– Elég nehéz idők járnak a magyar szőlő- és borágazatra, és ez az egri borvidékre is igaz, mind a szőlőtermelés, mind az értékesítés szempontjából. Ez az elismerés segíthet azáltal, hogy meg tudjuk mutatni borvidékünk értékeit, és nem csak én, de kollégáim is. Nap mint nap imádkozom azért, hogy fennmaradjon ez a borvidék, ezért bízom abban, hogy a magam módján, ha máshogy nem, ezzel az elismeréssel segíthetek.

– Szeretnék ezen a rögzült, de érthető fogyasztói állásponton változtatni. Tudni kell, hogy itt több száz éven keresztül – a Kárpát-medencéhez hasonlóan – nem is volt kék szőlő. Aztán részint a szőlőfajták megjelenésével, részint az irányított termeléssel így alakult, holott sokkal színesebb és izgalmasabb lehetőségeink vannak. Fel kell fedeznünk egy egri borstílust, a sokszínűségből, amely a fajták változatosságából ered. Az egri fehérborban elképesztő erő van, és picit méltatlanul szorult háttérbe.

– Én ilyen szüretre nem emlékszem amióta dolgozom, pedig annak már két évtizede. Nagyon komoly érettségű gyümölcsöket szüreteltünk, nagyon tömör borokkal lehet találkozni – a mi pincénkben mindenképpen, de más kollégáknál is ezt tapasztatlatam. Izgatottan várjuk a végeredményt.

– Nem tudja kompenzálni, csak a jövőbe vetett hitünket tudja erősíteni. Ami kompenzálhat, az az, hogy a fogyasztók ebben a nehéz helyzetben is sok jó egri borral találkoznak, és reméljük, fel tudjuk kelteni a lelkesedésüket az izgalmas borok iránt. Nagyon izgulok minden kollégámmal, hogy ez a magyarországi nehéz helyzet ne rombolja porig az ágazatot.

– Évek óta szeretnénk olyan borokat készíteni, amelyek nagyon tisztán, egyértelműen kifejezik a karaktereket. Láttam nagy bortermelőket a világban, akik ilyen felfogásban dolgoznak, izgalmas és komoly árú borokat készítettek – márpedig valahol minden bortermelőnek ez a célja. Ugyanakkor szurkolunk, hogy ezeket a borokat meg is vásárolják az emberek. Az egyik legfontosabb most, hogy egyszerűen meg tudjuk fogalmazni a fogyasztók számára, hogy fehérbor is van az egri borvidéken.