Az esemény házigazdája, Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere a sajtóértekezleten elmondta: Bakonyi Viktor szervezésében már ötödik alkalommal találkoznak a most kezdődő kétnapos rendezvényen a kerületben a Kárpát-medencei magyar borászok. Emlékeztetett arra, hogy nem sokkal ezt megelőzően fogadta el az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló történelmi döntést, ami új lehetőséget ad a határokon átívelő emberi és szakmai kapcsolatok erősítésére. Hozzáfűzte, hogy  az ötödik Kárpát-medencei borásztalálkozó különösen jelentős, mert   „nagy izgalommal harcoltunk és harcolunk azért, hogy ne kerüljön ingatlanügynökök kezére a borásztalálkozó immár hagyományos helyszíne, a Rozárium, és az azt kezelő kutatóintézet többi értékes ingatlana”.  Ma már úgy tűnik, hogy megmenekül a rózsakert, s ilyen kedvező előjelek közepette kötik meg a Borszerződést – mutatott rá.

Tiffán Zsolt parlamenti képviselő, villányi borász emelkedett pillanatnak  nevezte a Borszerződés aláírását.  Mint mondta: a parlament mezőgazdasági  bizottságán belül albizottság alakul a borászat és szőlészet támogatására.  Németh Zoltán, a kerület új országgyűlési képviselője, alpolgármester elmondta:  amikor szervezni kezdték a Kárpát-medencei borásztalálkozót, nem tudhatták, hogy a parlament ezzel  szinte egy időben dönt  a nemzeti összetartozásról és együttműködésről, valamint a kettős állampolgárságról. Szép napokat él át most a magyar nemzet  – mutatott rá –  újra össze lehet kötni a Trianonban szétszakított szálakat, nemcsak a lelkieket, hanem természetesen a  gazdasági kapcsolatokat is. Az utóbbinak szép példája a mai borszerződés – fűzte hozzá. Balla Géza aradi borász örömmel szólt arról, hogy a határon túliak is szót kapnak a magyar borászat fejlesztésében. Az együttműködés – mint rámutatott – több évtizedre tekint már vissza, s ez jó alap arra, hogy a magyar borok nemzetközileg is visszakerülhessenek megérdemelt helyükre. Maurer Oszkár délvidéki borász meghatottan szólt arról, hogy tanúja lehet ezeknek a történelmi pillanatoknak. Leszögezte, hogy a kettős állampolgársági törvény kiköszörülte a 2004-es csorbát.  A borszerződésre utalva hangoztatta, hogy az együttműködés létrejött, s most tovább kell fejleszteni a szövetséget, őshonos fajtákat kell telepíteni.  Budafokon otthon érezzük magunkat – mondta. Rozsmán István muravidéki magyar borász is hangsúlyozta, hogy szép napok tanúi lehetnek. Reményének adott hangot, hogy ez a jövőben is így lesz, s hogy sok jó bort hozhatnak ide, Budafok-Téténybe.

 Németh Zsolt parlamenti képviselő összegző beszédében kifejtette, hogy a Borszerződés része a  nemzeti együttműködés politikájának, amely természetesen nemcsak érzelmekről, hanem a gazdaságról is szól. Leszögezte, hogy támogatják a magyar borászok törekvéseit, kézzel fogható eredményeket akarnak. Kitért arra is, hogy egységes külgazdasági politikát alakítanak ki, meg akarják szüntetni annak széttöredezett jellegét. Komoly reményre jogosít fel az, hogy 2011-ben Magyarország tölti be az EU elnöki tisztét – mutatott rá. Tréfásan megjegyezte:   ő természetesen a borfogyasztók oldalán áll, de szerencséje van, hiszen a Kárpát-medencei magyar bor  valóságos csoda,  s így együtt hamar felvirágoztathatják  a magyar borászatot. A sajtóértekezleten végül Garbóci László, a Promontórium Borlovagrend ceremóniamestere felolvasta a Borszerződést szövegét, amelyet ezután felváltva írtak alá a határon túli és anyaországi magyar borászok.  Az aláírók: Bóni László – Délvidék; Debreczeni Kálmán – Etyek – Buda; Mátyás András – Felvidék; Asztalos Zoltán – Tokaj; Melecsky Tibor – Felvidék; Tiffán Zsolt – Villány; Balla Géza – Aradhegyalja; Maurer Oszkár – Délvidék; Garamvári Vencel – Balatonboglár; Rozsmán István – Muravidék.

  

BORSZERZŐDÉS

 

     Mi, magyar borászok, határon innen és túl elérkezettnek látjuk az időt, hogy összetartozásunkat szerződésben erősítsük meg.

 

      Azokban a napokban, hetekben, amikor a magyar nemzet fájó gyalázatot mos le magáról a kettős állampolgárság megadásával és a nemzeti összetartozás kinyilvánításával, nekünk, magyar borászoknak szent kötelességünk a magyar borkultúra határokon átívelő egységét megteremteni.

      A Kárpát- medence hegy- és domboldalain a sajátos ökológiai adottságok következtében egyedi ízvilágú, csodálatos borok teremnek. Ezek a természeti adottságok és az emberi munka közös eredményeként megszületett illetve születendő borok az összhang, az összetartozás jelképei. Az itt összegyűlt borászok hitet tesznek a Kárpát- medencében élő népek közös jövője mellett.

     A budafoki pincékben már a XVI. századtól foglalkoztak borkereskedelemmel. Buda, Pest és Óbuda egyesülését követően a főváros nagyléptékű fejlődése idején – a kőbányászat révén - újabb jelentős nagyságú pincékkel bővült a pincerendszer.

     Az 1900-as évek elején Budafok a magyar borkereskedelem központjaként működött, ahol valamennyi ismert Kárpát-medencei borvidék bora megtalálható volt. A száz évvel ezelőtti virágkorra emlékezve szinte teljesen természetes volt, hogy Budafok-Tétényben szerveződött meg az első Kárpát-medencei borásztalálkozó.

       Hisszük és valljuk, hogy a Kárpát-medence emberben és borban összefüggő, organikus egység. Ezért a Nemzeti Együttműködés, és az összetartozás jegyében támogatjuk a Kárpát-medencei Borászati Központ létrehozását Budafokon.