Mivel erre az időpontra már lezajlottak a regionális hegyközségi versenyek a témában, és a Zalai Borút Egyesület borversenyei is, azok eredményeire támaszkodva, célzottan azok a termékek kerültek összevetésre, melyek legfőképp mutatják a helyi termelők tisztességes borkészítési hozzáállását az egyediség és a minőség jegyében.

 

A több órán át tartó bírálat után Pál Jánossal, a Zalai Borturisztika Klaszter elnökével, és Varga Eszterrel, a Zalai Borút elnökével beszélgettem borokról, tervekről, lehetőségekről. 

 

 

P.J.: Mindenképp szerettünk volna ezen a téren is rangot adni a megye borainak, ami egyfajta motiváció is lehet a későbbiekben a pincészeteknek. De ez csak a mi elképzelésünk volt első körben. Leültünk tárgyalni a zalai borvilág fontos személyeivel és szervezeteivel, s az ő részükről is megerősítést kaptunk arra vonatkozóan, hogy az elképzelésünk több mint jó. Következő lépésként tapasztalatokat gyűjtöttünk hazai és nemzetközi viszonylatban is a borversenyekről, melynek az lett a végső konklúziója, hogy minden lehetőségünk meg van arra, hogy más aspektusból is vizsgáljuk a borainkat. S ekkor elkezdtük megszervezni ezt az első megmérettetést.

 

 

 

V.E.: A Zalai Borút Egyesület a megalakulása óta szervez borversenyeket, idén immár a 15-iket. Az egyesület mellett a hegyközségek is minden évben megmérettették tagjaik borait. A megyei borversenyek lebonyolításának is volt hagyománya, nívós rendezvényeket szerveztek minden évben, melyek a hegyközségek átalakulásával elmaradtak. Mostanra érett meg a gondolat, hogy ezt a hagyományt valamilyen formában folytatni kellene, illetve abban az értelemben magasabb platformra emelni, hogy csak forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező borok indulhattak a megmérettetésen. Lényegében, a borverseny utáni szakmai bemutató hozott egy olyan újdonságot, ami a népszerűsítési lehetőséget biztosította a termelőknek, az érdeklődők pedig egy helyen, egy időben találkozhattak a helyi, kereskedelmi forgalomba hozható termékekkel. A Zalai Borút Egyesület tagja a Zalai Borturisztikai Klaszternek. Fontosnak tartom az együttműködést, hiszen a célunk ugyanaz: a zalai borvidéken termelt borok népszerűsítése. Egyesületünknek közel száz tagja van, az egész kicsi termelőktől, a nagybirtokkal rendelkezőkig. Ebből is látszik, hogy mások a termelők lehetőségei, érdekei és problémái. Az egyesület minden termelőt próbál képviselni a széles palettáról. A klaszter kizárólag a nagyobb termelőkre koncentrál, akik évről évre mind mennyiségben, mind minőségben meg tudnak jelenni a piacon.

 

V.E.: A bírálók személye is garancia arra, hogy túllépjünk a megye határain és szélesebb körben is megismerjék borainkat. Az utóbbi másfél-két évtizedben divat lett a bor, és divat lett érteni a borhoz. Most egyre népszerűbbek a helyi termékek, ami a bort is magába foglalja. Összefogással és népszerűsítő projektek megvalósításával szeretnénk elérni, hogy a zalai vendéglátó egységekbe, majd a távolabbiakba is bekerüljenek a helyi termelők borai. Ez a lokálpatriotizmus kezd egyre több emberben megfogalmazódni, de a hangsúly mindenképpen az összefogáson van.

 

A bírálóbizottsággal is biztosra mentetek. 

 

P.J.: Igyekeztünk fiatal, és nemzetközi tapasztalatokkal bíró sommeliereket felkérni a bortanácsadók és bírák mellé, hiszen nagyon fontosnak tartom azt a tudást, amit a mai fiatalok a világ minden részéről begyűjtenek, s ezzel friss, piacképes ismereteket tudnak átadni. Így alakult ki az alábbi felállás: Varga Eszter, Faragó Dorottya, Nagy László, Cseke Gábor sommeliére, az Országos Borszakértő Bizottság tagja, Szitnyai Zalán Zwack bor beszerzési részleg bortanácsadó, valamint én, aki bortanácsadó, bíráló, bor és pezsgő gyártó technikus vagyok.

 

A nyertes pincék optimális képet adnak arról, milyen is a jó bor Zalában? 

 

P.J.: Az 50 tételt oklevéltől nagyarany fokozatig minősítettük, 5 kategóriában, ahonnan végül a Bussay Pince 2013-as Esküvé-je került ki nyertesnek. Holtversenyben rögtön mögötte érkezett a Vig Pince 2011-es Vig Cuvée-je, a sort pedig szintén a Bussay Pince zárta a 2013-as Csókaszőlőjével.

