Nem csak túrázni nagyszerű a Mátra: egy összetartó borász közösség lenyűgöző borai is várnak

A Mátrai borvidék a Mátra-hegység déli oldalán található. A borvidék összes termőterülete 32 ezer hektár, ám ebből csupán 6500 hektár van telepítve. A kunság után ez a második legnagyobb borvidékünk, amelynek központja Gyöngyös. Ennek ellenére mégis keveset tudunk róla. Három mátrai borásszal, Babiczki Lászlóval, Dér Norberttel és Ludányi Balázzsal beszélgettünk a Mátrai borvidék sokszínűségéről, lehetőségeiről és kihívásairól. A témát mindegyikük más szemszögből közelítette meg, de a mondanivalójuk egy és ugyanaz volt: minőséget teremteni és egyediséget felmutatni.

A borvidék rejtett kincseket rejt, és bár a borászatok előtt számos kihívás áll, a lehetőségek is széles spektrumot ölelnek fel. Az elkötelezett borászok hisznek abban, hogy a hagyományok megőrzése mellett fontos a modern technológiák és a kreatív megoldások alkalmazása. Céljuk, hogy a Mátrai borvidék ne csak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismertté váljon, így hozzájárulva a borkultúra fejlődéséhez és gazdagításához. A közös cél és az együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a Mátra valóban kiemelkedő borvidékké váljon.

forrás: Borkollégium - Bortankönyv 1.

Babiczki László, a Gyöngyös – Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület elnökségi-, emellett a Magyar Bor Akadémia tagja. László szívügyének tekinti a Mátrát, így nagyon nagy lelkesedéssel mesélt, elsőnek a borvidék meghatározó szőlőfajtáiról.

Babiczki László

„A mai tendencia azt mutatja, hogy a legtöbben az illatos, gyümölcsös borokat keresik, ebben pedig mi abszolút élen járunk. Fehér boraink különösen friss, virágos és gyümölcsös aromáikról ismertek. Fajtáink közé tartozik a chardonnay, az olaszrizling, a szürkebarát, a leányka, a muscat ottonel, a tramini, a sauvignon blanc és a müller thurgau. Az üde, gyümölcsös jelleg a rozé- és vörös borainkra is jellemző, amelyek főként kékfrankos, pinot noir, merlot, cabernet sauvignon és cabernet franc fajtákból készülnek. Az újabb ültetvényekben egyre nagyobb számban találkozhatunk magyar, illatos fajtákkal, mint az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres és a hárslevelű. Szóval kifejezetten szélesnek tekinthető a paletta”.

Az illatos fehérborok népszerűségét Ludányi Balázs, a Centurio Szőlőbirtok és Borház borásza is megerősíti, akinek szintén nagyon közel áll a szívéhez a borvidék. „A 4 hektáron elhelyezkedő szőlőparcelláink termelését az alacsony hozamok és a megbízhatóság jellemzi, mindig figyelembe véve az egészséges gyümölcs és a terroir érvényesülését. Szőlőskertjeinkben ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytatunk, mind a négy hektár certifikált terület. A környezettudatosság nálunk nem egy marketing trükk, hanem a mindennapi normalitás része” - meséli Balázs.

Ludányi Balázs

Az idei év termése elmaradt a várttól, hiszen a nyári hőség és a légköri aszály nem kedvezett a szőlőültetvényeknek, amelyek hatására kissé el is vesztették jellegzetes friss, ropogós aromájukat a fürtök, ennek ellenére Balázs és László is igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a szőlőből, hogy idén is a megszokott magas minőség kerülhessen az asztalra.

Dér Norbert, a Kővágó Pince borásza a rossz időjárási körülményekről is igyekszik pozitívan vélekedni: “Idén nem azt néztük, mikor lenne a legjobb szüretelni, hanem hogy mikor van szükség rá. Folyamatosan figyeltük a cukor- és savtartalmat, és tapasztalataim szerint minél stresszesebb a szőlő, annál jobb a beltartalma. Az illatosabb fajtákra különösen oda kell figyelni, de ez mindig fajtától függ. A késői fajták, mint például a cabernet, jól reagálhatnak az extrém melegre” - mondja Norbert.

A borvidék legnagyobb lehetősége Ludányi Balázs szerint a kékfrankos lehet. “Úgy vélem, hogy ez a szőlőfajta bizonyos értelemben képes lenne újra pozícionálni a Mátrai borvidéket. A kékfrankos számomra igazi szerelem, és úgy gondolom, hogy a kommunikáció egy részét erre a fajtára kellene építeni”. Ezt az állítását az is bizonyítja, hogy a Centurio Diós dűlő Kékfrankos 2022-es tétel egy rangos ausztriai, a Vinaria Magazin által lebonyolított nemzetközi vakteszten a harmadik legmagasabb pontszámot kapta. Jó hír még az is, hogy a borászat másik kiemelkedő vörösbora a Liberty hatodik évjárata is a tervek szerint el fog készülni a 2024-es évjáratból.

