A Budapesti Gazdasági Főiskola diákjai összetett módszertant alkalmaztak: az online adatgyűjtés mellett 36 mélyinterjút készítettek, valamint összesen 650 megkérdezett válaszolt a kérdőívükre. Előbbiek köre igen vegyes volt (az egészen laikustól a borászig), utóbbiak döntő többsége, 65%-a a 18-25 éves korosztályból került ki. (Erre természetesen magyarázatot ad, hogy a Facebook segítségével toborozták a válaszadókat.) A felmérés tehát nem tekinthető reprezentatívnak, de miután a készítők maguk is a célcsoportba tartoznak, így feltétlenül érdemes figyelembe venni megállapításaikat.

A legfontosabb cél a boros rendezvényekhez való hozzáállás, a látogatást meghatározó tényezők vizsgálata volt, de a hiányosságok alapján a diákok javaslatokat is tettek kifejezetten nekik készülő rendezvényekre.

A kapott eredményeket össze tudtuk hasonlítani a Borászportál által 2013 áprilisában és májusában, 14.000 válaszadó bevonásával végzett online rendezvényes kutatásunk megállapításaival is.

A válaszadók leginkább baráti összejövetelek alkalmával isznak bort. Érdekességként megemlíthető, hogy közel 50%-uk nagyjából heti rendszerességgel fogyaszt – ami alacsonyabb érték, mint korábbi országos fogyasztási kutatásunkból kiderült, de erre indokot a fiatal közönség szolgáltat.

Ugyanígy arra is, hogy a boros rendezvények közül a fesztiválok látogatása szerepelt kiemelkedően. A megkérdezettek 76%-a vett már részt boros fesztiválon, ugyanakkor a borkóstoló ezt szorosan követi 74%-kal. A kiállítások, vásárok és borvacsorák már némiképp visszafogottabban szerepelnek, mely szintén betudható a korosztálynak. Az életkor tekintetében az eltérő típusú rendezvények látogatói összetételében más-más arányok mutatkoznak, ugyanakkor – a kutatás szerint – a tudásszint nem meghatározó tényező.

A boros rendezvényekről főként az internetről és szájreklám útján értesülnek. Itt a különbségek olyannyira szembeötlőek, hogy míg a két említett csatorna 80% fölötti elérést mutat a vizsgált mintában, addig az ezeket követő plakát, mint harmadik legeredményesebb csatorna mindössze 29%-ot, illetve ezt követi a Facebook 22%-kal. Minden más csatorna kevéssé mondható relevánsnak az eredmények tükrében.

Egyedi szempontja volt a vizsgálatnak az időzítés. Az évszakok közül a tél – nem meglepő módon – nem örvend nagy népszerűségnek, ezzel szemben a másik három évszak között nem mutatkozik lényeges különbség (a sorrend egyébként ősz, tavasz és nyár). Ugyanígy a hétvége preferálása is érthető (amit a Borászportál kutatása is alátámasztott). A hosszú hétvégét többen szeretik ilyen eseményekre, ennek ellenére nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Fontos azonban, hogy ünnepek alkalmával nem látogatják szívesen ezeket a rendezvényeket.

Helyszín tekintetében azt mondhatjuk, hogy általában arra a rendezvényre látogatnak el az emberek, ami „éppen az útjukba esik”, például a nyaralásuk során. A konkrét esemény kiválasztásánál szerepet játszhat még a tematika (ételhez, ünnephez kapcsolódóan), de említették természetesen borkínálatot is. A jó hangulathoz fontos elemnek bizonyult a műsor is.

A két legfontosabb aspektus azonban a társaság és az ár, amit nézzünk meg kicsit részletesebben is.

A rendezvények látogatása túlnyomó részt nagyobb baráti társaságban zajlik (míg a Borászportál széles életkori mintán elvégzett kutatása szerint a látogatók fele kettesben, vagy egyedül érkezik). Emellett eltörpül például a gasztronómiai élmény (ami általában csak szakértőknél kerül előtérbe). A borfogyasztás alapvető társasági jellegéből fakad az – a korábban már említett szempont – is, hogy a rendezvényekről elsősorban barátok útján hallanak a látogatók. (Ezt egyébként a saját kutatásunk is alátámasztotta.)

A társasági jelleg, valamint a kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek keresése magyarázza továbbá azt az eredményt is, hogy elsősorban a megfelelő atmoszféraelemekre tekintenek kritikus szemmel a látogatók, és csak azután kerül elő a borok minősége, kínálata.

Számottevő arányban nyilatkozták (elsősorban fesztivál jellegű rendezvények esetében) a kevés ülőhely problémáját. Logikusnak tűnik, hogy megfelelő mennyiségű szék, illetve asztal nélkül kevésbé tudnak kialakulni baráti beszélgetések, igazi társasági pillanatok.

A részvételi díj érthetően kényes kérdésként merült fel a fiatal mintaösszetétel miatt. Azt mondhatjuk, hogy az egyes rendezvények látogatottsága legnagyobb mértékben a költségektől függ. A hazai fogyasztókra alapvetően is igaz az árérzékenység, és a hazai boros rendezvényeket – a fiatalok szerint – magas árak jellemzik. A megvásárolható termékekre mindenhol, a belépőkre csak néhol tartják igaznak ezt a megállapítást.

A válaszadók több mint fele azt nyilatkozta, hogy 2000 és 5000 forint közötti összeget szán egy ilyen rendezvényre, 30%-uk 5000 és 8000 forint között költ – így a minőségi, ám magas árú borok között indokolt az megfontolt választás. Bár sokan említették a borok minőségének jelentőségét, ezek megvásárlása tehát néha anyagi akadályokba ütközik.

A válaszadók 77%-a előszeretettel vásárol a helyszínen a megkedvelt borokból (ebben a kérdésben a saját adataink is hasonlóak), úgy érzik viszont, hogy ezeket magasabb áron tudják elérni, mint a kereskedelmi forgalomban.

Ha valaki a fiatalokat akarja megcélozni, akkor a legfontosabb szempont az árszínvonal és az atmoszféra (társasági lehetőségek, ülőhely, műsor). Maguk a borok – úgy tűnik – másodlagos szerepet játszanak, a hangsúly a kedvező ár/érték arányon van. Érdemes megjegyezni, hogy a diákok szerint a boros rendezvényekben van még potenciál, tehát számukra is lehet újat nyújtani. Ötletekben nem volt hiány, a leggyakrabban a vizet kapcsolták az eseményekhez: vagy fürdés, vagy szóda formájában…