Mi mást, mint a nap talán legmegosztóbb témáját, az alkoholmentesített borok szegmensét járja körül az idei konferencia kerekasztal-beszélgetése, amelynek résztvevői Bányai Gábor, a Borigo.hu főszerkesztője, Geri Ádám, a Vince.hu felelős szerkesztője, Romsics László, a Csányi Pincészet vezérigazatója és Ruppert Ignác, a Cellarius Kft. tulajdonosa. Bányai Gábor szerint ezeknek a boroknak nincs még megfelelő élvezeti értéke, és megemlíti, hogy a magazinjuk nemrég külön foglalkozott a témával: sajátos „házi kísérletük” (amelyről részletesen a magazinban olvashatunk) konklúziója az, hogy minél jobban csökken a bor alkoholtartalma, annál rosszabb lesz a bor. Geri Ádám szerint az alkoholmentes borok fogyasztása nem egy pillanatnyi hóbort, hanem a borpaletta hosszú távú része lesz, hiszen sokan nem is tehetik meg (egészségügyi vagy más okból) hogy alkoholos italt fogyasztanak. Ruppert Ignác a közönség soraiban helyet foglaló borászoknak teszi fel a kérdést: vajon ki lesz közülük, aki úgy fog hazatérni, hogy ezentúl alkoholmentesített borokkal fog foglalkozni? Hozzáteszi: ha valaki ezekkel az italokkal bővítené portfólióját, akkor egyrészt érdemes a potenciális fogyasztókat megismerni, másrészt a jogszabályi keretekkel sem árt tisztában lenni. A technológia ráadásul komoly beruházási költségekkel jár, ami még jobban megnehezíti az alkoholmentesített borok piacára való belépést, családi borászatok számára pedig véleménye szerint teljesen esélytelen, hogy egyáltalán elgondolkozzanak egy ilyen beruházáson. A beszélgetőpartnerek talán legfontosabb konklúziója: valószínűleg ezeket az italokat nem borként kell felfogni, hanem boralapú termékként. Ugyanakkor a borászatoknak kell, de legalábbis érdemes foglalkozni az alkoholmentesített tételekkel, hiszen piaci igény biztosan mutatkozik rá. 

 

A nap második Masterclassának főszereplői Dr. Lőrincz György és St. Andrea Szőlőbirtokon készült borok. Bemutatja nekünk a borvidéket, és kiemeli annak sajátosságát: a sok borfajtából adódóan a házasítások szerepe nagyon jelentős Egerben. Néhány éve a borászatuk is teljesen a házasítások mellett tette le a voksát: fiával együtt eldöntötték, hogy kizárólag Egri Bikavért és Egri Csillagot készítenek. Ezen a konferencián 3 tételt kóstolhatunk tőlük, a 2022-es Áldás, a 2021-es Hangács és a 2016-os Agapé kerül sorban a poharakba.

 

Csetényi Csaba, a HG Media Csoport tulajdonosa elsőként a prémium fogyasztók fogalmát definiálja nekünk. Véleménye szerint ebbe a kategóriába nem azokat a borfogyasztókat kell sorolni, akik értenek a borokhoz, hanem azokat, akik meg tudják fizetni a minőséget. Ahhoz pedig, hogy a borokat értékesíteni tudjuk nekik, sales-esre van szükség, aki folyamatosan odafigyel a termékre. Fontos tévhitre világít rá ugyanakkor: nem az a jó sales-es, aki mindent elad, hanem aki hisz a termékben, és aki a terméket mindenhol tudja képviselni. 

 

Az ebédszünet után Unger Zsolt, az Unger & Partners tulajdonosa áll a pulpitus mögé, saját bevallás szerint szubjektív beszámolója a márkaépítésről szól. Az elmúlt közel 20 évben cége több, a hazai borpiacon meghatározó szereplővel (Kreinbacher, Sauska, Bortársaság stb.) dolgozott együtt, ezeket a tapasztalatokat osztja meg a hallgatósággal, miközben egy érdekes dologra is rávilágít: tudatos márkaépítési stratégiával egyébként nagyon ritkán találkozik a borpiacon.

A korábbi előadókhoz kapcsolódva ő is megemlíti a fiatalokra való odafigyelés jelentőségét, és azt is, hogy a trendek szerint az összefogás, a közösségépítés és nem az egyén érvényesülése a fenntarthatóság kulcsa. 

