Az elkövetkezendő sorokban a prosecco fog az asztalunkra kerülni, amelyről fontos és hasznos ismereteket osztunk meg.

 

 
Létezett már korábban a prosecco?

 

A prosecco gyökerei egészen az ókori Rómáig nyúlnak vissza. Persze nem abban a formájában ismerték, ahogy manapság például egy szombat estén a poharunkba kerül. Az elengedhetetlen alapanyagot, a glera szőlőt viszont már akkor előszeretettel termesztették a Prosecco nevű település határában, és (buborékmentes) bort is készítettek belőle. A finom nedűről akkoriban olyan pletykák is terjengtek, miszerint aki ezt issza, az tovább él.

 

Megkóstolnád a proseccót? Nézz szét a Winelovers webshop kínálatában és a válaszd ki a több tucat proseccóból a neked legjobban tetszőt. Rendeld meg a kedvenc boraidat ingyenes házhozszállítással, dugó- és törésgaranciával! 

Ugorva egy nagyot az időben: 1868-ban az Antonio Carpené által alapított Carpené Malvolti cég elkészítette az első buborékos verziót, ami már egészen hasonlított a maihoz – többen az olasz pezsgőnek is nevezték. Egészen az 1960-as évekig a prosecco gyakorlatilag csak édes habzóborként volt kapható, ma azonban már általában dry (száraz) vagy extra dry (extra száraz)formában kerül a palackokba. Az ezredforduló előtt végképp kitört a prosecco-divat, ami a mai napig tart.
  
Hol készül a prosecco?

A készítési helyszín a kezdetekkor (ahogyan azt az imént említettük) egy kis falu volt, Prosecco (innen ered az ital neve is). Természetesen mostanra a származási terület jelentősen bővült, ám szigorú szabályokhoz kötött.

A proseccot észak-kelet Olaszországban, Friuli-Venezia-Giulia és Veneto tartományaiban állítják elő. A két tartományon belül további két területre koncentrálódik az előállítás. A termőterületek 2009-ben kerültek az olaszországi eredetvédelmi rendszerbe és kapták meg a DOC (lazább szabályozás) és DOCG (szigorúbb szabályozás) státuszt.

 

 

Prosecco DOC (Denominazione d’Origine Controllata): ezen területekhez tartozik a Veneto és Friuli tartományok jelentősebb része, az innen származó proseccók valamivel olcsóbbak.

Conegliano-Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG (Denominazione d’Origine Controllata e Garantita): a magasabb minőségű területek tartoznak ide. Velencétől 50km-re, északnyugatra helyezkednek el ezek az ültetvények. Jellemzően meszes talaj található itt. A domboldalak meredeksége miatt gyakran teraszosan vannak kialakítva a parcellák. A legdrágább prosecco alapanyagát is erről a területről, a Cartizze ültetvényekről szüretelik, ez esetben mindösszesen 107 hektárnyi szőlőről van szó (a DOC beosztású területek több mint 20 ezer hektárt tesznek ki).

 

Hogyan kerül buborék a palackba?
 
A prosecco egy pezsgő és mint minden pezsgőnél, itt is két erjesztés megy vége. Az első erjesztés után elkészül a pezsgő alapbora, amihez cukrot és élesztőt adnak, ezek segítségével a második erjesztés során létrejönnek a bubik. Erről részletesebben a borlexikonban is olvashattok és egy izgalmas videót is találhattok arról, hogy mi történik a másoderjesztést követően.
 
A pénztárcakímélőbb pezsgőknél a fent leírt másoderjesztés tartályban történik, ezt a franciák Charmat-, az olaszok inkább Martinotti–eljárásnak hívják (a két technika ugyanaz, csupán Charmat szabadalmaztatta először). Ez az elkészítési módszer a hagyományos pezsgőkészítéstől eltérő, amelyről részletesebben itt lehet tájékozódni.

 

Szeretnél még többet megtudni a proseccóról és a többi híres pezsgőről? Iratkozz be a Borkollégium Buborék Világ pezsgőkurzusára, szentelj egy napot a buborékos italok megismerésének, tudd meg, hogyan készül a pezsgő, hogyan keletkeznek a buborékok, milyen pezsgőkészítési eljárások vannak és miért a champagne a legdrágább mind közül!

