A St. Andrea még viszonylag fiatal, 2002-es alapítású, így mindösszesen 14 éves múltra tekint vissza. Ennek ellenére a borász, Lőrincz György ezen rövid idő alatt szinte mindent elért a szakmában, minden címet és díjat besöpört. 2008-ban a Borászok Borásza, egy évvel később pedig az Év bortermelője címet nyerte el. Azonban nem álltak le, a fejlődés azóta is töretlen, kísérletezőek, innovatívak, a borvidék egyik iránymutatói. Közben terjeszkednek Budapesten is, ahol a tavalyi évben megnyílt St. Andrea Borbár.

Jelenleg az egri borvidék négy településének 9 dűlőjében 45 hektáron termesztenek szőlőt. A családban időközben felnőtt a következő generáció, olyannyira, hogy ifjabb Lőrincz György a szőlészet irányításában meghatározó szerepet játszik, míg édesapja viszi tovább a borászati munkákat, a borok kiválasztásáról és összetételéről pedig közösen döntenek. A pincészet névadója, Lőrincz György felesége, Andrea a háttérmunkákban és vendéglátásban veszi ki a részét. 

A mostani mesterkurzuson ifjabb Lőrincz György kalauzolt minket végig. Elmondása szerint a pince viszonylag rövid története során is jelentős változásokon ment keresztül. Próbálják a szortimentet leszűkíteni, átláthatóvá tenni, valamint csak olyan szőlőfajtákkal foglalkozni, amelyek jól érzik magukat a borvidéken, biztosabban beérnek. Az elmúlt években egyre kevesebb fajtabort készítenek, és inkább a házasításokra koncentrálnak, kiemelten a bikavérre és fehér párjára, az egri csillagra. 

 

 

Gyuri szerint ugyanolyan fontosnak kell lennie a fehérbornak is, mint a vörösbornak, hiszen a borvidék jelenleg engedélyezett 62 szőlőfajtájából 42 fehér és 20 vörös. Ők a racionalizálás eredményeképpen jelenleg 17 fajtával foglalkoznak. Gyuriéknál kiemelt helyet foglal el a kékfrankos, amely a bikavérek alapját képezi, de készítenek belőle önálló tételeket is. A bikavérekben jelenleg maximum 50 százalék kékfrankos engedélyezett a borvidéken, de ők szeretnék egyszer elérni akár a 70 százalékos arányt is, így lobbiznak azért, hogy a felső limit kicsit magasabb legyen. 

A talajszerkezeti adottságok nagyon kedvezőek: az altalaj vulkanikus eredetű riolittufa, a felsőbb rétegek pedig eltérő kötöttségű, agyagban gazdag talajok. Boraikban a cél az elegancia, a kifinomult struktúra, a kiváló savszerkezet visszaadása, valamint nem nehéz, tanninban gazdag, magas alkoholos borokat szeretnének készíteni, hanem egyensúlyos, úgymond „egries” tételeket. 

A következő borok kerültek a poharakba a mesterkurzuson:

Kadarka 2014

Egy nagyon nehéz évjárat izgalmasra sikerült bora. A Magyalos-dűlő termése Egerszalókról. Lőrincz György 2007-ben készített a fajtából egy saját bevallása szerint is „nagyon nagy bort”, melyet aztán véleménye szerint azóta sem tudtak megismételni. Mostanra a kadarka kissé háttérbe szorult a pincészetnél, inkább házasításokba kerül, a bikavéreket fűszerezi. A most kóstolt bor illatában izgalmas édesfűszerek sokasága, cseresznye, némi rumos, puncsos sportszeletes vonal is jön. Kóstolva a gyümölcsösök erősebbek benne, mint a fűszerek, kevés és lágy tannin, könnyen csúszik. Meglepően jó tétel ebből a viszontagságos évből.

Kékfrankos 2013

A Ferenc-hegy termése, 20 hónapot töltött 500 literes tölgyfahordóban. A legszebbnek talált egy hordónyit külön választották, és önállóan letöltötték, mintegy 600 palack készült csak belőle, a többi a Merengőt gazdagította. Illatában az elegáns hordófűszerek dominálnak, mellette csokoládé és gyümölcsös, cseresznyés jegyek. Fiatal, de nem tolakodó tanninok, egyensúlyt adó savak. Fiatal bor még, de már most élvezhető. Jobban tetszett ellenben, mint a két idősebb társa, úgyhogy bőven van benne még tartalék.

Kékfrankos 2008

Kicsit kevesebbet, 15-16 hónapot töltött hordóban, mint a 2013-as kékfrankos. Illata lassan nyílik, a szellőztetést meghálálja, majd dohány és hordófűszerek jönnek főleg. Kóstolva lágyabbnak tűnő savak és tanninok, mint a 2013-asban, talán a lendület is kevesebb. Ugyanakkor szép meggyes jegyek és némi kékvirágos vonal is tetten érhető benne.

