A magyar bor árának kérdése már jó ideje a levegőben lóg, mindenki máshogyan látja a helyzetet. Külföldön sokkal magasabb áron kapható egy ugyanolyan minőségű bor, mint Magyarországon egy magyar. Miért? Ott magasabb az átlagfizetés, többen járnak étterembe és még folytathatnánk. Azonban azt ne felejtsük el, hogy az újvilági pincészetek alacsonyabb összegért értékesítik a tételeiket, ami lenyomja a piaci árakat. Nézzük, mit gondolnak a kérdésről a kerekasztal beszélgetés résztvevői!

Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem tulajdonosa szerint fontos, hogy a beszerzők és étteremtulajdonosok is világot látottak legyenek. Csapody elmondta, hogy Magyarországon alul vannak árazva a borok a termelőknél és a vendéglátóhelyeken is. A Kistücsökben a helyi pincészetek tételei élveznek előnyt és mindig figyelnek a szezonalitásra is. Borlapuk folyamatosan bővül és nem csak terméket próbálnak meg eladni, amikor a sommelier felszolgál egy palack bort, hanem egy teljes gasztronómiai élményt.

Gazda Albert, a Cink.hu főszerkesztője kifejtette, hogy a túlárazás témája már tíz éve topik a boros sajtóban. Az csak legenda, amikor valaki azt meséli, hogy a 10 euróért vásárolt palack minden mást megvert volna. 300 forintért nem, de 1000-ért vásárolok tételeket és hasonló a helyzet külföldön, mint itthon, ugyanazt tudják a borok - nyilatkozta a főszerkesztő. Hogy túl vannak-e pozícionálva egyes hazai pincészetek palackjai az lejárt lemez. Gazda véleménye szerint, nem fogják a meghódítani a világot a magyar borok, itt fog elfogyni, ha ugyan megisszuk. Ne a nagyvilágba, hanem itthon adjuk el - mondta, Tokajt pedig kiemelte a borvidékek közül, kétség kívül az egyik legizgalmasabb régió, lehetne rá építeni - tette hozzá.

 

 

Gyelán Zsolt, a CBA alelnökének véleménye az, hogy a magyar és külföldi borok értékesítési trendje megfordult a kilencvenes és kétezres évek elejéhez képest.  Az ár-érték tekintetében jobban teljesítenek a hazai tételek, mint például a francia vagy a spanyol. Több kerületben is van üzletünk, ahonnan tapasztalatokat szereztünk az elmúlt években. Az elit környékeken az 1500-2500 forintos borok a kelendőek, míg a lakótelepeken a sörfogyasztás a meghatározó - mesélte tapasztalatait a CBA alelnöke, aki elmondta: a mostani bérviszonyok mellett csak álom a nyugati árszínvonal. A hétköznapi fogyasztó jól meggondolja, hogy mire költ. Sokkal nagyobb kereslete lenne boroknak a vendéglátóhelyeken, ha csak dugópénzt (felszolgálási díj) kérnének érte - így Gyelán Zsolt. A magyar borok alulértékeltek, nem lehet őket a külföldiekkel összehasonlítani. Egészen más bormarketingre lenne szükség, hogy ez megváltozzon. A tradicionális magyar fajtákat kellene előtérbe helyezni, mint a furmint, kadarka. A világba el kell vinni a hazai bor hírét. A külföldi éttermekben lehetne rendezni magyar borheteket, ahol a vendégek ingyenesen megkóstolhatják a büszkeségeinket. Az óriásplakátoktól nem fog nőni a fogyasztás - szögezte le az alelnök.

Kántor Endre, Jazzy Rádió, Millásreggeli műsorvezetője, a Bor filozófiája könyvsorozat szerzője szerint drága dolog az étterem. Lehet rajta vitatkozni, hogy a kereskedők mennyit kapnak, de felesleges. Túlárazottak vagy sem, vannak olcsó dél-amerikai borok, amikben van valami a fogyasztó számára. Eladjuk-e külföldre a borainkat vagy jöjjenek ide értük Magyarországra? Szerinte sokszor azt próbáljuk meg értékesíteni, amiben mi sem hiszünk. Az éttermeinkben legyen regionális a borlap, hogy megérje odamenni nekünk, magyaroknak is, ezt is fontos lépésnek tartja Kántor.

 

Itthon helyén vannak az árak, persze lehetne feljebb is - véli Miklós Csabi, móri borász. Londonban egy pohár kerül annyiba ugyanabból a borból, mint nálunk egy palackkal az V. kerületben, pedig a külföldi kereskedő azonos árat fizetett érte. A szupermarketekben, mint a CBA, a bor „élelmiszernek” minősül, és a vásárló dönt, míg a vendéglátóhelyen egy komplex élményt kap. A bormarketingünk tyúklépésben igaz, de halad előre - mondta. Budapest egy lüktető város, a gasztronómiai forradalom kellős közepén vagyunk. A belföldi marketingünk jó, a külföldit kellene összefésülni és újragombolni a kabátot. Vonzóvá kell tennünk a magyar bort - zárta le beszédét a termelő.

Zsidai Zoltán Roy, étteremtulajdonos (Zsidai Group) azt hangsúlyozta, hogy külföldön azért kerül annyiba a bor, mint amennyibe, mert el lehet adni így is, hiszen kifizetik érte azt az árat. Vannak olyan magyar tételek, amelyek bizonyos szegmensben keresettek. 2-3 eurós kategóriában soha nem lehetünk versenyképesek, mert nincsenek robotborászataink. Mi olyan áron tudjuk kínálni a kézzel szüretelt és elkészített borokat, mint mások a technológiai tételeket - mondta. Ügyes kereskedőkön keresztül vezet az út a borlapokig, amihez kell még egy sztori és máris értékesíteni tudtuk.

Magyarországon óriási a patriotizmus. A külföldi vendég csak magyar bort iszik - avatta be a hallgatóságot személyes tapasztalataiba Zsidai. Ez egy jó dolog, lehet belőle építhezni. Érdekesebbé kell válnunk a világ számára. Nincsenek nagy volumenek hazánkban, de disztribúciós stratégiát és pr-t használva meg tudjuk találni azokat a kereskedőket és helyeket, ahol el lehet adni a magyar bort  - mondta.