A Borászok Borásza jelöltek közül többen is a teremben ülnek, egyikük, KISS GÁBOR borász a merlot fajtáról mondja el masterclassán a legfontosabb tudnivalókat. Az általa képviselt, egyúttal a nevét is viselő Kiss Gábor Pincészete merlot klónokkal kapcsolatos tapasztalataiba is beavatja a hallgatóságot, hiszen pincészetük kétféle klónnal is sokat dolgozik. Érdekességként osztja meg velünk – miközben az általa hozott borok egyikét kóstolgatjuk -, hogy bár a merlot fajta savtartalma jellemzően nem magas, mégis évről évre azt tapasztalják, hogy saját pincéjükben éppen a merlot az, ami a legmagasabb savtartalommal bír az általa készített borok között. Kiss Gábor boraiból ezen a napon kettő is az asztalunkra kerül, az egyik 2017-ből, a másik 2020-ból. A klónkkal való kísérletezés során a tőketerhelést is vizsgálják, és azt tapasztalják, hogy a végeredmény független attól, hogy egy vagy másfél kiló szőlőről beszélünk tőkénként. 

 

KOVÁCS ZOLTÁN, a Matthias Corvinus Collégium Üzleti Ismeretek Műhely vezetője egy igen sajátos viccel indította előadását, az által bemutatott kutatásnál ugyanis véleménye szerint nem kérdés, ami a boroknál tipikusan elsőként merül fel: „Édes vagy száraz? Nem kérdés, ez az összefoglaló száraz lesz.” A kutatás nagy mértékben támaszkodott a borászatok pénzügyi beszámolóira, ezeket a dokumentumokat elemezték különböző gazdasági mutatók (például ROI – return on investment, vagyis beruházási megtérülés) segítségével Kovács Zoltán és kollégái. A valóban száraz összefoglalóban talán az egyik legizgalmasabb kérdés az exporttevékenység vizsgálata volt, ugyanakkor nem meglepő az az eredmény, hogy ilyen fajta tevékenységet hazánkban jellemzően a legtőkeerősebb borászatok, illetve a prémium tokaji pincék végeztek.

 

 Az elméleti bevezető után a következtetéseket RÁBAI LÁSZLÓ, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója vonta le: a tudatos borászati tevékenységekhez, a tervezéshez és egy borászat stratégiájának felállításához elkerülhetetlen az átfogó kutatások tudatos vizsgálata. A stratégia felállításakor két irányvonalat tart működőképesnek, méghozzá a megkülönböztető vagy a költségvezető stratégiát - véleménye szerint egy borászat vagy akkor lehet sikeres, ha termékei jól beazonosíthatóak vagy ha alacsony eladási áron tudja piacra vinni az előállított borokat. 

 

Az ebédszünet után az egyébként Londonban élő KISS ZSÓFIA advanced sommelier frissítette fel a hallgatóságot.  Elsőként tapasztalatairól mesélt, amelyekre főként Szingapúrban és Londonban tett szert. Ez utóbbi helyen ma is aktívan képviseli a magyar borokat. Sommelier munkája mellett a Decanternek is dolgozik, elsősorban a magazin rendezvényeihez kötik feladatai. Zsófia saját szakmai köreiben végzett felmérést arról, hogy mit tudnak külföldön hazánk borairól, illetve arról is hozott egy összefoglalást, mit is keresnek a brit fogyasztók, ha magyar borokra kíváncsiak. Nem meglepő, hogy Tokaj neve a legismertebb egy átlag külföldi fogyasztó számára, de az, hogy milyen is pontosan egy tokaji bor, az még mindig nem egyértelmű nekik. Második külföldön ismert borvidékünk Eger, talán még a Bikavér neve is ismerősen cseng nemzetközi körökben, de azt már kevesen tudják, mire számítsanak, ha ilyen bor kerül a poharukba. Általános konklúziója, hogy a magyar borok ismertsége növekszik, de nagy jelentősége van a fogyasztók edukálásának abban, hogy ez az arány tovább növekedjen. A sommelier-k munkája ehhez nagyon sokat hozzá tud tenni, hiszen szakmai tudásuk miatt sokszor kapnak bizalmat és szabad kezet a borok választásában, a fogyasztók kíváncsisága pedig egyre nő az újdonságok iránt, amit érdemes kihasználni a magyar borok javára.

 

 

A nap három masterclass-ának sorában az elsőt KAMOCSAY ÁKOS, a Hilltop Neszmély főborásza tartotta az Irsai Olivér és cserszegi fűszeres fajtákról. Kamocsay Ákos elmondta, hogy ezek a fajták, ha minőség szempontjából nem is elsők a magyar borok sorában, de a termelt mennyiség alapján a legjelentősebbek közé tartoznak. Egy kis fajtaismereti áttekintés után a főborász a cserszegivel kapcsolatos első, személyes élményeiről mesélt a hallgatóságnak, majd a Hilltop 2021-ben megújult arculatáról is mesélt, amely – a palackokra kerülő aromakörök segítségével - nem titkoltan a fogyasztók edukációját is megcélozza. De nagyon fontos, hogy ne csak a fogyasztók, hanem a borászok is edukálódjanak: Kamocsay Ákos szerint ennél a két fajtánál ugyanis különösen fontos, hogy „a ma borászokat sokkal jobban a tudatosság kell, hogy jellemezze”. 