A közösség építő ereje
„Nagyon jó közösséggel van dolgunk, mind szakmailag, mind emberileg. Gyakran ülünk össze, mi, mátrai borászok, bemutatjuk egymásnak a borainkat, vélekedünk a borászatot érintő kérdésekről” - meséli Babiczki László. „Ez az együttműködés azonban akkor lesz valóban sikeres, ha kicsit a külvilág felé is mutatunk ebből a közösségből. Nemsokára megújul a Mátrai Borvidék honlapja, emellett pedig a legnagyobb közösségi platformon továbbra is él a Mátrai Borvidék – Mátra volcanic wine region címszóval működő platform” - folytatja.

Dér Beáta - marketing és értékesítés; Dér Norbert borász

Ezt a közösségi együttműködést szintén említi Dér Norbert is, aki a szőlőn kívül szintén a kivételes közösségben látja a legnagyobb potenciált. „Az új borokat elkészítjük, és kéthetente összegyűlünk, ahol előre meghatározzuk, hogy melyik találkozón mit kóstolunk. Ilyenkor közösen értékeljük az ízeket, megosztjuk a tapasztalatainkat, és megbeszéljük a következő lépéseket a borok fejlesztésében” - meséli.

Nyáron túrák, télen síelés - egész évben borkóstolás

A borvidék a laikusok, borkedvelők, turisták számára is rengeteg programot kínál. „Bár a bor nem az elsődleges indok, amiért a turisták a Mátrába érkeznek, mégis nagyszerű kiegészítője a látogatásoknak, és sok kis családi borászat büszkélkedhet már saját bor bemutásra és vendéglátásra alkalmas terekkel” - mondja Babiczki László. “Fontosnak tartom, hogy a gasztronómia és a borászat minél inkább összekapcsolódjon. Én éppen most is egy ilyen projekten dolgozom”.

„A Mátra népszerű helyszín, de fontos lenne, hogy egyre többen és gyakrabban látogassanak el ide, és fedezzék fel a borászatokat is. A fogyasztók figyelme megosztott, folyamatosan változik, rengeteg inger-és hatás éri őket, egy borászatnak valahogy fel kell hívni magára a figyelmet” - teszi hozzá Ludányi Balázs.

Minden év májusában megrendezik a Mátrai Bornapokat, valamint szeptemberben a szüreti napokat. A Kővágó Pince emellett nagy hangsúlyt fektet a novemberi Libanapokra is. ilyenkor libavacsorával készülnek, ahol a remek ételeket még jobb borokkal egészítik ki.

Úgy beszélni a borról, mint mindennapi italról

A borászok meséltek a borvidék és általában a hazai borkultúrában zajló kihívásokról is. „A húsz évvel ezelőtti statisztikákhoz képest a borfogyasztás felére csökkent, ami a borászatok számára kihívást jelent. Ennek ellenére a borvidék továbbra is igyekszik megőrzi a majd 6000 hektáros szőlőültetvényét, amely lehetőséget teremt a minőségi borok készítésére. Ez a stabil alap lehetőséget ad arra, hogy a helyi borászok újra értelmezzék a borfogyasztás kultúráját, és innovatív megoldásokat találjanak a piaci igények kielégítésére” - véli Babiczki László.

„A borfogyasztás csökken, de van hova fejlődni, hiszen a borkultúra még nem alakult ki megfelelően” - folytatja Dér Norbert. A fesztiválokon szerinte csökken a fogyasztás, és a fiatalok egyre inkább eltűnnek. “Nem tesz jót a borászatnak, hogy a borral kapcsolatban rákkeltő és káros hírek terjednek, és az alkohollal szembeni kampányok is egyre erősebbek. Fontos lenne a mértékletes borfogyasztásra való nevelés, és hogy előtérbe kerüljön a borok pozitív hatása is. A teljes borász társadalomnak össze kell fognia, hogy közösen népszerűsítsük a kultúránkat. Őseink számos dologra használták a bort, ezért érdemes visszatérni ezekhez a hagyományokhoz. Minél több kistermelőnek is újra bort kellene készítenie, hogy gazdagítsák a választékot”.

„Én 27 évesen döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Szerintem a mai fiatalok még nem elég érettek ahhoz, hogy megértsék a borok üzenetét, ami nem baj, hiszen a borkultúra komplex, részletgazdag, többdimenziós valóság, és később érik meg rá az ember. Úgy kell beszélni a borról, mint a mindennapi italról, hogy ne tűnjön sznobizmusnak, hanem elérhetőnek” - hangsúlyozza Ludányi Balázs.

Babiczki László szerint fontos szereplői a Mátrának azok a borászatok, akik exportra dolgoznak, de szükség van a belföldi borfogyasztást megerősítő támogatásokra is. “Olyan termékekkel kell előrukkolnunk, amelyek pluszt adnak és máshol nem elérhetőek. Hazánk szőlőterületeinek 10%-a Mátrában található, de ahhoz képest arányaiban véve kevesen vagyunk borászok a nálunk ismertebb borvidékekhez képest. Minél többen foglalkoznának ezzel, annál egyszerűbb lenne a helyzet. A vörösborokkal a borvidékeken küzdenek, de ez más országokban is így van. A Mátrának kedvező helyzete van, és igény is mutatkozik az itt készülő borokra. A fehér gyümölcsös fajtákat meg kell erősítenünk, és el kell menni minden eseményre, ahol képviselni tudjuk magunkat."