A megközelítés igen változatos, van, aki elköteleződött egy, a borvidékére jellemző fajta mellett, de egyébként önállóan, kizárólag borászata égisze alatt dolgozik, van, aki több borvidéken is jelen van, és így egyszerre gazdagítja az adott területeket és bővíti saját tudását. Néhány pincészet közös borásszal dolgozva szerzi tapasztalatait és építi együttműködéseit, és vannak borászatok, akik egy-egy borvidék népszerűsítése érdekében még a közösségi márkaépítés mellett is elköteleződnek. 

 

A közösségi borok korszakát éljük, ám az, hogy mit is jelent valójában ez a fogalom, azt borvidékenként másként értelmezik, mivel ezek a borász közösségek más és más lehetőséget látnak a szakmai együttműködésben. A közösségi borok között a legfiatalabb a #ashtag Neszmély nevű, amelynek első bemutatkozása éppen egy éve, az akkori Grandon történt, és amely idén új kiadással tért vissza a rendezvényre. Az elmúlt egy év tapasztalatairól és a márka mögötti koncepcióról Emmer Szabolcs, a Kősziklás Borászat egyik alapítója mesélt a 4 órakor kezdődő pop-up kurzuson.

 

 

Szerinte Neszmélynek nem is múltja, inkább régmúltja van: a fénykorában 2500 hektárnyi területet felölelő borvidék mára ugyanis csak 1000 hektárt mondhat magáénak. Az igen széttagolt vidéken az utóbbi években azonban formálódni kezdett egy kis szőlész-borász közösség: ők olyan, jellemzően kisebb területtel rendelkező, ám annál elhivatottabb gazdák, akik egyértelműen az együttműködésben látják Neszmély jövőjét. Ennek a közös gondolkodásnak a „gyermeke” az említett közös brand, amely idén 6 borászat (Bősze Pincészet, Hilltop Borászat, Kisbaka Családi Borbirtok, Kősziklás Borászat, Petőcz Pincészet, Szivek Pince) egyéni értelmezésében érkezett a Winelovers Grandra. A #ashtag Neszmély koncepciója ugyanis megfogalmazza azt a közös elvárást, hogy milyen fajtákat és milyen arányban használhatnak a készítéshez a borászok, és hogy friss, üde, gyümölcsös fehérboroknak kell a palackba kerülni, de azt, hogy pontosan ki milyen fajtákat házasít abban az évben, az már az egyéni szakmai döntéseken, illetve a saját stíluson múlik. Úgy próbálják tehát a közös brandet megalkotni, hogy közben az egyes borászok egyénisége is megmaradjon. Emmer Szabolcs azt is kiemelte, hogy alapvetően kis borászatok kapcsolódtak a közösségi kezdeményezéshez, de nagy szerencséjükre Kamocsay Ákost, illetve rajta keresztül a Hilltop Borászatot is megnyerték ügyüknek, akik komoly szaktudást, illetve egy jól ismert márka minden előnyét is magukkal hozták a #ashtag Neszmély koncepciójába. 

 

Az este során még az is kiderült számomra, a neszmélyi borászok még akkor is közösségben gondolkodnak, ha nem kapcsolódnak szorosan a közösségi bor ötletéhez: a borvidékről a Gottwald Borászat éppen most debütáló, pinot blanc-ból készült Classic Brut pezsgőjét is megkóstolhattam, miközben a tulajdonosától személyesen hallgathattam meg, milyen sok segítséget kapott pincészete néhány évvel ezelőtti indulásakor a helyi borász kollégáktól – és persze azóta is. 