 

 

GÁL PÉTER, az Agrárminisztérium főosztályvezetője egy vallomással kezdi előadását (utalva egyúttal az elmúlt évek pozitív változásaira): „végre nem az e-pincekönyv rendszerről kell beszélnünk.” Elsőként azt mondta el részletesen a résztvevőknek, hogy mit jelent a domináns fajta kifejezés és  mi a terroir – ez utóbbi kapcsán felhívta figyelmünket arra, hogy sokszor figyelmen kívül hagyjuk, hogy ebbe a gyűjtőfogalomba nem csak a termőterület tulajdonságai, de az emberi tényezők is beletartoznak. Ezután különböző mutatók segítségével részletesen elemezte, milyen fajtaszerkezettel rendelkezik Magyarország – összehasonlítva hazánkat más bortermelő országokéval, elsősorban Ausztriáéval. Gál Péter elmondja, hogy talán a kutatási eredmények nagy meglepetéseket nem okoztak, hiszen eddig is tudtuk, hogy a magyarországi fajtaszerkezet szétaprózódott, a fontos kérdés az, hogyan használjuk az eredményeket ahhoz, hogy nemzetközi szinten is megkapja a magyar bor azt az elismerést, amit megérdemel.

11:20-11:40

A kávészünet után GERE ANDREA beszámolóját hallgathatták meg a konferencia résztvevőit. Andrea sok innovatív ötlettel a fejében vette át a  Gere Pincészet vezetését, és bevezetőjében leszögezte, hogy sokszor egyszerűen csak tették a dolgukat, és emiatt nem is igazán tudatosult bennük, hogy egyúttal generációváltás is történik náluk. Andrea eredeti végzettsége közgazdász, azt pedig, hogy milyen fantasztikus tud lenni egy palack bor, a budapesti gasztronómiai életben értette meg. Ez a megértés volt az, ami a szakmai kerülőút után végül hazavezette a családi pincészetbe. Alázattal közelített édesapja munkájához, de rájött, hogy neki nem kell ugyanúgy csinálni a dolgokat, ahogy a szüleitől látja, hiszen akkor ő maga veszik el. „Szép lassan nőttünk bele a feladatba” – mondja Andrea, akinek külföldről hozott tapasztalata mára már beépült a Gere-borok mai stílusába. A pincészet mellett a turizmus is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a Gere család életében, amely mára egy 4 csillagos hotel formájában kapcsolódik vállalkozásukhoz. És ha már innováció: 2007-ben a pincészet arculata is átalakult, ami talán a legnagyobb kihívás volt a két generáció eltérő gondolkodásmódjában, de az édesapa végül ezen a területen is bizalmat szavazott a fiataloknak. Az innováció Gerééknél 2017-ben nem csak szintet, de talán már dimenziót is váltott, amikor egy svájci fejlesztés alapján Andrea saját kozmetikai márkája is útjára indult. Ám természetesen teljesen itt sem szakadtak el attól, ahonnan a borászat indult: a kozmetikumok egytől egyig a szőlő értékes összetevőire épülnek.  A sok terület sikeres összehangolását Andrea egy dologban látja: abszolút a tudatosságra kellett átállniuk. „Innentől már csak jól kell csinálnunk” – hangzik el a konklúzió.

10:30-10:50

A konferencia első szekciójának végén DR. ZSÓFI ZSOLT, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem habitált egyetemi docense, intézetvezetője a szőlőtermesztés és klímaváltozás kapcsolatát elemzi. A hőmérséklet emelkedésének érési folyamatokra gyakorolt hatását egy grafikonon mutatja be részletesen, és elmondja, hogy az egyes fajták esetében nem teljesen azonos a hatás. Egy nemzetközi kutatási példán mutatja be az eltéréseket, amely alapján saját magyarországi kutatásokat is végzett. „Mi ezeknek az eredményeknek az üzenete?” – teszi fel a kérdést, amelyet meg is válaszol: olyan fajták termesztése válik lehetővé a Kárpát-medencében, amely eddig nem volt lehetséges. A vízellátottság kérdése is felmerül Dr. Zsófi Zsolt előadásában, amelyre vonatkozóan drónokkal végeztek kutatásokat kollégáival a Nagy-Eged hegy területén, Egerben. Itt szintén azt a konklúziót vonja le, hogy az eltérő fajták különbözőképp reagálják le a vízhiányt és az ennek következtében fellépő héj/hús arányának változását. Harmadik témakörként az extrém időjárási körülmények gyakoriságának növekedését említi, illetve konklúzióként számos stratégiát felsorol, amelyek rövid- vagy hosszú távú megoldást jelenthet a gazdálkodók számára. A végső következtetések levonásakor külön kitér a tradicionális borvidék fajtaszerkezetére, azok lehetőségeire, valamint a kutatások és az oktatás kiemelkedő szerepére. 

