A Winelovers Afterwork elnevezésű rendezvényei ideálisak arra, hogy munka után kicsit ellazuljunk, szórakozzunk, és emellett még több tudás birtokába kerüljünk a borokat, szőlőfajtákat illetően, és mivel este tízkor lehúzzák a rolót, nem veszélyezteti a másnapi munkavégzést sem. A rendezvénynek már számos helyszíne volt, most egy különlegesebb hangulatú tér várt minket, ugyanis a Vogue étteremhajóra kellett felszállnunk, ha meg akartuk vizsgálni, hogyan működnek nálunk a burgundi fajták.

 

A feltúrt úttesten átbotorkálva érkeztünk meg a Vogue rendezvényhajóra, amely pont ideális mérettel szolgált, hogy családiassá és barátságossá tegye a Winelovers Afterwork rendezvényét, melynek fókuszában ezúttal a már említett fajták, a pinot noir és a chardonnay állt. A hazai fajták, főleg a szeretett furmint mellett izgalmas volt e tematika mentén nemzetközieket kóstolni, és figyelni, jelen esetben egy szűkebb keresztmetszetben, hogy ezek hogyan működnek itthon, és azon belül a különböző borvidékeken.

Itt nagyon eltérő borokat kóstolhattunk ugyanabból a fajtából, ezek a borok minden területen és eljárástól függően máshogy működnek, ez volt az estében az igazán izgalmas.

A hajó ringatózását nem lehetett érezni, de jó volt néha kitekinteni a Dunára, miközben a hangszóróból zene szólt, a 12 pincészet pedig két teremben foglalta el a helyét. Egy külső teremben tudtunk regisztrálni, jegyet vásárolni, és átvenni a poharunkat a pultnál, mellette pedig beválthattuk a vacsorakuponunkat, vagy egy csevapra vagy egy sajttálra. Ha pedig beljebb léptünk, megkezdhettük a felfedezést.

 

Mi a Garamvári Szőlőbirtoknál kóstoltuk az első tételeket. Két balatonboglári pezsgővel indítottunk, hogy utána bevehessük a hajó többi részét. Az első egy 2013-as cuvée, Optimum Brut néven (Garamvári Optimum Brut 2013), 50% chardonnay, 30% pinot blanc és 20% pinot noir alkotja, virágos, barackos ízjegyekkel, savai miatt jó gasztrobor, főleg desszertek mellé működhet jól. A következő pezsgőjük a 2008-as blanc de noir pezsgő volt (Garamvári Prestige Brut 2008), amely egy prestige brut pezsgő, 100% pinot noir, ez már komplexebb, élesztősebb jegyeket mutatott, illatban, ízben, krémesség, kekszesség jellemezte, ízében körte, barack. Szép volt a szénsavassága, nem szúrós, és nem is lapos buborékok.

 

Következett egy fehérbor, egy 2016-os chardonnay (Lellei Chardonnay 2016), egy francia klón, ennek a tételnek egy másik része éppen hordóban érlelődik, de ez a teljesen reduktív tétel már palackban van. Később lett leszüretelve a szőlő, a pezsgőalap leszedése után még egy hétig fent hagyták, abból készült ez a bor. 6,1 sav és 13% alkohol. Illata kicsit sauvignon blanc-ra emlékeztetett, bodzás, spárgás, trópusi gyümölcsös aromákkal.

A Garamvári 2015-ös pinot-ja (Lellei Pinot Noir 2015) egy nagyon elegáns, világos tétel, illatában cseresznye és egy kis eper, könnyed fűszeresség volt érezhető. Nagyon könnyű, elegáns, légies pinot, tanninokkal. Tavaly ebből Angliába több ezer palackot importáltak, külföldön is szeretik.

 

A Recas Pincészet Temesvártól nem messze található, 984 hektáron szőlőt termesztő pincészet főborásza már 12 éve foglalkozik szőlővel, és szándékoltan az újvilági stílus mellett tette le a voksát. Sok talajvizsgálaton van már túl a terület, a szőlők 80%-a pedig újratelepített. Itt a Sole chardonnay barrique 2015 bort kóstoltuk elsőként, ez a 2015-ös chardonnay négy hónapig volt barrique hordóban, ettől krémességet kapott, de szerencsére nem vitték túlzásba a hordót. Éppen így lett egy egyensúlyos bor, némi trópusi gyümölcsös aromával. A krémes, trópusi bodzás ízvilág egyensúlyos bort mutat.