 

A Neszmélyi Borvidékhez hasonlóan Somló is nagyon széttagolt, a 460 hektárnyi terület egésze túlzás nélkül több ezer tulajdonos kezében van, de nagyjából 10-12 nagyobb pincészet is működik a vidéken, köztük a Fehérvári Birtok a maga 29 hektárjával. A tulajdonos, Fehérvári András 4 tételt (Petit Somló 2021, Grand Reserve Juhfark 2021, Brut Nature Furmint 2020, Brut Reserve N.V.) mutatott be nekünk délutáni előadásában, és közben a családi borászat történetéről, terveikről, és a borvidékről mesélt. Az említett nagyobb borászatok – amelyek egyébként főként családi kézben vannak – szép sikereket értek el a borvidék jellemző fajtáival, a furminttal és a juhfarkkal, ám a neszmélyihez hasonló összefogás, és az ennek mentén megvalósuló közösségi bor egyelőre még várat magára. Ennek okát Fehérvári András két dologban látja: egyrészt hiába a kiemelkedő fajták, szerinte „Somlót nehéz megfogalmazni”, hiszen a legtöbb borásznak igen határozott, saját stílusa van, másrészt a somlói borok ásványosságukkal, sajátos karakterükkel legfőképp az idősebb, 40 év feletti korosztályt tudják megszólítani, a fiatalok számára nehezen érthetőek az itt készülő borok. 

 

 

Aki a Fehérvári Birtok borai után még több somlói borra, juhfarkra vagy furmintra vágyott, a Kancellár Birtok vagy a Tornai Pincészet standja felé vehette az irányt. A Kancellár Birtok Furmintja különösen belopta magát a szívembe: a híres somlói ásványosságot is magában hordozó, gazdag ízvilágú bor ízében citrusos-gyümölcsös jegyek dominálnak, savai pedig igen kifinomultak.  

 

A Villányi Borvidék is számos neves borászattal képviseltette magát, de a borászatok közötti együttműködés egy másik módját is megismerhettük két villányi pincészet, a Jackfall Bormanufaktúra és Bakonyi Péter Pincéje jóvoltából. A közös borász, Bakonyi Péter személye mindenképp összeköti a két borászatot, így különösen izgalmas volt, hogy egy-egy buborékos (Jackfall Methode Tradicionelle 2020 vs. Pét Nat 2022), és egy-egy vörös (Jackfall Cabernet Franc 2017 vs. Cabernet Franc 2020) tételt hasonlíthattunk össze a két pincészet kínálatából. A legfontosabb tanulság pedig az volt, hogy bár a borász közös, a két borászat mégis saját, egyéni hangon tud szólni a hozzáértő közönséghez.

A Villányi Borvidéket több más neves, kiforrott koncepcióval és határozott elképzeléssel rendelkező borászat (Csányi Pincészet, Heumann Pincészet, Jammertal, Streit-Zágonyi, Vinatus) is képviselte ezen a napon: kínálatukban cabernet sauvignon-t, merlot-t és természetesen cabernet franc-t is találtunk – természetesen más és más, a borászatok stílusát és a borvidék jellemzőit kombináló karakterekkel.

 

 

Ha cabernet franc-t kell említenünk Villányból, akkor valószínűleg a Malatinszky Borászat neve jut először eszünkbe, különösen annak, aki már tavaly is részt vett a Winelovers Grandon, ahol a résztvevők részletesen is megismerkedhettek a különleges Methode Malatinszkyvel, amelynek köszönhetően jól felismerhető vörösborok születnek a borászat falain belül. Ezen az estén többek között a 2015-ös évjáratú Noblesse cabernet franc-t is kóstolhattuk, amely ezzel a sajátos eljárással készült: a hordós erjesztésű borra a sötét gyümölcsös aromák, a szilva, a szeder, a gyógynövények, a bőr, a dohány és a virágos tónusok egyaránt jellemzőek.

 

 

Ha a cabernet franc-ról elsők között Malatinszky Csaba neve jut eszünkbe, akkor a merlot-ról bizonyosan Maul Zsolt. Ezen az estén én mégis egy rá, és a borvidékre egyaránt kevéssé jellemző fajtát választottam: a Lilla névre hallgató, a Vinagora 2020-on aranyérmet nyert, 2019-es Carmenére élénk, fűszeres karaktere felejthetetlen élményeket nyújt a fogyasztók számára, és bebizonyítja, nem csak Chilében van helye a fajtának, de a Villány környéki lejtőkön is. 