Kékfrankos 2006

Szintén zárkózott illattal nyit, többet kellene szellőztetni, de sajnos nem volt rá annyi idő. Illatban és ízben is valahol az előző kettő között, hordófűszerek, de még érezhető gyümölcsök is, valamint az előzőben tapasztalt halvány virágos jegyek. Határozottabb savak, kicsit több tannin, jobb egyensúly, a lecsengés ellenben valamivel rövidebb. Határozottan jól tartja még magát.

Áldás Bikavér 2013

Classic kategória a bikavérek között,16 hónapot töltött 500 literes tölgyfahordóban. Kékfrankos az alap, ezen felül merlot, cabernet franc, pinot noir és syrah házasítása. Illatában és ízében fűszerek, érett gyümölcsök, cseresznye, meggy. Elegáns, de feszes savak, melyek végig vezénylik a bort, határozott „egries” karakter. Gyuri szerint remek „bisztró bikavér”. Szerintem is.

 

Winelovers (@winelovers.hu) által közzétett fénykép, 2016. Ápr 23., 05:30 PDT

Hangács Bikavér 2013

A demjéni dűlőből származik, mely Gyuri kedvence, és ahol 17 hektár területtel rendelkeznek. Tufás altalaj, vékony, agyagban gazdag termőréteggel. A bor 22 hónapot töltött 500 literes tölgyfahordóban, kékfrankos az alap itt is, mellette még cabernet franc, merlot, pinot noir és kadarka. Kissé lassan nyíló illatában szép, érett gyümölcsök, kevés fűszer. Kóstolva testes, feszes savakkal, sok tanninnal, komoly struktúrával, földes, avaros, gombás jegyek, némi ásványos felhanggal. Még fiatal bor, komoly potenciállal.

Hangács Bikavér 2012

Szintén 22 hónap 500 literes tölgyfahordóban. Kékfrankos túlsúly itt is (kb. 50%), merlot, cabernet franc, pinot noir, valamint kis fűszerezésképpen kadarka. Az előzőhöz képest gyorsabban nyílik, és illatban intenzívebb. Először a piros bogyós gyümölcsök, aztán csipetnyi fűszeresség, dohány és minerális jegyek érvényesülnek. Komoly struktúra, sok, de kifinomult tannin, robosztus, testes, masszív bor, mely ugyanakkor nem nyom agyon. Hosszú lecsengés, komplexitás, sokrétűség. 

Nagy-Eged Bikavér 2012

Kultikus termőhely, az egri „grand cru”. Innen csakis nagy borok készülnek. Magyarország legmagasabb termőhelye, déli kitettségű, helyenként 45 fokos meredekségű lejtővel. A probléma Gyuri szerint az, hogy nincs víz és tápanyag, nagyon nehéz a művelés. A St. Andreának a hegy középső részén vannak területeik, összesen 6,5 hektár. A természet brutális hozamkorlátozást végez itt, ebben az évjáratban például nagyjából minden tízedik tőkéről tudtak csak egy fürtöt szüretelni, így összesen 2,5 hl/hektár termésből szumma 1606 palack bor készült. 

Kékfrankos dominancia (30%), merlot (25%), syrah (25%), pinot noir (11%) és kadarka (9%), 22 hónapot érett hordóban. Brutális koncentráció, elképesztően sűrű szövésű, húsos, és tömör. Hatalmas test, rengeteg tannin, masszív savak (5,8g/l), magas alkohol (14,8%). Ugyanakkor mégis komplex, sokrétű az összkép, szép gyümölcsökkel, a hegy mineralitásával és izgalmas fűszerekkel. Hosszú lecsengés, nagyon komoly bor, különleges alkalmakra.

Merengő Bikavér 2006: A birtok csúcsbora, a legmagasabbra pozícionált bikavér a pincészetnél. Természetesen az alap itt is kékfrankos (50%), majd syrah (20%), merlot (20%) és cabernet franc (10%), 14 hónapot érett tölgyfahordóban. Illata érett, komoly bor benyomását kelti, dohány, füst, avar, csokoládé, ugyanakkor mellettük érett gyümölcsök is. Kóstolva is ezek a jegyek jönnek, kiegészítve egy nagyon elegáns fűszeres vonallal. Remek struktúra, a bor szépen tartja magát, kiválóan érik, jó minőségű tanninok, még életteli savak, komplexitás, hosszúság, egyensúly, kifinomultság, elegancia. Egyszerűen kiemelkedő, remek bor, ünnepi alkalmakra. 

Nagyon komoly sort kóstoltunk, olyan tételekkel, amelyeknek egy része nincs kereskedelmi forgalomban. Akik lemaradtak a mesterkurzusról, azoknak érdemes ellátogatni a pincéhez, vagy a budapesti St. Andrea borbárba.