Kis hazánkban a szőlőhegyek és a svábok együtt emlegetése majdhogynem általános dolog, kivételt képez ez alól Tokaj-hegylaja. Persze itt sem minden homogén, az 1700-as években három településre is érkeztek német telepesek, név szerint Rátkára, Károlyfalvára és Hercegkútra.

A Rákóczi-szabadságharc után a család itteni birtokait Trautson herceg kapta birtokul, aki a hegyek közé kárpátaljai ruszinokat, míg a szőlőművelésre alkalmas részekre birodalmi németeket telepített be. Ezirányú felhívása Bécsben kelt 1750. május 26-án, amelyben felsorolja azokat a feltételeket és jogokat amelyek az ide érkezőket illetik. Így jött létre a környező erdők kiirtásával Trautsondorf, a klasszikus német falvak minden jellemző vonásával, a hosszú tornácos házakkal és a pincesorokkal együtt.

A falu mai arculata az 1903-as tűzvész után alakult ki, az újjáépítéskor nyerte el ma ismert nevét is. Végül 1908-ban Hercegkút hivatalosan is része lett a zárt Tokaj-hegyaljai borvidéknek.

Sokszor hallani, a tulajdonos jött, látott és beleszeretett a szőlőbe, a borvidékbe, a borokba. Kovács Péter is így volt ezzel, amikor Argentínában utazgatott és kóstolhatta a jobbnál jobb malbec-eket. Hogy ne legyen teljes kavarodás, érdemes megemlíteni a Kácsárd-dűlőben örökölt 0.8 hektárnyi területet, no meg azt a cseppet sem elhanyagolható tényt, hogy nemzetközi szinten egyedül Tokaj neve cseng jól egész Közép-Kelet-Európából, így rögtön érthetővé válik, hogy az új szenvedély végül miért itt bontakozott ki.

A birtok bővítése 2005-ben kezdődött, azzal az elképzeléssel, hogy olyan területeket vásároljanak, ahonnan már születtek referencia borok. A kezdeti 0.8 hektáros Kácsárd kiegészült egy 2.5 hektáros területtel a Lapison, valamint 1.8 hektárral a Határiban és 1 hektárral a sárospataki Király-hegyen, így született meg a jelenlegi mintegy 6 hektáros birtok.

A megszokott fajtaszortiment mellett azért az argentínai utazás sem múlhatott el nyomtalanul, így a Határi felső részére, a többszáz éves támfalak közül kitisztított területre a tervek szerint az apró fürtű, karós furmint mellé malbec is kerül majd! Mielőtt bárki is meglepődne, tény, hogy száz esztendővel ezelőtt Hegyalján az ajánlott vagy megengedett fajták köre jóval szélesebb volt a mainál, és bizony a malbec is szerepelt benne! A birtokközpontnak helyet adó öreg pincét végül az UNESCO Világörökségi listáján külön is megemlített Gomboshegyi pincesoron találták meg, felújítva és kibővítve azt.

A pincészet neve az obszidiánra utal, amely már a kőkortól kezdve fontos és keresett árucikke volt a világnak. Pilnius szerint a nevét egy Obsidius nevű római katonáról kapta, aki Etiópiából hozta magával ezt a vulkáni üvegként is ismert kőzetet. Bárhogy is történt, az Erdőbénye és Tolcsva között elhúzódó dűlők tele vannak obszidiánnal (régiesen hiúz-zafírral) és májopállal, kis túlzással féldrágaköveken teremnek a szőlők.

Ami a borokat illeti, további meglepetések érhetnek minket. Kovács Péter ugyanis egyértelműen a száraz szamorodni mellett tette le a voksát – eddig ilyet talán csak Samuel Tinontól, a műfaj hazai, amúgy francia származású apostolától hallottunk. Van emellett best-buy alap furmint (Határi-Kácsárd), dűlőszelektált (Lapis) furmint, száraz muskotály, kései szüret és persze aszú is, az utóbbi kereskedelmi forgalomba nem kerül, de a pincénél bárki kóstolhatja.

Végeredményben elmondhatjuk, hogy az Obzidian birtok szimpatikus kezdeményezés, komoly potenciállal. Van azonban még egy fontos tény, amire a tulajdonos talán nem is gondol. Tokaj-hegyalja láthatatlan, belső határvonalat húzott valahol Tolcsvától északra, mintha ott lenne a minőségi borkészítés határa. Ezzel az elmúlt évtizedekben talán csak a Pajzos-Megyer és Asztalos Zoltán (az Nektár) próbált küzdeni, nem is sikertelenül. Itt az ideje, hogy a borvidék északi települései és dűlői is újra kivegyék a részüket a tokaji építkezésből! Ezzel a birtokkal így nem csak Dr. Kovács Péter, Hercegkút, de az egész borvidék nyerhet valamit.

Illatában citrusok, ásványosság, csonthéjasok és egy izgalmas tűzköves jelleg. Kóstolva közepesnél nagyobb test, jó savak, szájbetöltő szerkezet. Az ízképben erős ásványosság, őszibarack és citrusok bukkanak fel. Hosszú lecsengés, nem az a klasszikus „ivóbor” megállná a helyét egy „nagy száraz” sorban is! (86-88)

Illatában érett mandarin, ananász, ánizs és egy pici füstös-marcipános vonal. Kóstolva közepes test, kerek savak, rendkívül jó egyensúly. Az ízében őszibarack, görögdinnye, körte és ásványosság. Elegáns és hosszú! (86-87)

Szép fajtajelleges illat, virágokkal. Kóstolva közepes test, kerek savak, ízében fehér húsú gyümölcsök és egy kis poros-ásványos vonal, ami különösen izgalmassá teszi. (85-87)

Illatában citrusok, mogyoró, füstölt szalonna. Kóstolva közepes test, feszes és élénk savszerkezet. Az ízképben olajos magvak, dió, mogyoró, gyógynövények. A hosszú lecsengést a savak okán egy citrusos jeleg vezeti némi fehér virág kíséretében. (83-84)

Sárgadinnye, zöldfűszerek és trópusi gyümölcsök az illatban. Kóstolva közepes test, szép savak, feszes szerkezet, az ízképet a déligyümölcsök vezetik, a korty végén pici mézzel kiegészülve. Hosszú, friss, jól iható. (84-86)

Sok citrus, méz, ananász és szegfűszeg az illatban. Kóstolva feszes, élénk, jó savú tétel. Az ízképben kajszi, menta, ánizs és citrusok, ananász és szegfűszeg. A lecsengése szinte végtelen, némi csokoládé és pipadohány is megjelenik benne! Elegáns, szép bor. (90-93)