Az esemény szerveződésekor már némi vitát váltott ki, hogy lehet csak úgy felmenni egy üveg borral a Várba tizenháromezren? Aztán a szervezők pár nappal a rendezvény előtt tisztázták, hogy „ez nem egy szervezett esemény”, „mi is ugyanolyan résztvevők vagyunk, mint ti”.

„Pontos helyszín ügyében nagyon konkrét nincs, ennyi embernél nem is feltétlen kell... megtaláljuk egymást ne aggódjatok. Azonban fél 8 és 8 között a képen megjelöltek szerint meleg baráti szeretettel öleljük körbe a Mátyás templomot (jelképesen, még mielőtt... :D) Ott lesz a névsorolvasás is.

...u.i.: A szokásos intelmek: a „találkozási pont” a világörökség része és nem kevésbé a saját büszkeségünk. Ehhez mérten vigyázzunk rá. Nyilván kőből van, nem olyan egyszerű elpusztítani, de azért megint csak egy normális emberi hozzáállás szerint figyeljünk oda az ilyesmire. Valamint a Szentháromság téren busz-, és autóforgalom is van még ha csekély mennyiségben is. Ezért sem hiszem hogy szólni kell, de ha lehet ne ugráljunk autók elé... buszok elé meg még annyira se!” - írják a szervezők Facebook posztjukban.

Mi este kilenckor érkeztünk, a Clark Ádám tér felől közelítettük meg a helyszínt, felsétálva a lépcsőkön. A buszon ugyanis akkora tömeg volt, hogy nem fértünk volna fel. A Nemzeti Galéria előtt voltak még páran, de eloszlottak az emberek. A borok jól fogytak, a kukák már megteltek, sőt már a környéke is. Közben belefutottunk egy csoportba, akik swinget táncolva mulatták az idejüket. Az emberek mosolyogtak, beszélgettek, ki műanyag, ki boros pohárból, ki üvegből itta az „egy üveg”, néha kettő borát.

 

 

Az Ihatóbb Magyarországért beszámolójában, sem értesültünk, hogy a délutáni órákban nagy tömeg lett volna. „Kicsit nyögvenyelősen gyülekeztek az emberek, végül a Mátyás-templom környékére hívták a népet. Nagy volt a hőség, a kis füves terület enyhet adott. 18-19 óra körül még olyan száz-kétszáz ember volt, de aztán később felduzzadt a tömeg olyan négyszáz-ötszáz körüli létszámra. Tehát a több ezres csődület elmaradt, de aki eljött az szemmel láthatóan jól érezte magát.”

 

A Facebook posztok, és saját tapasztalataink alapján átlagban 500-1000 forintos borokat fogyasztottak. Népszerűek voltak a rozék, az illatos fehérborok, a vörösek közül az olcsóbb, kevésbé minőségiek fogytak. Persze voltak kivételek is!

 

Vannak, akik jó üzleti érzékkel lecsaptak a lehetőségre. A Szentháromság téren elhelyezkedő eredetvédett hungarikumokat értékesítő ajándékbolt a következőt posztolta az esemény oldalán: „Mivel egy állami intézményben vagyunk ( Magyarság Háza ) nyitva lehetünk este 10-ig. Akinek elfogy a bora, nyugodtan betérhet hozzánk azt pótolni, így jó áron megússza és nem a helyi vendéglőkbe kell megvásárolnia horror áron.”

 

Mondhatnánk, hogy minden rendben lezajlott, ám voltak, akik ma reggel panaszkodtak a koszra és szemétre: „Szerintem most meg kellene hirdetni az „Egy szemeteszsákkal a Várban” kezdeményezést. Megdöbbentő, ahogy a mindig tiszta Tóth Árpád sétány hajnalban kinézett. Minden pad körül csikkek, és közel sem borosüvegek csak, hanem rengeteg sörösdoboz, PET-palack, a bokrokban újságpapír, papír zsebkendő. Mindez gyakran a szemetesektől pár méterre. Ahogy az lenni szokott, a kutyások sok szemetet összeszedtek hajnalban, mert nem bírták nézni, itt nem vagyunk ilyesmihez szokva. Egy „kulturált” résztvevő még reggel is tökrészegen aludt az egyik padon. Szóval lehet, hogy a „rendezvényt” valami olyan helyre kéne átvinni, ami jobban illik a dolog „színvonalához”.”

 

 

Az esemény honlapján sokan megköszönték a szervezőknek az estét. Az utórezgések egy részét leszámítva egy jó, boros estnek bizonyult a tegnapi.