Várdai József, a gazdakör elnöke elmondta: a térség legnagyobb borversenyén három kategóriában összesen 81 bor lett aranyérmes, köztük a bakator.

 

Utóbbi először termett az érmihályfalvai Hegedűs Attila birtokán lévő tőkéken, a szőlőből még mindössze néhány liter bor készült, az aranyérem pedig azt jelzi: jó esély van arra, hogy ismét a térség vezető bora lehessen a Kárpát-medence egykori sztárja.

 

A bakator első telepítése már Bihardiószegen is megtörtént, 2013-ban ezer bakator vesszőt ültettek, az idén pedig újabb egy hektáron folytatják a telepítést. 

Bihardiószeg polgármestere, Mados Attila fontosnak tartja, hogy a borversennyel és a nyári borfesztivállal felhívják a figyelmet a híres érmelléki borvidékre. Az elmúlt 50-60 évben visszaesetett a szőlőtermesztés a térségükben, s míg 150-200 évvel ezelőtt 600 hektár fölött volt a szőlőskertek nagysága, az 1990-es években már csak 70 hektár.

 

A jövővel kapcsolatban bizakodó a település vezetője, hiszen náluk rendezik meg a térség legnagyobb borversenyét, ahol kétszer annyi bor méretik meg, mint bármelyik más környékbeli versenyen.

 

Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társaság Egyesület elnöke - aki maga öt éve segédkezik a borkultúra felélesztésén Bihardiószegen -, emlékeztetett rá, hogy a bakator volt Széchenyi István kedvenc bora, amely Zichy gróf közreműködésével a kínai császár asztalára is eljutott.

 

A Debrecentől mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület Trianon előtt a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt Magyarországon - idézte fel a szakember. Kovács Pál elmondta azt is, hogy abban az időben rangot jelentett a debreceni gazdáknak, ha Érmelléken volt szőlőbirtokuk, s a térség akkor leghíresebb bora, a bakator Debrecen borának számított.