A konferencia kezdetét jelentő 13 órára szépen megtelt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum konferenciaterme. Elsőként az esemény főszervezőjének, a BorÉrt Borturisztikai Egyesületnek képviseletében Sztanev Bertalan köszöntötte a résztvevőket, és néhány mondatban összefoglalta a nap tematikáját, majd átadta a szót az eseményt társszervező, és egyben házigazda Mezőgazdasági Múzeum főigazgatójának, Dr. Estók Jánosnak, aki elmondta, hogy intézményük különösen fontosnak tartja az esemény létrejöttét: véleménye szerint egy múzeum feladata ugyanis nem csak az, hogy bemutassa a múlt értékeit, hanem az is, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a jelennel, és a szakmai érdeklődési körébe tartozó ágazatokkal – esetükben a borszakmával.

 

Tette fel a nyitó előadásban a kérdést Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, majd részletesen bemutatta a 2021 decemberében zárult uniós reform fókuszpontjait, borágazatot érintő változásait, és ennek hazai vonatkozásait. Elmondta, hogy az új Európai Uniós agrárpolitikai irányvonal talán legmeghatározóbb eleme az ún. klímacélok megfogalmazása és megvalósítása, amely másfajta gondolkodást igényel a piac szereplőitől. Az agrárpolitikai változásokhoz igazodó, 2023. január 1-től életbe lépő támogatási rendszer kialakítása ugyanakkor már folyamatban van, és fontos szempontja, hogy a magyar borászok versenyképessége nemzetközi viszonylatban is megmaradjon – vagy akár javuljon is.  A változásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is átalakul majd – tudtuk meg következő előadónktól, Weidel Waltertől, a Hálózat titkársági feladatait ellátó Herman Ottó Intézet képviselőjétől -, éppen ezért az átállás időszakában, a versenyképesség megőrzése és a változások követhetősége érdekében az eddigieknél is érdemesebb felvenni a kapcsolatot a hálózat területi képviselőivel (vagy ha ez már megtörtént, akkor a hangsúly a már meglévő személyes kapcsolatok ápolásán van), de az intézet különböző képzésein, fórumain, konferenciáin is érdemes részt venni.

 

 

Az agrárpolitikai aktualitások után, a konferencia második blokkjában a borturizmus és a bormarketing jelenlegi helyzetébe nyerhettünk bepillantást az előadók szemüvegén át. Légli Ottó, A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a 2021-ben elért eredményeikről és a 2022-es terveikről mesélt a résztvevőknek.  Az eredmények értékelésekor elmondta, hogy az ágazati stratégia kialakításához alapvetően a termelők részéről volt szükség szemléletváltásra, így kézenfekvő volt, hogy a stratégia szakmai tartalmát is a termelők fogalmazták meg. Korábban a MAGYAR BOR nemzetközi piacra lépési stratégiájának fókuszába a homogén, nagy mennyiségi tételek kerültek, ám

– csak így lehetünk nemzetközi szinten versenyképesek. Ahhoz, hogy ez a sokszínűség érvényesülni tudjon, összefogásra, ún. közösségi bormarketingre van szükség. Ebben a közösségi szemléletben az állam feladatai továbbra is megmaradtak, ám a nemrégiben felállított, ún. Bormarketing Bizottság munkájához szükséges stratégia kialakítása a termelők közösségének aktív részvételével zajlott.  

 

A bormarketing stratégia kialakításához a borpiac szereplőinek arról is képet kell kapniuk, hogyan gondolkozik a fogyasztó. Ennek megismerését segíti egy egészen friss, a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült országos borturisztikai felmérés, amelynek eredményeiről elsőként értesülhettek a konferencia résztvevői. Az ügynökség vezető tanácsadója, Gál Zsombor elmondta, hogy a kutatás apropóját az adta, hogy a magyar kormány meghatározó turisztikai értéknek tekinti a magyar bort (ennek érdekében rendszeresen indítanak többek között nagyszabású hazai és nemzetközi marketingkampányokat), és azt gondolják, hogy az eredmények (amelyek rövidesen nyilvánosan is elérhetőek lesznek az ügynökség által életre hívott bor.hu oldalon) a magyar borászatok számára is hasznos információkkal szolgálnak majd. A december 17-én lezárult felmérés alapvetően 3 fogyasztói csoportra, a borturistákra, az alkalmi borturistákra és a borfogyasztókra fókuszált.

