Ma – néhány kivételtől eltekintve – csak a kék szőlők speciálisan kezelt nedvét ismerik el rozéként Európában, de a világ számos országa nem ennyire „finnyás”. Éppen ezzel magyarázzák Brüsszelben az előterjesztést; ha az európai termelők (saját hazájukban és az ígéretes új piacokon, például Kínában) versenyezni akarnak a dél-afrikaiakkal vagy az ausztrálokkal, akkor el kell fogadniuk a szabályok lazítását.
A kérdés súlyát jelzi, hogy az elmúlt egy-két évtizedben jelentősen megnőtt a sokáig másodrendű bornak tartott rozé népszerűsége, és most már 10 százalék körül mozog a piaci részesedése – összegzi a Le Figaro. Ma már nemcsak étkezés közben fogyasztják, hanem egyre több sommelier aperitifként is ajánlja a könnyű, gyümölcsös aromájú rozéborokat.
A brüsszeli javaslatról április végén születhet meg a végleges döntés, ám Michel Barnier francia agrárminiszter már jelezte: ellenzi a módosítást. Franciaország – évi hatmillió hektoliterrel – az EU legnagyobb rozétermelőjének számít, és az ottani gazdák hallani sem akarnak a „kólához hasonló pancsolmányok” engedélyezéséről. A provence-i borászati szövetség kompromisszumos javaslata értelmében világosan jelezni kellene a címkén, hogy valódi rozéról vagy keverékről van-e szó. Michael Mann, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerint „gondolkodnak ezen a megoldáson”.
Magyarország volt az egyetlen uniós tagállam, amely mindvégig következetesen ellenezte, hogy a vörös- és fehérborok összeöntésével készült italok címkéjén is fel lehessen tüntetni a rozé kifejezést – mondta Gál Péter, az agrártárca szakreferense. Hozzátette: az összeöntést – hallva a többi tagország véleményét – ma már mi sem támadjuk, de elutasítjuk, hogy az így keletkezett „rózsaszínű bor” rozé elnevezéssel kerüljön forgalomba. Magyarország ma ahhoz ragaszkodik, hogy az uniós borreform részeként készülő, a termékcímkézésről szóló bizottsági végrehajtási rendelet a rozé megjelölést csak azoknál a hagyományos technológiával előállított boroknál tegye lehetővé, amelyeknél az elnevezés eddig is használatos volt. Az összeöntéssel előállított italoknál pedig a rozétól világosan elkülönülő megnevezést kellene alkalmazni – közölte a szakreferens.
A mai tervek szerint az EB a termékjelölési végrehajtási rendeletről már a következő, március végi irányító bizottsági ülésen előzetes (indikatív) szavazást kíván kérni, de a döntés elhúzódhat, ha újabb viták robbannak ki. Az idő ugyanakkor sürgető, mert a jogszabálynak augusztus elsején hatályba kellene lépnie, miközben még tagországi nyelvi fordításokra, WTO-notifikációra és végszavazásra is szükség lesz.
Az összeöntött borok rozé megnevezését – versenyképességi okokra hivatkozva – Spanyolország, Portugália, Olaszország és a bortermelés szempontjából „semleges” EU-tagok támogatják. Franciaország – amely februárban még egyetértett az előbbi tagállamokkal – ma már ellenzi a terveket, és kilátásba helyezte, hogy a borászati eljárásokról szóló, az irányító bizottsági szinten előzetesen már jóváhagyott végrehajtási rendeletet sem fogadja el, ha rozéügyben nem születik megnyugtató megoldás. A magyar és a francia állásponthoz Görögország is csatlakozott, így az összeöntött borok rozéként történő jelölését ma három tagállam utasítja el.