A szervezőbizottság elnöke: Dr. Nyújtó Ferenc, a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályvezetője, a szakmai bizottság elnöke: Dr. Botos Ernő Péter, a kecskeméti FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója és a kongresszusi titkárság igazgatója, Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő és Borkultúra Kht. ügyvezető igazgatója volt. A megnyitó ünnepségen, Magyarország képviseletében Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter köszöntötte a vendégeket.
Magyarország nevében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium okkal és joggal jelentkezett néhány évvel ezelőtt az O.I.V. Kongresszusának és Közgyűlésének házigazda szerepére. Hazánk egyike volt az O.I.V. alapítóinak, évezredes szőlő- és borkultúrával rendelkezik, de jelene is izgalmas: 16 évvel ezelőtt kezdődött el a magyar borszektor és borpiac privatizációja, és Magyarország 2004-ben, 10 éves felkészülés után csatalakozott az Európai Unió bortermelőihez.
A borászvilág meghívása Budapestre, Magyarországra, lehetőséget kínált az elért eredmények bemutatására, arra, hogy a magyar borok ismertebbé váljanak és a magyar borágazat ismét elnyerje azt a nemzetközi megbecsülést, amelyet méltán megérdemel.
A kongresszuson 310 előadásból 160 került poszter kiállításra, míg 150 előadás szekciókban (szőlő, bor, ökonómia és borjog, biztonság és egészség témakörben) hangzott el, 40 ország képviselőinek részvételével.

A kongresszus szlogenje: az „Integrálódó borvilág”
Az új évezred küszöbére egy megváltozott borvilággal érkeztünk, amelyben a globalizáció ugyanúgy jelen van, mint a lokális és direkt stratégia.
A sokszínűség, a sok fajta, a termelésben résztvevő országok számának növekedése, az egyre inkább kinyíló piacok, a sokféle kulturális háttér, az életmód és az értékrend változása, az individuális borok divatja, külön, külön és együttvéve is óriási kihívást jelent az ágazatban szereplők számára.
A diverzifikáció együtt jár a koncentrációval, és a termelési és a piaci integráció központi kérdéssé vált. A borjog egyetemessé válása pedig kikerülhetetlenné válik.
Mindezek alapján érthető, hogy a szőlő és borvilág figyelme, ebben az időszakban, a budapesti világkongresszusra, mint a legmagasabb egyeztető fórumra irányult.
Az O.I.V. 43 tagországgal, 4 megfigyelői státuszban lévő országgal és 10 megfigyelői státusszal rendelkező nemzetközi borszervezettel működik. Az O.I.V. az egyetlen globális kormányközi, szakmai szervezet, amely ajánlásokat dolgoz ki és szakmai alapanyagokkal segíti az egyes országok szakmai szervezeteit és kormányzati döntéshozóit.
Határozatai a tagországokra nézve kötelezőek s ez által közvetlen kihatása van a világ bortermelésének 70 százalékára.

Az O.I.V.-ben az elmúlt években jelentős szervezeti, stratégiai és személyi változások történtek. A főigazgató, Federico Castellucci Olaszországból megtörte az alapítás óta töretlen francia hegemóniát. A szervezet elnöke Peter Hayes Ausztráliából, aki 2007 tavasza óta tölti be ezt a tisztséget, a reform másik fontos képviselője, az első angol-száz és egyben az első ausztrál elnök.

 

