Adott egy hotel több terme és 40 magyar pincészet, illetve 50 nemzetközi borászat pezsgője, sok borász – és egyformának, egyhangúnak egyáltalán nem mondható buborékos italok. A rendezvény egyik célja az, hogy a pezsgőt közelebb hozza a fogyasztókhoz és a mindennapokhoz, és belássuk végre: elmúltak már azok az idők, amikor csak a születésnapok és az ünnepek itala volt. Jól ihatósága miatt bármikor kinyithatunk egy jól behűtött palackot, akár Etyekről vagy Spanyolországból – miért kellene különleges alkalomra várni?
 
A Pezsgő Június létjogosultságát az is mutatja, hogy a magyar pezsgőkészítés fejlődik és egyre magasabb szintekre lép. A kóstoló a buborékos italok széles tárházát kínálta: laza proseccók, cavák, cremant-ok, magyar furmintpezsgők és a legnemesebb champagne-ok mind megtalálhatóak voltak a rendezvényen.
 
Míg több pincészet a hagyományos champagne-ok eljárását és fajtaösszetételét követi, több olyan kiállító is volt, aki a furmint vagy egyéb magyar fajták mellett tette le a voksát, és többéves tudást, kísérletezést felhalmozva elindul egy úton, de még így is inkább kísérleti tételeket láthattunk, kóstolhattunk. Hosszú még az út, de rendkívül izgalmas és sokszínű.

 

 

A bálteremben a magyar pezsgők javával találkozhattunk, számtalan kísérlettel, többek között degorzsálatlan pezsgővel, Irsaival vagy hat évig érlelttel.
 
Az egyik legizgalmasabb az Etyeket képviselő stand volt. Etyek mind a terület, mind a talaj, illetve a fajták és a hűvösebb klíma szempontjából is rendkívül alkalmas a pezsgőkészítésre, még egy melegebb évben sem lehet mellélőni, mert nem égnek el a savak, nem száll el az alkohol. Így nem csoda, hogy számos etyeki borász elhozta a pezsgőjét, melyet egy közös, hosszú asztalnál mutattak be. Itt is több izgalmas kísérleti tétellel találkozhattunk: a Gombai Pezsgőpince például orpheus fajtából készített pezsgőt, Nádas Szilárd a Nádas Borműhelytől pedig az általa favorizált Viktória gyöngyéből készült tételét hozta el. Ezt a fajtát egyébként annak idején kifejezetten Etyekre nemesítették pezsgőalapborok készítésére, de mivel nem annyira jól marketingelhető fajta, sokan inkább eladják a szőlőt.
 
Szilárd nem hisz a házasításban, azt az álláspontot képviseli, hogy ha egy bort jól készítenek el, nincs szükség arra, hogy más fajtákkal együtt akarjon létrehozni a borász kiemelkedő tételt. Így a Pearl of V névre hallgató pezsgője is 100% Viktória gyöngye, egy jó savakkal bíró, citrusos és szép feszes pezsgő. A jövőben szeretne még piacra dobni zöldvelteliniből és chardonnay-ból készült palackokat is. Ő is azt az elvet vallja, hogy a pezsgő legyen elegáns, a Viktória gyöngye pedig szerinte egy nagyon jó fajta: nem rohad, jól szedhető, jól erjed, de mivel nem világfajta, még óvatosan bánnak vele a borászok.

 

 
Orosz Gyula 2015-ös olaszrizlingből készített pezsgője a buborékokkal nem viselkedett olyan neutrálisan, mint csendes borként szokott. Szép volt Rókusfaly Pál 2014-es elegáns, feszes szürkebarát-pezsgője, az Anonym pincészet 3,5 évig seprőn tartott 2013 Összhang pezsgőjének alapborai (75% chardonnay, 25% pinot noir) pedig hordóban erjedtek és érlelődtek.

 

Nagyon szerettük a Haraszthy 2012-es cuvée pezsgőjét is (chardonnay és pinot noir), Kálna István pedig nem kevesebb mint 60 hónapig tartotta seprőn az itt bemutatott, 2012-es chardonnay-ját. Ebből is látszik, hogy nagy a lelkesedés és a kísérletező kedv ebben a régióban is, akár csak Tokajban vagy Somlón. 

 

Nádas Szilárd mesélt arról is, hogy egy különleges összefogás keretében Etyeken nagy dologra készülnek: a Csopaki Kódex hasonlatosan, Hernyákék kezdeményezésére és a borászok teljes egyetértésével egy etyeki eredetvédett pezsgőkategória bevezetésén dolgoznak, és egészen Brüsszelig szeretnék vinni a bejegyeztetést, törvénybe iktatott kategóriaként.

