A Szent Tamás nem piciben gurít, ha marketingről van szó. Bár ezúttal „csak egy hétköznapi” évjáratbemutató volt terítéken, de a helyszínválasztás, a dizájn, a nagy számban felvonult személyzet, az ételek, mind-mind egy nagyon magas nívót hozott. A mostani rendezvény kevésbé szólt a sajtónak; az MTA-s évjáratbemutatón éttermes és borkereskedő partnereire fókuszált a pincészet.

Lapunknak többször volt már szerencséje részt venni különféle Szent Tamás-programokon, borbemutatón, étlapbemutatón vagy sajtóreggelin – a léc mindenhol az egekben volt. A pincészetet irányító cég idei legnagyobb dobásaira viszont még egy keveset várni kell, hisz a Hotel Botrytison és a Mádi Aszúházon már az utolsó simításokat végzik.

Az évjáratbemutató kötetlen hangulatban telt; érkezés után szabadon lehetett kóstolni, beszélgetni a pincészet munkatársaival. Egy mini sétáló kóstoló képét öltötte a rendezvény; külön standokon találtuk a furmintokat, külön a hárslevelűket s külön az édes borokat. A furmintok kóstolását a már jól ismert Mád Furminttal kezdtük, ami jelentős sikerre tett szert az országhatáron kívül is.

Az alapanyag a mádi gazdáktól származik – ily módon a Szent Tamás közösségteremtésben is gondolkodik ezzel a borral. Szépen tartja magát ez a ’12-es tétel. Reduktív borról van szó, amitől nem feltétlenül kell elvárni, hogy éveikg a talpán álljon, de savkészlete alapján azért még érezni, van benne kraft bőven. Almás, körtés, citrusos aromái ugyan már kevésbé harsognak; jelen formájában az ásványok uralják a bor karakterét. Kissé szikárabb lett. Felnőtt, na.

Az alapanyag kapott egy 9 hónapos tölgyfahordós érlelést, s mind illatban, mind ízben még ennek a nyomai fedezhetők fel vaníliás, tejszínes és kókuszreszelékes jegyek formájában. Teste a közepesnél teltebb, az alkohol nem szalad, savai erőteljesek; szép szerkezet. Elődjének, a 2011-es évjáratú Percze Furmintnak bő két és fél év kellett, mire a hordófűszerek teljesen beépültek, és a gyümölcsösséggel azonos intenzitással mutatkoztak az aromaprofilban. Ennyi idővel, míg a csúcsára ér, a '12-es Percze esetében is számolhatunk.

Eddig ez a bor volt a pince nagyágyúja (szárazban), most pedig még ezt is megfejelték egyel, lásd a következő jegyzetet. A Szent Tamás Furmint éppen olyan lassú fejlődésű ital, mint a Percze Furmint, csak míg utóbbi  karakterében főként meleg tónusokat hordoz mérsékelt mineralitással, addig előbbi egy giganagy terroirbor, telve rengeteg sós, köves aromával. Ugyanakkor, ha emlékszünk, a piacstartnál a ’11-es Szent Tamás Furmint íz- és illatképét is uralták a tölgyfahordós érlelésből származó, édes fűszerekre emlékeztető jegyek, s nincs ez másképp ennek a ’12-esnek az esetében sem. Még egy év ennek is kell, hogy kellően összeálljon.

Az alapanyag a Szent Tamás-dűlőn belül a Makovicza-aldűlő legalsó részéről származik. Illatában még ennek is a tejszínes, kókuszos, szegfűborsos jegyek a meghatározók, de itt azért bőséggel kapunk ananászos, sós, köves jegyeket és rengeteg citrust is, kivált ízben. Mély rétegeket mutató, elegáns bor. Mivel magnum palackban kapható csak, így fejlődése kapcsán még hosszabb idővel kell számolni, mint a fenti furmintok esetében.

Aki ismerte az előző évjáratot, tudhatja, a 2011-es verzióban volt még egy kis furmint is, meg annyi maradékcukor, ami már félszáraz kategóriába utalta a bort. A 2012-es tételt viszont szárazra iskolázta a pince, alapanyagát tekintve pedig 100%-ban hárslevelűt használt. Illata kissé zárkózott, jegyei nem egyértelműek; florális és sárga húsú gyümölcsök váltják egymást. A korty viszont határozott mineralitást, hársolajos és mandarinos együttállást mutat. Savai még szilánkosak, s ebben a formájában érezni némi cserességet is a lecsengésben. Élmentessé vélhetőleg ez is majd csak minimum fél év palackos érlelés után fog válni.

Trópusi gyümölcsök, édes fűszerek és menta az illatképben, szellőztetéssel pedig kapunk még egy kis mandulás-paradiós színezetet is. A korty telt, az alkoholfok kellemes, tejszínes, mangós, vaníliás, pörkölt magvas ízjegyei pedig sokáig pulzálnak a szájban. Nagyon csúszós, nagyon behízelgő bor.

***