A budapesti fórumon az egyes szekciókban nemzetközi, áttekintő, összegző előadások hangozottak el, és a jelenlegi helyzet elemzése mellett a közeljövő feladatait – vitára alkalmas módon - jelölték ki az előadók. Megannyi izgalmas kérdés szerepelt a kongresszus napirendjén, amelyekről a világ és Magyarország legtekintélyesebb szakemberei mondták el véleményüket, útmutatásaikat.
Megkülönböztetett érdeklődés kísérte azokat az előadásokat, amelyek a globális felmelegedés, klímaváltozás hatását elemezték a szőlőtermesztésre, továbbá melyek a szőlőfajták genetikai vizsgálatáról, a genetikai módosítással kapcsolatos kísérletekről, a szokásostól eltérő borkészítési technikákról, a biotechnológiai irányokról, a világ-borpiac versenyképességének perspektíváiról, a jogi integrációról, a borturizmus fejlesztéséről, a bor szerepéről a gyógyításban, az egészség megőrzésében szóltak.
Külön figyelmet érdemelt a június 13-án, szerdán megrendezésre került összevont szekció és plenáris ülés, ahol a termelési és piaci stratégiákról, a bortermelés és a borpiac harmonizálásáról volt szó. A tagolt termelés és a koncentrált borpiac problémája sokakat izgat, az ágazat jövője részben ennek a területnek a fejlődésétől, a két szektor harmonizálásától függ.
A kongresszus hivatalos nyelvei: az angol, francia, olasz, német, spanyol.
Az előadások magyarul kizárólag a helyszínen voltak meghallgathatóak.
A közgyűlésen 17 határozatot fogadtak el a küldöttek.
Két határozat az ökonómia, három a szőlészet témakörét érinti, a többi a borászat lényegi és aktuális kérdéseivel foglalkozik. A közgyűlés úgy ítélte meg, most érkezett el az idő arra, hogy a borászati technológiákat, eljárásokat, laboratóriumi mérések paramétereit globálisan szabályozzák. A részletek kidolgozására ezt követően kerül majd sor. Meglepetésként érte a résztvevőket és közös sikernek könyvelik el, hogy vita nélkül szavazták meg a likőrbor definícióját. Ebben a témakörben leginkább a mediterrán országok érdekeltek, ahol komoly hagyománya van a likőrborok készítésének, ugyanakkor ez idáig tisztázatlan volt, hogy milyen feltételekkel lehet nem szőlő alapanyagú alkoholt adni a likőrbor készítésékor. A közgyűlés döntése szerint csak a hazai piacon értékesített likőrboroknál megengedett ez a „házasítás".
Jelentős előrelépés, hogy közgyűlési határozat született arról, hogy az OIV napirendre tűzi a szőlész-borász képzés felmérését a tagországok körében és oktatási, továbbképzési programokra tesz majd javaslatokat.
A közgyűlés érdekes színfoltja volt a kínai küldöttség bemutatkozása és annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy a rohamléptékben fejlődő kínai szőlő és borágazat képviselői szeretnék szorosabb fűzni kapcsolataikat a világszervezettel.

A szervezők mindent elkövettek annak érdekében, hogy a kongresszusra érkező külföldi résztvevők a színvonalas és hasznos szakmai programok mellett, megismerhessék a magyar borvidékek egyedi hangulatát, vonzerejét és a világviszonylatban is versenyképes magyar borok gazdag íz világát.
A keddi napon Budapest gasztronómiáját, vendéglátásának egyedi hangulatát élvezhették a résztvevők 14 közkedvelt étterem közreműködésével. Szerdán a Domony – völgyi Lázár Tanyán érdekes folklór és lovas program szórakoztatta a delegáltakat, ahová Gráf József miniszter úr is elkísérte a csoportot.
A küldöttek többsége elismeréssel szólt az általuk megismert magyar borok minőségének fejlődéséről és úgy ítélték meg, hogy a magyar borok a technológiai minőség tekintetében nemzetközileg versenyképesek. Személyes tapasztalataikat a legismertebb magyar borvidékek – Ászár- Neszmély, Pannonhalma, Csopak-Balatonfüred, Balatonboglár, Eger, Szekszárd, Hajós, Baja, Villány és Tokaj – kiváló pincészeteiben szerezték, ahová a kongresszus csütörtöki és szombati napján jutottak el.
Mint szokás a kongresszus kísérői részére, hozzáértő utazási iroda bevonásával, turisztikai programot állítottunk össze Budapest, Szentedre és a Balaton legszebb látnivalóiból.
Külön érdemes kiemelni, hogy mint a fenti beszámolóból is kitűnik, a kongresszus adta lehetőséget a kormányzat is intenzíven használta fel személyes találkozókon folytatott szakmai egyeztetésekre, megbeszélésekre. Ebbe a vonulatba illeszkedik a csütörtökön (06.14.) szervezett találkozó Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke és az OIV elnöke Peter Hayes, valamint a főigazgató, Federico Castellucci részvételével.