 

 

Egyre több borász jelenik meg több borvidéken, így Koch Csaba is. A borász nem csak a Hajós-Bajai, de a Villányi Borvidéken is folytatja azt a tradíciót, amelyet családjának előző kilenc generációja alapozott meg: azon dolgozik, hogy a Koch Borászat a legkiválóbb minőségű borokat készítse úgy, hogy maximálisan figyelembe veszi, milyen lehetőségek rejlenek az általa művelt területekben. És bár a két borvidék közös bora nem kerülhet a fogyasztó poharába, a borászat tapasztalatai a két markánsan eltérő borvidékről biztosan mind a villányi, mind a hajós-bajai tételek javára válnak. 

 

Ha meghallom a Varga Borászat nevét, akkor elsőként a Badacsonyi Borvidékre gondolok, de Koch Csabához hasonlóan Varga Péter szíve is egyszerre húz két borvidék, Badacsony és Eger felé. A bortermelőnek két fontos törekvése is van a munkában: a mennyiségi növekedés és a minőség, a színvonal folyamatos emelése. A Balaton környékén az Irsai Olivér és az olaszrizling fajták kapnak kiemelt szerepet a pincészet életében, ez utóbbiból mindenféle stílust kipróbálhattak azok, akik ellátogattak a Winelovers Grandra. Az Aranymetszés nevet viselő koncepció ugyanis a száraz boroktól a késői szüretelésű tételekig mindent magába foglal, nem csoda, hiszen az olaszrizling bármilyen érettségi szinten képes csodálatos borokat produkálni. Varga Péter előadásában öt olaszrizlinget mutatott be a közönségnek, amely a gyakorlatban is visszaigazolta, hogy olaszrizlingből valóban szinte bármi lehetséges.

 

 

 A már említett közösségi borok között van olyan is, amely több borvidéken is átível, ilyen a BalatonBor, amely a közösségi kezdeményezések hazai sorában az első volt. Az este során egy olyan helyen futottam bele az egyik tételbe, ahol kevéssé számítottam rá, ez pedig a leginkább a különleges magyar fajták (kéknyelű, zeus) nagyköveteként ismertté vált Szeremley Borház pultja volt. A 2018-ban, a Balaton környékének egyik népszerű fajtájából, az olaszrizlingből készült bor kedves meglepetés volt számomra tartalmasságával és élénk citrusosságával, amely egyúttal a borvidékre jellemző vulkanikus talaj sajátosságait is magán hordozta. Ahogy a többi hazai borvidékről, úgy Badacsonyból is számos pincészet volt jelen ezen az estén a Szeremley Borházon és a Varga Pincészeten kívül, így szabályos körképet kaphattunk arról, hogy a borvidék adottságai és az egyes fajták sajátos jegyei mennyire ismerhetőek fel az itteni borászok kézjegye mögött. Találkozhattunk a Borbély Családi Pincészettel, ahol személyesen a 2020-as évben az Év Borászának választott Borbély Tamás töltötte poharunkba a boraikat, a 2005-től, jelenleg 15 hektáron gazdálkodó Büttner Borászattal, a kizárólag a rajnai rizling fajtára építő, egy svéd testvérpár által alapított Villa Sandahl-lal, akik nem csak tudják, de talán taníthatnák is, hogyan kell bánni a Badacsonyban otthonosan mozgó rajnaival, ha annak legelőnyösebb arcát szeretnénk megmutatni.

 

 

Ahogy látjuk, a magyar borászok körében egészen eltérő annak értelmezése, hogy kizárólag saját szempontjaik mentén vagy a többi borásszal közös márka építésén dolgoznak.  Ilyen szempontból sincsenek kizárólagosan jó válaszok, hiszen teljesen elfogadható az is, ha valaki egy világos, egyedi koncepció mentén építkezik, vagy pedig úgy látja, csak úgy van esélye a magyar borpiacon, ha másokkal szorosan együttműködik. Bízzuk ezt a döntést a borászokra, hiszen azzal, hogy remélhetőleg mindegyiküknek az a célja, hogy a tőle telhető legjobb borokat készítse, a végén tulajdonképpen mi, borszerető közönség járunk a legjobban.