 

 
Fogyasztói szempontból mindez azt eredményezi majd, hogy a vásárló biztos lehet abban, hogy az így készült pezsgők különleges odafigyeléssel készülnek, és számos kritériumnak megfelelnek. Ez többek között fajtaszűkítéssel is jár, a mostani 40 fajtából csak 4-5-öt választanak majd ki, amelyekből pezsgő készíthető. Ezzel hozamkorlátozásra, szűkített művelési módra is sor kerül, és a borászati technológiát is lekorlátozzák, ez pedig minimum 24 hónapos palackban érleléssel is jár majd a mostani 9 hónapos minimum helyett. Évközbeni szemlék után a végén egy bírálati bizottság dönti majd el, hogy nevezhetik-e a tételt eredettvédettnek. Szigorú és macerás folyamat lesz, de az etyeki borászok szerint megéri. „Szeretnénk csinálni egy olyan prémiumterméket, amelyet nem kell követnie minden pincének, de jó, ha a piramis csúcsán találunk egy ilyen, magasabb kategóriájú pezsgőt is. Emellett persze szükség van az olcsóbb palackokra is.” – teszi hozzá Szilárd.
  
A Kreinbacher Birtok pezsgőiről és a champagne-i tradíciók somlói alkalmazásáról Vancsik Ivett tartott előadást, és bár a pezsgőkészítésben megkerülhetetlen pincészet nem tudott standdal jelen lenni, ezen a kurzuson megkóstolhattuk kitűnő rozéjukat és magnumpalackos, 100%-ban furmintból készült Prestige Brut 2013 pezsgőjüket is. A magnumpalacknak köszönhetően a pezsgő lassabban erjed és lassabban is érik, mivel nagyobb az űrtartalom, de ugyanakkora a palacknyak, mint a 0,75 literes méretnél, ezáltal kevesebb levegő marad a palackban. A Somló vulkanikus talaja biztosítja a kellő savtartalmat és hosszan érlelhető borokat ad. "A pezsgőnek szánt szőlőt másképp kell metszeni, szüretelni, és akkor lesz valódi, minőségi pezsgőforradalom, ha ezek a tudatos változtatások elterjednek" – mondta el Ivett az előadás után.

 

 
A nagy és tapasztalt „öregek” képviseletében természetesen megtalálhattuk a Törley és a Garamvári standját is. Garamváriék két pinot blanc-pezsgőt is hoztak, a Prestige Brut Magnum 2007-et és a Blanc Fleur Extra Dry-t, de találhattunk egy Furmint Brut pezsgőt is, ami nem véletlen. A balatoni pezsgőpincészet új koncepciója ugyanis, hogy a furminttal kísérleteznek, Balatonlellén a telephely mellett telepítettek ebből a fajtából, hogy megfigyeljék, hogyan mutatkozik be, és milyen arcát mutatja ezen a talajon. Ez az első évjáratú pezsgő erről a területről.
  
A Törley Pincészet illetve a Hungaria ismertebb palackjain kívül – mint például a chardonnay nyerspezsgő – limitált szériás tételeket is hozott a kóstolóra, ilyen volt az Irsai Olivér, de a pinot blanc-t is megmutatták, amiből 12 000 palack készült összesen.
 
Jól látszik tehát, hogy nem mindenki akarja követni a szigorúan vett champagne-i tradíciókat, hanem inkább magyar fajtákkal kísérletezik, ahogyan több tokaji pincészet is készít 100% furmint pezsgőt. Az eseményen Barta és Demeter pezsgőket is kóstolhattunk, melyeknél jól kiérződött a fajtajelleg, de például a Kreinbacher magnumpalackjánál a hosszú érlelés mellett azt lehet megfigyelni, hogy az élesztősség már-már felülírta a furmint aromatikáját.
 
Felmerülhet a kérdés, hogy a furmint, amely oxidációra hajlamos, mennyire lesz majd eltartható pezsgőként,

de erre majd csak az idő ad választ.

 

 
Bár a pezsgőnek áldás a hűvösebb terület, a villányi Polgár Pincészet 2007 óta készít pezsgőket tradicionális eljárással. Nemrég pedig egy felkérésre – a tradicionális pezsgőik után – tankpezsgőt kezdtek el készíteni. Ennek eredményeként egy megfizethető italt kapunk, és mivel az érlelés hosszú ideig tart, ezért a minőség a többi tankpezsgőhöz képest feljebb tolódik. Polgárék egy chardonnay-muscat ottonel (85-15%) fehér pezsgővel, illetve egy olyan rozéval képviselték a pince pezsgőszortimentjét, amely fele-fele arányban kadarka és kékfrankos házasítása, és 18 hónapot volt seprőn tartva.
 