 

 

12.40 – 13.00
A mesterséges intelligencia használata nem csak az ültetvényekben vagy a borászatban, de a bormarketingben is nagyon hasznos lehet, ahogy azt Szertics Gergelytől, az AI Partners Kft. ügyvezető igazgatójától megtudhatjuk. Szakterülete az ún. generatív technológia, amit egy személyes példán keresztül mutat be nekünk: egy saját, fiktív borászatot talált ki a mesterséges intelligencia segítségével, és olyan részleteket dolgozott ki az AI-val „együttműködve”, mint a borászat története vagy ennek borai leírásokkal és címkével illusztrálva. Elmondja azonban azt is, hogy önmagában a mesterséges intelligencia nem megoldás a bormarketingben, ugyanakkor remek ötleteket adhat arra, mit tegyen egy kis borászat, ha sem ideje, sem megfelelő tudása nincs a saját borainak promóciójához, egy nagy borászatnak pedig segít abban, mit is várhat el egy ügynökségtől, aki ezt a munkát majd elvégzi. „Ez egy kreatív motor, nem tényfeltárásra való. Használjuk arra, amire való” – összegzi az elhangzottakat.

 

Florence Maffrand a 2016-ban megnyilt, 2023-ban pedig teljesen megújult La Cité du Vin-t, Európa vezető borélményközpontját képviseli a konferencián. A 3000 m2-t elfoglaló intézmény 18 tematikus terében talán csak azt nem tudjuk meg a borról, amit nem érdemes, hiszen akár egy egész napot is eltölthetünk itt anélkül, hogy unatkoznánk. Különböző multimédiás tartalmak segítik a felfedezést, de az intézmény birtokán élőben is megfigyelhetjük a szőlőültetvényben aktuálisan folyó munkát.
 

Gaëtan Séverac, a Naïo Technologies társtulajdonosa a szőlőbirtokok gépesítésének aktuális kérdéseit és trendjeit hozta el a közönségnek, saját munkájukat rövid videókkal illusztrálva, ahol azt nézhetjük végig, hogyan találtak a velük együttműködő birtokok egyéni problémáira személyre szabott megoldásokat. Kihangsúlyozza, hogy a technológiai újítások nem csak a speciális igényekhez tudnak igazodni, de a fenntarthatósági szempontokat is egyre intenzívebben szem előtt tartják. 

 

Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke arról mesél a résztvevőknek, hogyan alakult a kutatóintézet elmúlt négy évtizede, hogyan formálódott az a szemlélet, amivel az intézet működik. Legfontosabb feladatuk annak az 1800 tételből álló génbanknak a fenntartása, amely európai szinten is egyedülálló. Szolgáltatásaikat (szaktanácsadás, labor) folyamatosan fejlesztik, azért, hogy segíteni tudják a gyakorló szőlészek munkáját. Rezisztens bor- és csemegeszőlő kísérleteikkel a klímaváltozás kihívásainak igyekeznek megfelelni, nyilvántartási rendszerük is korszerű, teljes mértékben digitalizált. Az adatbázist szeretnék nyilvánossá tenni, és keresik annak lehetőségét, hogyan tudnának a többi - magyar és külföldi - kutatóintézettel együttműködni, és ezáltal az adatbázist kibővíteni azért, hogy a szakmai igényeket maximálisan ki tudják szolgálni. Hasonló céllal kapcsolódnak be különböző kutatási projektekbe, két éve két új iránnyal foglalkoznak: az egyik az alkoholcsökkentés, a másik a gyógyborok készítése. A generációváltás nem csak a szőlészek és borászok számára, de a kutatóinézetnek is kihívást jelent, ennek áthidalására indult el borkulturális ismeretek elnevezésű tantárgyuk, ahol nem csak elméleti, de gyakorlati képzést biztosítanak a hallgatók számára. Az eredmények már most látszódnak: Madaras Zoltán szerint ezekből a hallgatókból biztosan értő és tudatos borfogyasztók lesznek. 

 

A konferencia első masterclassának előadója, Dr. Szolnoki Gergely kollégája, Dr. Matthias Schmitt online csatlakozik hozzánk, Szolnoki Gergely gondolatait kiegészítve, borkóstolóval egybekötött prezentációt tart nekünk Low/No Alcohol Trend - Alacsony alkoholtartalmú /alkoholmentes bor előállítása és érzékszervi optimalizálása címmel. A borok kortyolgatása közben teljes képet kapunk a kategória történelmi hátteréről, és részletesen bemutatja az alkoholmentesítés technológiáját. Izgalmas szempontokra és összefüggésekre hívja fel figyelmünket egy Chiléből, egy Spanoylországból és egy Franciaországból érkező boron keresztül, de talán a legfontosabb tanulsága az előadásnak, hogy az alkoholmentesítésnek alávetett bort gondosan kell kiválasztani, mert ha az alapbor nem jó minőségű, akkor garantált, hogy a végeredmény sem lesz az.

