Korpás András kürti szőlőtermesztő és borgazda lapunknak arra mutatott rá, hogy az eddigi kilátások szerint közepes termés várható. „A mennyiségi mutatók gyengülésének fő oka az, hogy szeles, hideg, esős időben virágoztak főleg a korábbi virágzású szőlőfajták, így a szőlő, úgymond lerúgta a virágot, azok nem termékenyültek meg kellő mértékben. A minőségről egyelőre túl korai beszélni, minden az időjárás alakulásának a függvénye” – szögezte le a szakember. Abban azonban reménykedik, hogy nem ismétlődik meg a 2010-es esztendő, amikor több gazdaságban teljesen tönkrement a termés, vagy ha maradt is belőle, az savanyú, beteg fürtök egész sora volt.

 A Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÚKSÚP) legfrissebb kimutatásai szerint Szlovákiában mintegy 18 ezer hektárnyi szőlészetet tartanak nyilván. A termesztéssel aktívan foglalkozók úgy vélekednek, sajnos, ennek a területnek csak körülbelül a felét művelik intenzíven. Annak ellenére, hogy Szlovákia az európai szőlőtermesztési övezet északi határán húzódik, az itt termett szőlő, illetve az országban készült borok szinte az egész világon ismertek, s komoly nemzetközi megmérettetéseken is sokszor megállták a helyüket. „Valóban nagy kár, hogy a szóban forgó szőlészeteknek csak nagyjából a felében figyelnek oda kellőképpen a termesztésre. A lehetőségek pedig adottak, csak élni kellene velük” – fejtette ki az Új Szónak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője.

 „Az utóbbi években emelkedett az átlagfogyasztás, s 2011-ben már túllépte a fejenkénti 14 litert. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az országban éves vonatkozásban 750–790 ezer hektoliternyi bor fogy el” – érvelt az SPPK szóvivője. Ezzel összefüggésben felvetődött az importáltbor-mennyiség is. Éves átlagban a behozatal meghaladja a 350 ezer hektolitert, de a mustokkal együtt akár a 650 ezer hektolitert is elérheti. Ezzel szemben viszont jóval szerényebb a borexportja Szlovákiának: a statisztikai kimutatások alapján nem egészen 150 ezer hektoliternyi.