 

Az abszolúlt többségi pontszámot Csali János 2011 es Olaszrizling jégbora kapta! Ezt külön nagydijjal jutalmazzuk, mert szabályzatunk szerint ő nem nyerheti el a zalai vonatkozásu címeket mivel nem Zala megyeben termel, viszont a klaszter tagja.

 

Ebből az eredményből is látszik, hogy a többségi magasan pontozott boroknál megfigyelhető a lelkületi tényező, és legtöbben elkötelezettek, hogy lemondások árán is minőségi terméket állítsanak elő. Én személy szerint nagyon meg vagyok elégedve ezzel az eredménnyel még akkor is, ha objektíven nézem, hiszen a sok remek pincészet mellett most két olyan borász terméke nyert, akik valóban a jók közül is a legjobbak. Hiszen nagyon mély szakmai tudással rendelkeznek, s minden termékük, amivel az elmúlt években találkoztam, értékteremtő. 

 

 

V.E.: A bírálaton született eredmények azt tükrözik, hogy az itt termett szőlőből készült borok felveszik a versenyt a nevesebb borvidékekkel, tehát ez mindenképpen megelégedésre ad okot. Annak a célnak a teljesülése, hogy a nevezett termelők értékesítési lehetőséghez jussanak, csak később fog teljesülni. 

 

Reményeink szerint ezen a területen is lesz hozadéka a borversenynek, de ezt a termelők visszajelzéseiből tudjuk majd lemérni.

 

 

P.J.: A Bussay emlékgyűrűt a család jóváhagyásával hoztuk életre, és évenként kapja az a személy, aki hasznos munkájával a legtöbbet teszi a Zalai borvidékért. A gyűrű viselésén kívül természetesen más előnyökkel is jár nyerni ezen a versenyen. A kiemelt borokat egy éven keresztül minden felületen igyekszünk bemutatni az országban az érdeklődőknek. Legyen ez sajtófelület, vagy a Budai Várban megrendezésre kerülő boros rendezvények, de segítséget nyújtunk a forgalmazásban is. 

 

 

P.J.: A Zalai talaj vegyes összetettsége (agyag, erdőtalaj, lösz) miatt különleges és utánozhatatlan ásványosság jelenik meg, ami nem túl hosszú érlelési időt engednek a boroknak. Ez alól persze kivételek a kimagasló évjáratúak, amire szintén lehet bőven példát találni a megye pincéiben.

 

V.E.: A zalai borvidék abban egyedülálló, hogy területileg nem koncentrált, Zala megye déli részétől, a megye északi határáig húzódik (Lentitől Nagykanizsán, Zalakaroson át, Zalaszentgrótig, hogy csak a városokat említsem). Ez eléggé megnehezíti egy egységes kép kialakítását a borvidékről. A területi széttagoltság a birtokok méretén is tükröződik. A déli részeken a háztáji méretű kis termelők vannak túlsúlyban, és ahogy észak felé haladunk, egyre több közepes méretű birtokról beszélhetünk. Továbbá, a megyére jellemző apró falvas településszerkezet is egyedivé teszi a borvidéket a sajátos, kis parcellás dombhátakkal, még sok helyen látható borona pincékkel. Sajnos, ezek az építészeti értékeink lassan eltűnnek, egyre több helyen néptelenednek el a szőlőhegyek. A zalai borvidék óriási lehetőségeket rejt magában mind a szőlőtermesztés területén, mind a kulturális hagyományok továbbvitelében, felelevenítésében.

 

P.J.: Ahogy én látom, a borászok ezzel nem érnek rá foglalkozni, hiszen az élet más területén is helyt kell állniuk. Valamint, mivel eddig nem volt egység a pincék összefogásában, nincs egy koordináló marketing csapat sem, aki a háttérben kommunikálni tudna az ország felé mindarról, ami ezen a területen történik. S akkor még a finanszírozási problémákról nem is ejtettem szót. De mindannyian bizakodóak vagyunk, azért is kezdtünk bele a borvidék fellendítésébe. Hisszük, hogy néhány év elteltével lesz akkora rangja ennek a versenynek, ami bevonzza a szponzorokat is. S ez majd erőt fog adni a borászoknak is, hogy még lelkesebben folytassák a munkájukat.

 

 

P.J.: A klaszter célja a zalai borvidék évszázadokkal ezelőtti fényének visszaállítása, a zalai szőlőhegyek életre hívása a minőségi termelés tükrében, és borászati attrakciók megvalósítása. A verseny célja a jók javítása, a borászok motiválása a finomhangolás terén, valamint, hogy felkeltsük a hozzáértő fogyasztók figyelemét erre a borvidékre.