Szakmai berkekben is egyre többen gondolják úgy, hogy a Balatont nem szigorúan a tó környéki borvidékek mentén, hanem együtt kellene a borfogyasztók előtt kommunikálni. Kovács Tamás, Balatoni Kör titkára a BalatonBor mellett erről is beszélt az Inforádiónak.
Csopaki kódex tételekkel egy időben, márciusban tartják a termelők a BalatonBor bírálatot, ahol kiderül, mely borokra kerül rá a közös címke. Kovács Tamás, Balatoni Kör titkára az Inforádió Hordóminta című műsorában elmondta, hogy még jelentkezhetnek azok a termelők, akik a saját olaszrizlingjüket is szeretnék BalatonBor címkével ellátott üvegben látni.
A Balaton nem 4-5-6 borvidék összessége, hanem egy egység – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, aki hozzátette, hogy azért fontos projekt a BalatonBor, mert így azonos dizájnnal, jól meghatározott beltartalommal tudnak létrehozni egy régiós terméket.
A célkitűzések szerint egy palack BalatonBor kb. 1500 forintba kerül majd. A titkár felhívta a figyelmet arra, hogy a borászok nem titkolt célja az is, hogy a Balaton környéki szőlők megújuljanak. Több bortermelő ugyanis az alapanyagot vásárolja, így az is egy cél, hogy a szőlőtermelőt is kedvezőbb helyzetbe hozzák: meg tudják újítani, újratelepíteni a szőlőt.
A tervek szerint a Balatonon piramisba rendezhetően több hamisítatlan „balatoni termék” lesz. Ennek alapja a BalatonBor szintje, ezt követi majd a hegyi identitások létrehozása – vázolta az elképzeléseket a titkár. Kovács Tamás példaként a Csopaki Kódex eredetvédelmi rendszert említette, amely egy szűk, szakmai műhely, közösség, ahol a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szabályozást próbálnak megalkotni. Ennek a „hegybor kategóriának” jó példái a Csopaki Kódex borai.
A Balatoni Kör szeretné, hogyha a BalatonBorhoz minél több termelő csatlakozna, és így évről évre több ilyen bor készüljön.
Kovács Tamás azt is elmondta, hogy a balatoni borvidékek hatékony közös megjelenéséhez és kommunikációjához szükség van a hegyközségekre, hiszen ezek tevékenysége alapozza meg a borvidékek működését, az adminisztrációs feltételeit annak, hogy a BalatonBor védett, zárt termék legyen.
A balatoni kör által életre hívott minősítési rendszer a helyi szabályozásokra épül: ez alapján ál össze a bíráló testület és a közös arculat, és ezek együtt idézik elő, hogy a BalatonBor bor jobban átlátható, megjegyezhető, esetleg külföldön is érdekes termék legyen.
A külföldi kereskedőknek tetszik a balatoni bor, ár érték arányban jónak találják – mondta Kovács Tamás, de nehéz nekik eladni úgy, hogy nincs mögötte egy kulturális arculati csomag. Jelenleg arcok mentén próbáljuk értékesíteni a magyar borokat, termelő alapján választ az igényes fogyasztók nagy része, ám az arc alapú értékesítési stratégia külföldön nem működik, mert csak annyit látnak a vásárlók, hogy „ezek valami arcok Kelet-Európából” – fogalmazott a Balatoni Kör titkára.
Szerinte csakúgy, mint a franciáknak, olaszoknak és spanyoloknak, a magyaroknak is az arcok mellett a régiót, a szőlőfajtákat kell kommunikálniuk, és azt, hogy mitől egyedi és különleges az adott termőhely vagy bor.
A Balatoni Kör titkára elmondta azt is, hogy a jelenleg külön működő borvidékek szakmai berkeiben is sokan látják, hogy a Balatont érdemes lenne egységesen kommunikálni, vannak is kezdeményezések egy új szabályozásra, vagy a jelenlegi módosítására. A következő évek erről fognak szólni, nem feltétlenül csak Balatonon – fogalmazott Kovács Tamás.