 

 

 

A Borászok borásza idei 50 jelöltjének megismerése után a vendégek VARGA PÉTER, a Varga Pincészet tulajdonosának birtokbemutatóját hallgathatják meg. A pincészet két borvidéken (egri, badacsonyi) is gazdálkodik, és két fontos törekvése is van: a mennyiségi növekedés és a minőség, a színvonal folyamatos emelése. Három borcsaládban gondolkodnak, az Irsai Olivér és az olaszrizling, mint fajta pedig kiemelt szerepet tölt be a pincészet életében: az előbbiből 1,5 millió, az utóbbiból 2 millió palackkal értékesítenek évente. A rozé sem marad ki a Varga-borok sorából, ezek csendes és „bubis” változatban is készülnek náluk. Varga Péter ezután a bordivatok változásáról beszél és elmondja, a változó trendek sorából egyelőre a gyümölcsös vörösborok maradnak ki, hiszen ezek hosszú eltarthatóságára még nem találtak igazi megoldást. A klímaváltozás kérdésében kissé szkeptikus, hiszen úgy látja, a jóslatok sokszor nem igazolódnak be, de véleménye szerint mindenképp alkalmazkodni kell a változásokhoz. Sokkal fontosabb kérdésnek tartja a hazai borászati ágazat elmúlt 40 évének szerkezeti változásait: véleménye szerint sok szempontból elmaradásban vagyunk a nemzetközi színtéren, a legfontosabb problémát a képzésben, a megfelelő számú szakember-utánpótlásban látja. Előadása végén a 21. század trendjeire tér ki, a borfogyasztás visszaesésének egyik legfőbb okát pedig a zéró toleranciában látja. Véleménye szerint a szőlészet és a borászat Magyarországon egyaránt veszélyben van. „Hol vannak a válságtervek?” – teszi fel a kérdést. 

 

 

RÓKUSFALVY PÁL Nemzeti Bormarketingért felelős kormánybiztos beszámol arról, hogy a Magyar Bormarketing Stratégia kidolgozására és megvalósítására kapott felkérést, már a 2023-as évtől kezdődően. Ez nem egy egyszeri, de reményei szerint egy kontinuitást adó, akár a következő évtizedeket is meghatározó feladatot jelent értelmezése szerint. A bormarketing ebben a stratégiában önálló területet jelent, a stratégia első pillére egy alapos, mindent átfogó kutatás. A feladatokon kiváló szakemberek dolgoznak, nem csak hazai, de nemzetközi szinten is, a digitalizáció, a technika pedig fontos támogatója annak, hogy a kutatás kellően megalapozott legyen. A kormánybiztos és a szakemberek munkájának mércéje az lesz, hogy a magyar borok méltatlanul alacsony ára nemzetközi szinten növekedni tud-e a következő években. Területileg az egész Kárpát medencében gondolkodnak, és a sokszínű palettát szeretnék egyszerű, jól kommunikálható üzenetté alakítani, az innováció, az eredetvédelem és a fenntarthatóság szempontjainak maximális figyelembevételével, de a fiatalok megszólítása és a regionális együttműködések is fontos szerepet kapnak a stratégia megvalósításában. Az edukáció szintén kiemelt területe a programnak,  és nem csak a borászok, de a fiatal generáció képzése is szükséges ahhoz, hogy a stratégiában megfogalmazott célok megvalósuljanak. "Látni kell a fogyasztót, szövetséget kötni" - mondja.

 

 

DR. NOBILIS MÁRTON Élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár arról számol be, hogy a NÉBIH lehetőségeihez képest minden támogatást megad a borászoknak ahhoz, hogy a legjobb borok készüljenek idén is Magyarországon.
 

A percre pontosan kezdődő 2023-as Borkonferenciát GULYÁS GERGELY Miniszterelnökséget vezető miniszter, a magyar borászok elkötelezett támogatója nyitja meg. Elmondja, hogy a reggel talán kevéssé alkalmas, hogy a borról beszéljünk, de mindenképp jelentős találkozó ez, a legutóbbi találkozó óta jelentős változások történtek. A legfontosabb probléma, hogy hiába kiválóak a borok Magyarországon, sajnos ma már nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér. A kormány magára vállalta, hogy támogatást nyújt ahhoz, hogy a magyar bor nemzetközi elismertsége növekedjen, a 3 milliárd forintnyi állami támogatás pedig reményei szerint hozzájárul majd ehhez.