 

A megkérdezett három csoport alapvető motivációja a felfedezés akkor, amikor bort fogyasztanak: szeretik a természetes közeget, az autentikus pincéket, a spontaneitást. A borturizmus ugyanakkor többnyire kiegészítő program számukra: komplex élményekre vágynak, utazásuk programjainak sorába pedig szívesen illesztenek borkóstolót, mivel szeretnek tanulni, megismerni azt, hogyan készül a bor – ezt pedig olyantól szeretik hallani, aki ért hozzá, így az edukáció, a hozzáértő borfogyasztók kinevelése is fontos feladata a borászatoknak. Az eredmények értékelésének legnagyobb tanulsága: a borturisták élményekhez kapcsolják a bort, éppen ezért komplex élményeket kell nekik adnunk. Nem elég tehát magukat a borászatokat kommunikálni, de az ezeket körülvevő programlehetőségeket is kell: az elégedett vendégek így jó hírét viszik a meglátogatott borászatoknak, és akár visszatérő vásárló is lehet belőlük. 

 

 

A jól működő bormarketing tevékenységhez nem csak a tudás, az információ, de a borértékesítést segítő programok is fontosak – ezeket mutatta be az Agrármarketing Centrum (AMC) képviseletében Jármai-Németh Alíz. Az AMC tevékenysége minden tekintetben szorosan kapcsolódik a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (arculati anyagaikban is a Magyar Bor Személyesen márkaelemeit használják) – míg utóbbi alapvetően a turizmushoz kapcsolódó tevékenységeket végez, addig az AMC feladatai az eladásokhoz kapcsolódnak: a magyar bor elsősorban külföldi irányú értékesítését ösztönzik négy területen (borexport fejlesztési tevékenységek, nemzetközi borkommunikáció, edukációs tartalmú rendezvények, belföldi szakkiállítások). 

 

A konferencia utolsó blokkjának első előadásával el is érkeztünk a délután talán legjobban várt pillanatához, az esemény díszvendége, a Mátrai borvidék bemutatkozásához, amelyben a borvidéki hegyközség elnöke, Kovács Zita segített nekünk. A lendületes és energikus előadás az egész termet felrázta. Izgatottan figyeltük Zita szavait és az ehhez használt vizuális illusztrációt, amelyek lépésről lépésre fedték fel előttünk a borvidék nemrégiben megújult stratégiájának és arculatának egyes elemeit:

„Most vagy soha – mondta el ezen a ponton Kovács Zita - mi úgy döntöttünk, hogy most van ideje annak, hogy a többi hazai borvidékhez képest minimum 20 éves lemaradásunkat ledolgozzuk, ebben pedig egy lendületes, dinamikus, szakmai borász csapat van a segítségünkre.”

 

A záró blokk második előadásában a fiatalok és az edukáció kapott főszerepet Varga Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docensének jóvoltából. Az ezen a délutánon kifejezetten az egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetét képviselő Zsuzsanna elmesélte, hogy az egyetem és így intézetük is – ahogy a mai délután oly sok szereplője – jelentős átalakuláson ment át az elmúlt időszakban, és mára már egy fiatal oktatókból álló, kisszámú, ám lelkes, kutatókkal is kiegészült csapat várja azokat, akik az alapvetően gyakorlatorientált képzések keretében náluk szeretnének továbbtanulni, céljuk pedig nem csak a hallgatók, de a végzett diákok segítségével a fogyasztók, és akár maguk a termelők edukálása is.

 

A konferencia „elméleti” részének lezárultával a borospoharak is előkerültek, hiszen az esemény BORÉRT BORTÚRA elnevezésű, megújult kiállítási programján borokkal és gasztronómiai termékekkel, turisztikai szolgáltatásokkal lehetett ismerkedni, így a vendégek ugyan csak képzeletben járhatták be Magyarország borvidékeit, de ehhez nagyon is valóságos borokat kóstolgattak – elsősorban a vendég Mátrai borvidék termelőinek jóvoltából.