A modern bárkultúra részét képezi egy rég elfeledett világ, amiről csak kevesen beszélnek. A koktélversenyekre és bárokba is csak az utóbbi néhány évben robbant be a speakeasy-érzés, ahol az egyedi alapanyagok, a stílusos megjelenés és a múltidéző eszközök mind kötelező elemnek számítanak.
Ódor András neve nem ismeretlen a magyar bár- és italközönség számára, két éve a hamburgi Cointreau Bajnokság Talent kategóriáját, azután a Magyar Koktél Bajnokság szuperdöntőjét is megnyerte, így képviselte Magyarországot a dél-afrikai döntőben. Azóta is folyton utazik, tanul, inspirálódik, most pedig első bárja megnyitására készül. Mi eközben csíptük el, és megosztotta velünk a legutóbbi, Locavore étteremben tartott Winelovers Afterwork kóstolóra szánt koktéljainak receptjét.
A legfontosabb az ital és annak kommunikációja közti kapcsolat
A Vinoport korábbi cikkében András elmondta, egy bajnokságra felkészülni olyan, mint egy szemeszter az egyetemen. Hónapokig, tudatosan kell készülni a versenyre egy ütős és egyedi koncepcióval. Ez azt jelenti, hogy a felszolgált ital neve, alapanyagai, a pohár, amiben szervírozzák és az egész miliő összhangban kell legyen. Emellett ráadásul tisztában kell lenni az összetevők élettani hatásaival, esetleges vitamintartalmukkal, az elő- és utóaromákkal, sőt a zsűri tagjaival is – hogy az egyébként angol nyelvű, 15 perces prezentáció hibátlanul menjen le.
Amikor megszületik egy koktél, rengeteg szempontot kell figyelembe venni – tudhattuk meg Andrástól. A bor, pezsgő vagy egyéb szeszesital illatát, ízeit, aromáit, az ital alkohol-, cukor- és savtartalmát, ezek összehangját, komplexitását mind-mind elemezni kell. A pezsgő esetében a buborokék intenzitását, a habzás hosszát és változását is szem előtt kell tartani – hiszen ezek a buborékok esetenként még bántóak is lehetnek, éppen ezért elég a prosecco finom habzását pár szem jégkockával, friss gyümölccsel, esetleg likőrrel kiegészíteni, míg egy pezsgőkoktél megalkotása roppant összetett munkát igényel.
De mi is az a speakeasy?
A speakeasy szó múltja bár majdnem 100 éves, mi mégis csak az utóbbi években hallhattunk róla. Amerikában a szesztilalom idején, nagyjából 1919 és 1933 között egyfajta bizalmi bárkultúra alakult ki, ahol a bártenderek egyedi, saját készítésű italokkal (vermouth-ok, likőrök vagy bitterek) és koktélokkal kínálták vendégeiket. Receptjeik azóta is inspirálják a pult mögött állókat, például Andrást is, hogy saját illatpermetekkel, házi bitterekkel vagy éppen kakaóvajon futatott Cachaça-val gazdagíthassa az általa készített italokat.
Pennyslyvania-ban már az 1880-as években is alakultak titokban olyan bárok, amikről csak halkan illett beszélni, illetve ott megjelenve sem szabadott hangoskodni, nehogy felhívják a rendőrség figyelmét. Szinonímái a “blind pig” vagy “blind tiger” az alsóbb osztályok számára szolgáltak törzshelyül, a név pedig onnan ered, hogy látványosságot (mint egy állat) szolgáltattak a vendégeknek, az italt pedig “ingyen megkapták”.
Meghökkentő klasszikusok
A júliusi Winelovers Afterwork: Egy bubi nem bubi kóstolóján a habzó-, gyöngyözőborokon, prosecco-kon és pezsgőkön kívül egyedi koktélokat is lehetett kóstolni, melyeket kizárólag az eseményre tervezett és készített András. Ha nem is állunk neki otthon a méhviaszt cognac-kal fuzionálni, de a következő koktélok remek inspirációul szolgálhatnak nekünk is, mielőtt a Black Swan bár megnyitja kapuit.