 
A másik technika, amikor a palackban erjesztik újra (methodo classico). Az első az olcsóbb megoldás, széles körben elterjedt a régióban, Conegliano-Valdobbiadene területeken viszont gyakrabban alkalmazzák a hagyományos pezsgőkészítési eljárást. Ebben az esetben a palackban történik meg a másoderjesztés, a hozzáadott élesztő és a cukor segítségével.
 
A prosecconak csak glera szőlő az alapja?

 

A prosecco túlnyomó részt glera szőlőből készül, a DOCG kategóriában minimálisan 85%-ban kell ezt a fajtát tartalmaznia. Ezen kívül házasíthatják a helyi verdiso, perera és bianchetta, valamint a nemzetközi pinot noir és chardonnay fajtákkal. A glera szőlőfajta a már említett, Trieszt közelében található faluból, Proseccóból származik.

Sok esetben zavart okozhat, amikor prosecco névvel illetik a már elkészült italt és a szőlőfajtát is. Akkor most melyik a helyes? Érdemes tiszta vizet (is) önteni a poharunkba, hiszen a proseccót valóban nemcsak magára az italra, hanem az ahhoz szükséges szőlőre is szokták használni (glera szőlő = prosecco szőlő). Miután azonban 2009-ben az olasz termőterületek megkapták a DOC és DOCG státuszt, vissza kellett térni a szőlő régebbi megnevezéséhez, a glerához, így levédve azt. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a világon már számos olyan területre is telepítettek az említett szőlőfajtából, ami az eredetvédett területen kívül esik. Ezzel kapcsolatban talán a legjobb példa Ausztrália, akik állandó vitában állnak az olaszokkal és az EU-val a náluk termesztett és előállított prosecco miatt.
 
A nyár kísérője?
A meleg nyári – vagy akár téli – napsütés nem kíván magának egyebet, csupán az egyre kapósabb Aperol Spritzet, ami a prosecco alapú koktélok sorába tartozik. Észak-Olaszországban és Velence környékén (idehaza családi és baráti körben is egyre gyakrabban) ez az egyik legkedveltebb ital, a délutáni beszélgetések ideális kísérője.

 

Aperol Spritz

50ml Aperol
75ml prosecco
egy spricc szódavíz
egy szelet narancs
2-3 jégkocka

 

Természetesen ahány ember, annyiféle Aperol Spritz recept, de ahogyan azt egy régebbi cikkünkben is leírtuk a 3-2-1-es szabály a legegyszerűbb.
 
Mikor vált ilyen népszerűvé a prosecco?

 

A többek között körtét, sárgadinnyét és zöld almát megidéző nedű globális értékesítése 2013-ban megelőzte a champagne eladásait. A különleges francia pezsgőből 304 millió, a proseccóból 307 millió palack fogyott a világpiacon – az olasz habzóborok és pezsgők felügyelőbizottsága szerint (OVSE). Mostanra ezek a számok úgy alakulnak, hogy Olaszországban közel 500 millió palack proseccót készítenek és az ország továbbra is az első helyen áll a pezsgők eladásának listáján.
Reflektálva a COVID-19-re: 2020 májusában a telephelyen kívüli prosecco értékesítése 39%-al nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest.
 
Honnan tudod, hogy nem proseccot iszol?

 

Ha proseccot rendelsz egy bárban és úgy csapolják, mint a sört, biztos lehetsz benne, hogy az italod nem eredetvédett. 2009 óta él a törvény, hogy kizárólag palackban lehet értékesíteni, ha hordóba töltik le, akkor más néven, frizzanténak kell hívniuk. Az eredeti proseccóval kapcsolatos részletes tudnivalókat egy előző cikkünkben már összegyűjtöttük.
 
Tartogathat-e még meglepetést a prosecco?

 

Érdemes lesz a poharunkba újdonságot is tölteni, hiszen idén januártól már rendelhető a Prosecco spumante Rosé. A tavalyi évben megkapta a zöldutat és mostanra eredetvédett roséként gyöngyözhet a poharunkban a prosecco. Részletesebben itt lehet róla olvasni.
Amennyiben további gyöngyöző érdekességet keresel, tölts még egy kis proseccot és itt megtalálod.