A rozét mindenki színéről ismeri. A rozé játékos rózsaszín, eper, vagy hagymahéj színe üdeséget, illata és íze igazi tavaszi, nyári hangulatot teremt a borospohárban. A rozé kékszőlőből készül, amelyet préselést követően csak néhány órát tartanak a törköllyel összezárva. A rozékészítés hagyományosan ismert módja majdnem történelmi emlékké vált a 2008-as borreform idején. Nálunk kevésbé ismert, hogy a bor színét nem kötelező a címkén feltűntetni. Rozésról mégsem akkor beszélünk, amikor a bornak ilyen a színvilága, hanem akkor, ha az kékszőlőből, a rozékészítés technológiájának betartásával készült.

 

A jogszabály változására tett javaslat tárgyalásakor Magyarország felvetette, hogy az új borászati gyakorlat általánossá válása leginkább a rozéborok készítése területén hozhat jelentős változásokat. A fehér és a vörösbor helyes arányának megválasztásával könnyen előállítható a kívánt szín. Tiltás, vagy más jogi megoldás hiányában a rozé kifejezés a borkészítési technológiától függetlenül minden címkén feltűntethető lenne.  Az új borászati eljárás természetesen a hagyományos rozékészítés eddigi eredményeit tenné teljesen tönkre, versenyhátrányba hozná a hagyományos technológiával rozét készítő termelőket. Kezdetben az Európai Bizottság nyitottnak mutatkozott a magyar javaslatokra, de a szakértői egyeztetések végén mégis mereven elzárkózó álláspontot képviselt.

A roséborok megmentéséért Magyarország sokáig gyakorlatilag egyedül küzdött, míg a franciák egy informális megbeszélés alkalmával tőlünk értesültek a probléma valódi súlyáról, a szabályozás elfogadása után várható komoly következményekről. Franciaországban is igen népszerű a rozé, ott külön kutatóintézeti téma ennek a borfajtának a tudatos fejlesztése.

Magyarország így végre az Európai Unió döntéshozatalában kellően nagy súllyal bíró partner oldalán folytathatta küzdelmét a rozé megmentése érdekében. Az informális megbeszélés hatása katartikus volt a francia közigazgatásban. Egy hét leforgása alatt Franciaország borreformmal kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb követelései közé került be a rozé kérdésének rendezése.

A küzdelem ezzel már nemcsak szakmai vonalon, hanem a politika színterén folytatódott tovább. A brüsszeli döntéshozatalt a legtöbben nagyon lassúnak, olykor igen bürokratikusnak vélik. Rozé ügyben mégis gyorsan történhettek az események. A rozékérdést mereven elutasító szakértői ülés során az Európai Bizottság képviselői a témát még lesöpörhették az asztalról. Néhány nappal később azonban már egy egészen más (politikai) eseményen a kocka fordulhatott.

Az Európai Bizottság elnöke éppen újraválasztásán dolgozott. Barroso elnök aznap találkozott Sarkozy francia köztársasági elnökkel, annak érdekében, hogy bizottságának megnyerje Franciaország támogatottságát. Az esemény előtt azonban fontos bejelentést kellett megfogalmaznia Mariann Fischer Boel agrárbiztos asszonynak, aki eddig határozottan állt ki a borreform minden leírt betűje mellett. A sajtó nyilvánossága előtt megtett bejelentése alapján „Brüsszelnek figyelemmel kell lennie az európai termelők álláspontjára, és egyértelművé vált, hogy az európai borszektor nagy része szerint a keverés tönkretenné a hagyományos rozék imidzsét a világban”. A rozé így megmenekült; a borfajtát is újraválasztották.

Hogy Barroso koccint-e ezután rozéval? Nem tudom. Mi azonban bátran megtehetjük. A lehetőség mellett érdemes is megtenni ezeken a napsütéses tavaszi napokon. Mindenképpen jól fog esni.