A Koch Borászat degorzsálatlan és egy már degorzsált pezsgőjével lépett a közönség elé, a két tétel összehasonlításával szerették volna megmutatni, hogy mennyi plusz érték marad egy szűretlen pezsgőben. A standnál fontosnak tartották kiemelni, hogy a mészben gazdag fekete föld miatt a hajós-bajai terület a talaj tekintetében alkalmas a pezsgőkészítésre.
  
Kóstolhattunk több osztrák és német pezsgőt, spanyol cavákat, olasz proseccókat, francia cremant-okat is. A KisBécs pedig kihozott egy 2016-os osztrák Pet Nat pinot noir rozét a Feiler-Artinger pincészettől, amely egy természetesebb eljárást takar. Lényege, hogy még azelőtt a palackba kerül a bor, hogy az első erjedés végbemenne, így a szén-dioxid a palackban marad, ráadásul természetes módon keletkezik. Ennek most náluk egy tartalmas, gyümölcsös rozépezsgő lett a végeredménye.
 
Szeredi Zsolt, a Vino Castillo Borház egyik tulajdonosa is tartott egy minikurzust, így megismerkedhettünk közelebbről is a spanyol cavával, és három közkedvelt tételt is megkóstolhattunk. Ahogy Zsolt elmondta, a cavák nagy előnye, hogy nagyon hasonló élményt nyújtanak, mint a champagne-ok, de feleannyiért beszerezhetőek. A kóstolót megelőző pezsgőteszten egyébként előkelő helyen szerepeltek a Vino Castillo által bemutatott cavák. 

 

 
A Winelovers nemzetközi standjánál óvilági és újvilági pezsgőket is találtunk, érdekes volt teljesen más eljárással és ízléssel készült pezsgőket összekóstolni. Szerettük a dél-afrikai pezsgőket, de a tasmániai Jansz is izgalmas tétel volt, illetve a Schloss Gobelsburg Blanc de blancs-ja, ami egy zöldveltelini, rajnai rizling és chardonnay cuvée, amely izgalmas zöldes, vegetális jegyekkel bírt.
  
A kóstolásokon kívül beülhettünk az óránként keződődő minikurzusokra is, emellett mesterkurzust tartott Márkus György pezsgőszakértő és Bálint László nemzetközi borakadémikus a prestige cuvée champagne-okról, valamint Szabó Péter osztrigasommelier és Szik Mátyás háromszoros magyar sommelier bajnok az osztriga és a pezsgő gasztronómiai harmóniájáról. A Champagne teremben pedig leülhettünk és nyugodt körülmények között 33 francia pezsgőház 120 champagne-ja közül választhattunk (ezek a tételek féldecis mennyiségben, külön térítés ellenében álltak rendelkezésre). 
 
A pezsgőkhöz olyan ételeket párosíthattunk, mint a Gillardeau osztrigái – amik a tenyésztők szerint az osztrigák „Rolls Royce-ai” –, de remek sajtokat válogathattunk össze a Stelázsinál, kóstolhattunk szarvasgombás-bivalymozzarellás pizzát a Very Italy standján, kacsamájas, lazacos, rákos szendvics-variációkat a Budai Gesztenyésnél; a Süss Édes Élet pedig krémes finomságokkal készült.
 
Fontos megjegyezni, hogy bár a pezsgőkészítés egyre elterjedtebb Magyarországon, a minőségi pezsgők készítéséhez olyan szintű odafigyelésre van szükség, amely akár külön erre szánt területekkel, más művelési móddal, szüreti dőponttal, stb. bír. Igény tehát van a pezsgőre, már csak a hagyományt kell (újra) megteremteni és egy feszes, tudatos utat kitaposni neki.
 
Az vitathatatlan, hogy a magyar borfogyasztók többsége szereti a pezsgőt, csak eddig nem állt rendelkezésére megfelelő méretű merítés, hiszen hazánkban a pincészetek többsége még mindig csak tanulja, hogyan készíthet minőségi tételt. Az elmúlt pár évben végre a borászok elkezdtek kísérletezni, és úgy tűnik, a minőség lassan felzárkózhat a mennyiséghez.