A Recas Kakas pinot noirja 2013-ból színre sötétebb, illatban gyógynövény, ánizs, gomba, kamilla, hűvösség áradt ebből a borból, egy kevés szárító kesernyével. Jellegzetes mediterrán, színes kakasos címkéjére rákérdezve pedig azt a választ kaptuk, hogy egy karját elveszített művész rajzolja a címkéket, akit minden bor eladása után támogatnak anyagilag.

 

 

Az este egyik legnagyobb meglepetése az erdélyi Liliac Pincészet, ahol 22 hektáron művelik a szőlőt, a szó jelentése denevér. A kóstolt borok elképesztően különleges jegyeket mutattak, mindkét chardonnay gyógynövényes jegyekkel bírt. A 2013-as chardonnay valószínűleg egy héjon tovább tartott bor, kóstolás után olyan benyomásunk volt, mint az amfórában készült borok kóstolásánál, talán az agyagos talaj miatt. Ebben a kakukkfű és a gyógynövények domináltak, nagyon komplex, testesebb, izgalmas bor. A következő, 2014-es bor (Liliac Chardonnay 2014) három hónap hordót kapott, szintén gyógynövényes aromák, almasavbontáson átment borról van szó.

 

Az etyeki Anonym Pince mint egy kísérleti stand, szuper tételekkel települt ki erre az estére, az első kóstolt bor egy pinot blanc volt (Etyeki Fehér Pinot Noir 2014). Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy amikor a jobb években a pezsgő alapborából, vagyis ebből marad annyi, akkor önálló tételt is készítenek belőle, de nem sokat. Így kóstolhattuk most meg a 2014-es blanc-t, nyersebb, savasabb, neutrálisabb ízvilág, tökmag-, tökmagolajaromát éreztünk benne.

Egy 2015-ös chardonnay következett, a Szinkópa, ami abszolút harmonikus, ízvilágában komplex, egyensúlyos bor, magasabb erjedtséggel, finomseprőn és hordóban érlelt, szeptember végi szürettel és 2016-os júniusi palackozással. Szép tiszta bor, jó ropogós savakkal.
A pinot noir-juk (Életjel) 2014-es tétel, héjon erjesztett, egy év hordót kapott, parfümös, fűszeres, és felfedezni benne az avaros, gombás jegyeket is, de mellett ott a sok gyümölcs, szép, különleges bor. A pincészet pinot-i általában a gyümölcsösség felé fordulnak minden évben, de a 2014-es év időjárása miatt ez az évjárat a gombás, földes jegyeket viseli inkább magán, de mi ezt cseppet sem bántuk.

 

 

A kunsági Béla Borászat Imrehegyi Pinot Noir-ja 2011-ből (kései szüret) a többeik tételeihez képest jóval "érettebb" bor volt, egy évet volt hordóban, és ahogy a standnál elmondták, bár sok kétség merül fel az emberekben, hogy működhet a Kunságon a pinot, a pincészet szerint ez a szőlőfajta nagyon jól érzi magát ezen a homokos talajon. A mellettem kóstoló szerint "svéd cseppes" aromákkal bírt ez a bor, nekünk csipkebogyós, cseresznyés, kicsit animális.

 

Gál Titi két bort hozott Egerből, egy "sima" pinot-t 2014-ből, az évjárat pedig magával hozta a borban a hangsúlyos savakat, és az ízben abszolút azt hozta, amit az illatban is éreztünk, a másik bor a 2013-as dűlős pinot, a Síkhegyről, szép harmonikus bor, jó savakkal.

 

Az Etyeki Kúria Borgazdaság 2015-ös pinot-jával zártuk az estét, melyet három különböző hordóban érleltek, és már szépen lesimult, harmonikus bort kóstolhattunk. A végső lezárásként pedig előkerült egy 2008-as chardonnay, amely már nincs forgalomban, de maradt még belőle egy kevés, amiért mi nagyon hálásak voltunk.