és cukorfokot, sikerült a megfelelő időpontot kiválasztanunk. A hűtőkapacitásunk megfelelő volt, ez alapvető feltétele a szőlő gyors feldolgozásának” - véli a borász. “A szőlő szereti a meleget, de vannak fajták, amelyek érzékenyebbek erre, és könnyebben elveszítik a savaikat. Különösen az illatos szőlőfajták azok, amelyek nehezen viselik a hosszantartó hőséget, például a tramini. Ezeknél a fajtáknál a megfelelő elkészítési mód megválasztása lehet abban segítségünkre, hogy egyensúlyos, kiváló boraink legyenek. Mi klasszikus tramini fajtabort nem készítünk, hanem héjon erjesztett narancsborunk van ebből a fajtából. Még ha a savtartalom alacsonyabb is, a héjon erjesztésből származó csersavtartalom kiegyensúlyozó hatása miatt ez a bor is kerek, harmonikus és komplex.”

A fajtaválasztás már régóta tudatos a borászatban: már a 2000-es évek eleji nagy melegek hatására elkezdtek többségében olyan fajtákat telepíteni, amelyek jobban bírják a hőséget, és megtartják a savaikat, ilyen a furmint vagy a rajnai rizling. Ezek kirívóan nehéz évjáratokban is szépen sikerülnek. A furmint egyébként nem idegen a Káli-medencében: a filoxéra-járvány előtt meghatározó fajta volt, Szigeti néven emlegették ezen a vidéken.

“A globális felmelegedés hatásait abban is megfigyeltük, hogy az évek alatt a pinot noir szőlőnk héja egyre több színanyagot vett fel. Nekünk pezsgőnk van ebből a fajtából, és 2019-ig fehér alapbort tudtunk belőle készíteni, majd ezt később rozésítottuk, vörösbor hozzáadásával. 2019 után azonban már nem kellett hozzáadni vörösbort, mert a meleg és a napsütés hatására annyira megvastagodik a bogyó héja, hogy a színanyagok jóval erőteljesebbek, mint korábban- ismerteti Pálffy Gyula.