 

 

Prof. Dr. Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem Piackutatás Professzora a Low/No Alcohol vagyis az alkoholmentesített borok világtrendjéről tart egy részletes beszámolót. Történelmi érdekességként elmondja, hogy az alkoholmentesítés több, mint 100 éves múltra tekint vissza, 1907-ben Rüdesheimben (Németországban) próbálkozott először egy Carl Jung nevű úr a borok alkoholtartalmának csökkentésével, mivel a felesége nem fogyaszthatott alkoholt. Manapság ennél változatosabbak az okok, miért akar a fogyasztó alkoholmentesített borokat inni, de általánosságban elmondható, hogy nemzetközi szinten is elfogadott már, hogy ilyen típusú borok készülnek (sőt, az alkoholmentesítés őshazáját jelentő Németország például már exportra is készít ilyen italokat).

 

Érdekességként elmondja, a jelenlévőknek, hogy ha kiveszünk alkoholt a borból, az jelentős térfogatveszteséggel jár, de az aromaanyagok is csökkennek (a lepárlás útján kivett alkohol viszont külön értékesíthető, ez plusz bevételi forrást jelent). Szintén komoly hátránya az eljárásnak, hogy nagyon komoly ökológiai lábnyoma van, fenntarthatóság szempontjából a borágazat legrosszabb eredményeket jelentő eljárása az alkoholmentesítés. Az eljárások tekintetében a nagy példakép az alkoholmentes sör, a sörágazat az előző 50 évből ugyanis olyan tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket a borok minőségfejlesztése terén is érdemes figyelembe venni. Külön kihangsúlyozza: az alkoholmentesített borok nem azoknak készülnek, akik fogyasztanak borokat, sokkal inkább olyan célcsoportoknak, akik - akár vallási, akár egészségügyi vagy más szempontok miatt - alapvetően elzárkóznak az alkoholfogyasztás elől. Szolnoki Gergeyl azt is elmondja, hogy egy tavalyi kutatás szerint a gasztronómia "mostohagyerekként" tekint az alkoholmentesített borokra, a megkérdezettek szerint ez a kategória minőségben még nem tart ott, hogy érdemes legyen számolni vele. Van ugyanakkor egy csomó kérdés: Versenyképes lehet az alkoholmentesített bor? Meddig tart a kategória iránti érdeklődés? Ez csak hosszú távon fog kiderülni. Ugyanakkor érdemes szerinte ezeket az italokat is komolyan venni, figyelni a szegmens változásait, és bekapcsolódni az alkoholmentesített borok körüli párbeszédbe. 

 

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium szempontjából beszél a borágazati aktualitásokról. Konkrét példán keresztül mutatja be az új jelölési szabályokat, és de kezdésnek külön kiemeli, hogy a minisztérium honlapján mind a szabályok, mind a konferencián elhangzó előadása elérhető, így a résztvevők utólag is tudnak tájékozódni. Cél, hogy az adminisztráció minél kisebb teher legyen az ágazati szereplők számára (külön megköszöni a HNT közreműködését az új szabályok körüli egyeztetésekben), ugyanakkor az Európai Unió elvárásaihoz is alkalmazkodni kell, ezeket a szempontokat kell a minisztériumnak összehangolni. Ezután beszámol arról, milyen támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre az ágazat számára: egyik legfontosabb ezek közül a szőlő szerkezetátalakítási támogatás, de az ágazat hatékonyságának növelésére szőlészeti és borászati gépek beszerzésére is rendelkezésre állnak források, csak úgy mint a borok promóciójára. A generációváltás és a fiatal gazdák induló támogatása szintén a minisztérium prioritásai közé tartoznak, de az eredetvédelem is támogatható a vidékfejlesztési keretből. Általánosságban elmondható, hogy a minisztérium szintén figyeli a piaci trendeket, és ez alapján törekszik arra, hogy támogassa az ágazatot abban, hogy a változásokhoz és új kihívásokhoz alkalmazkodni tudjon, és ezáltal nemzetközi szinten is versenyképes legyen.