Pálfa felvételét a Tolnai Borvidékbe több borásszal együtt kérvényezte Bóka András pálfai szőlősgazda, bortermelő, aki szerint rendkívül hasonlók a földrajzi és geológia tulajdonságai a pálfai szőlőtermő területeknek, mint a Tolnai Borvidék többi településén lévőknek.

 

A pálfai szőlőtermő terület egy földrajzi egységet képez a Tolnai Borvidékkel, rendkívül hasonló ökológiai adottságokkal és termesztési hagyományokkal bír, alkalmas magas minőségű termék előállítására – így összegezte indoklásában a község „felvételi kérelmét” Bóka András.

 

Mintegy hatesztendős procedúra ért véget azzal, hogy a Bor Eredetvédelmi Tanács hozzájárulása után a földművelésügyi miniszter aláírása is rákerült a termékleírás módosítására. Ezzel komoly lehetőségek nyílnak meg mindazok előtt, akik Pálfán a borkészítésben fantáziát látnak – írja az Agrotrend.hu.

Pálfa akkor maradt ki a borvidéki lehatárolásból, amikor 2009-ben az első termékleírások elkészültek. Bóka András egy évvel később tette meg az első lépéseket annak érdekében, hogy a település a Tolnai Borvidék részévé válhasson. Ez alapvető feltétele annak, ha valaki árutermelő borászatot szeretne megvalósítani, és erre van is törekvés a településen, ahol több gazda is komolyan foglalkozik a borászattal. 
Mára sikerült bebizonyítani, hogy a termőhely és a minőség közötti kapcsolat Pálfa szőlőkataszterben foglalt területein ugyanúgy fennáll, mint a Tolnai Borvidék más területein, így ettől a borpiaci évtől, nemcsak asztali és tájbor, hanem minőségi bor kategóriába lehet ezeket sorolni.

 

Pálfa mellett egyébként Cikó, Németkér, Pári és Fürged is pozitív elbírálásban részesült. A szőlőműveléssel foglalkozók számos előnyt várnak a csatlakozástól: a borvidéki településsé minősítés előmozdíthatja az infrastruktúra fejlesztést, valamint lendületet kaphatnak a szőlészeti, borászati beruházások is.