Idén először január végén került sor az Araz Étterem általunk nagyon kedvelt BorDuett vacsorájára, ahol rendre két borászt hívnak meg, és az ő boraikhoz készít fogásokat Barka Áron - Chef de Cuisine, és csapata.
Ezúttal az Etyeki Kúria és Vida Péter borai kapták a főszerepet.
Az Etyeki Kúriától Matolcsy Sára jött el bemutatni a borokat. A pincészet 1996-ban alakult az etyeki Öreghegyen 2 hektár szőlőterülettel és gyorsan fejlődött. Mára a borvidék egyik meghatározó borászata lett. Területük jelenleg 18 hektár.
A Vida Családi Borbirtok kb. 20 hektáron gazdálkodik, Szekszárd mellett, a Bakta dűlőben található központtal. Jelentős ültetvényeik vannak a Baranyavölgy-, a Hidaspetre-, a Lisztesvölgy- és a Virághegy-dűlőkben is. Vida Pétert 2011-ben Az Év Bortermelőjének választották.
A vacsora köszöntő falatjaihoz (szárnyas és májas krém vajastésztával) a 2015-ös Kúria White és a szintén új Vida Rosé jó párosításnak bizonyult, és segített felkészíteni az ezek után következő fogásokra. Már az első két bor is megmutatta, hogy rendhagyó vacsorára kell számítani, hiszen az etyeki pincészet szinte kizárólag fehér, a szekszárdi viszont csak vörös borokat készít. Érdeklődve vártuk tehát, hogy milyen ételeket gaondoltak ki a szervezők a meglehetősen különböző borokhoz.
A 2014-es Etyeki Sauvignon Blanc és az ugyancsak 2014-es Vida Öregtőkék Kadarka mellé kókuszos sült céklakrém leves érkezett. A leves előtt először a várakozáson felül teljesítő sauvignon blanc-t kóstolgattuk. Ritkán akadni ennyire fajtajelleges, nem túl harsány, elegáns sauvignonra a hazai kínálatban. A tölgyfahordóban és acéltartályban egyaránt iskolázott bor erényeit még az sem tudta csökkenteni, hogy a végére, ahogy megmelegedett, korántsem mutatott olyan szép aromákat, mint az elején. A kókuszos céklakrém leves pazar volt, kiváltképp az, ahogy a krémes céklát különlegesen elegánssá tette a kókusz. A fehérbor előtte működött jól, a kadarka pedig mellé ment szépen.
Legegyszerűbb dolga a párosítással úgy tűnik a következő fogásnál volt a vacsora kigondolóinak. A hideg, préselt kacsamell reteksalátával és erdei gyümölcs vinaigrettel párja 2015-ös „Etyeki” rozé a 2013-as Vida Merlot volt. A rozé esetében azért az idézőjel, mert soproni szőlőből (kékfrankos, pinot noir) készült a bor. A reteksaláta harsogása és a rozé, a merlot erdei gyümölcsei és a kacsamell lágysága erős, harmonikus kötéseket alkotott. Vida Péter szerint a merlot amúgy is maga a szeretet. Ki merne ezzel vitatkozni? Talán csak egyvalaki.
A harcsa és fogas filé derelye násza nevű fogás valójában kétféle ételt jelentett: egy harcsa és egy fogas tartalmú derelyét, előbbi fehér, a másik paprikás szósszal körítve. A derelye pirított morzsái messziről ordítottak, hogy szeretnének megismerkedni a 2013-as Etyeki Chardonnayval, amelynek 25%-a barrique-ban érlelődött. Kár, hogy a Vida Hidaspetre Kékfrankos egy kicsit melegebb volt a kelleténél, a két derelye pedig a tészta miatt elég nehéz lett, amit itt még nem, sokkal inkább az következő étel után éreztünk.
De a következő fogás amúgy rendkívüli volt: marhahúsos pite erdei gombaraguval és karalábés feketegyökér pürével. Hozzá Etyeki Pinot Noir 2014-ből és Vida Bikavér 2012-ből. Kovács Gábor, a Magyar Sommelier Klub elnöke, az est házigazdája ennél az állomásnál mondta, hogy „hozzászoktatjuk önöket a fűszerekhez”. Talán azért, mert ő is érezte, amit a veterán BorDuett látogatók: ez egy szokatlanul dús, intenzív és fűszeres étel. Bátor húzás egy hatfogásos sorban, hiszen önmagában sem könnyű. Nézzük csak: gomba, marha, rengeteg zöldfűszer, olaszos ragu, mindez egy „tésztadobozban”. Kiváló, szépen harmonizál a borokkal, de túl nehéz.
Pedig még hátra volt a desszert: mogyorós tojáslikőr habbal töltött égetett tészta, aranymazsolás étcsokoládé levessel. Szóval kellett volna a kapacitás, hiszen ez is egy roppant összetett desszert, és a hozzá kínált Etyeki Red 2013 és Vida La Vida 2012 megdolgoztatta a borvacsora megfáradt vendégeinek ízlelőbimbóit. Hiába, egy ilyen vacsorán folyamatosan nő a tét, egyre komolyabb borok érkeznek, egyre nagyobbat kell villantani, ahogy haladunk a vége felé.
A desszert egyébként zseniális volt, még ha úgy is éreztük, hogy ellopta a show-t a borok elől. Legközelebb, februárban az Egri St. Andrea és a szekszárdi Sebestyén pincészetek legjobbjaihoz készülnek a fogások. Elég annyit mondanunk, hogy St. Andrea Brut Merhod Classic pezsgő, Sebestyén Görögszói Merlot 2012, és „Hazai rablóhalunk juhtúrós gőzölt kenyérrel, füstölt szalonnás paprikás mártással”?