A múlt évi szüret augusztus közepén kezdődött a korai fajták betakarításával, és a késői szüretelésűeknél november elejéig eltartott. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a kisebb termésmennyiséget azzal magyarázta, hogy az érés során lazább fürtök fejlődtek, s ez csökkentette a termés mennyiségét. Emellett a szeptember közepi esős időjárás, és a vártnál nagyobb területen kárt okozó lisztharmat is mérsékelte a mennyiséget. A Magyar Agrárkamara szerint a korábbi években tapasztaltakhoz képest a szőlővesszők jól teleltek, és bár a növények fejlődésében a késői tavaszodás miatt lemaradás volt, az április elején beköszöntött meleg időjárás miatt a hónap közepén már országszerte kipattantak a rügyek. Ezzel szemben, ahol tavaly lisztharmat- és peronoszpórafertőzés volt, már most lemosó permetezést kellett végezniük a gazdáknak.

A HNT szerint a múlt őszön a szőlőtermelőket és borosgazdákat az erős forint is sújtotta, s növelte a magyar piacon megjelent import-, elsősorban az olcsó olasz borok versenyképességét. A HNT úgy véli, hogy százezer hektoliterrel bővülhetett tavaly az import. Pedig a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már 2007-ben is jelentős mennyiséget, mintegy 250-260 ezer hektoliter bort importált Magyarország. Egy olasz szaklap viszont úgy értesült: négyszázezer hektoliter olasz bor került hazánkba. A szakemberek szerint tavaly már csaknem 250 ezer hektoliterre nőtt a tisztázatlanul, vagyis vélhetően feketén Magyarországra hozott bor mennyisége is. A bor feketekereskedelmét a magyar szőlőtermelők és borászok védelme érdekében minden eszközzel meg kell szüntetniük a hatóságoknak. A magyar borászat teljesítőképességének jelenleg mintegy csak ötven százalékát használja ki, és a feketeimport halálra ítélheti az ágazatot.

A Magyar Agrárkamara szerint az első negyedévben az értékesítésben húsz-harminc százalékos visszaesésről számoltak be a borosgazdák az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kamara úgy látja, hogy a szőlőtermesztők is hasonló problémákkal küzdenek: több gazdálkodó a tavalyelőtt eladott szőlő árához sem jutott hozzá, a tavalyi kifizetések is sok helyen csúsznak. A gazdák a termelési költségek csökkentésére törekszenek az idén, mert a tavalyi év alacsony felvásárlási árai, a borospincék és a tárolók telítettsége, a piac stagnálása veszteséges évet sejtet. A kamara úgy látja, a gazdálkodók egy része felhagyhat a szőlőtermesztéssel, egyelőre a többség azonban még bizakodik. A bortermelés bevételeinek kiegészítésére a borosgazdáknak jó lehetőség lenne, ha bekapcsolódnának a minőségi borturizmusba.