Szekszárd örökös vibrálásával, bujaságával, tüzével mindig is különleges helyet foglalt el boros térképemen. Novemberi találkozásunk alkalmával a Sárosdi Pincénél tettünk látogatást, melynek ’12-es merlot-ja például az idei Népszabadság TOP 100 bor egyike.

Kora délelőtt érkeztünk a Présház utcai, helyiek által csak tanyáknak hívott pincészetekhez. Könnyen meg is találtuk célpontunkat, ahol Sárosdi Judit már nagy mosollyal várt ránk. Ő szerintem mindig mosolyog. Férjével, Sárosdi Róberttel ketten vezetik a családi vállalkozást, bízva benne, hogy gyermekeik, Réka és Ákos a későbbiekben, szüleikhez hasonlóan, beleszeretnek a szőlészetbe, borászatba, és együtt viszik tovább a hagyományt. Judit és Róbert közötti összhang szinte kézzel fogható, ami egy ilyen vállalkozás esetében, valljuk be, nélkülözhetetlen.

Szép borsort kóstolhattunk, közben pedig a pince történetéből is kaptunk egy jókora szeletet, kihívásokról, sikerekről egyaránt meséltek nekünk. Jelenleg 20 hektáron gazdálkodnak, a Strázsa-hegyen kívül a leányvári terülten, az Előhegyen és a Tót-völgyben terem a szőlő boraikhoz. 100-150 ezer palackba kerül bor évente náluk és ez a mennyiség jelenleg tökéletesen megfelel a tulajdonosoknak. 

 

 

Széles szortimentjükkel a különböző borstílusokat szerető fogyasztókra is gondolnak. Leginkább pedig a fajtaborokra helyezik a hangsúlyt, egyetlen cuvéejük van, egy cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot és kékfrankos házasítás. A 2011-est kóstoltuk is, érett gyümölcsösségével, fűszerességével, étcsokoládés jegyeivel, eukaliptuszosságával és szép savaival meghatározó tétele a sornak. A ’12-es, vastag merlot-on kívül nagyon szerettem a még tartályos, fiatalabb testvérét, roppanó gyümölcsösségével, és a Tót-völgyi  ’12-es telt, csokoládés franc-t.

 

 

Kihasználva a jó időt, kocsiba pattantunk Sárosdiékkal, hogy dűlőtúrázzunk egyet Strázsa-hegyen. Girbe-gurba utakon haladtunk felfelé, közben pedig az idei szüretről beszélgettünk. Róbert szerint szerencséjük volt, még a nagy esők előtt sikerült behozni a szőlőt a pincébe, az első benyomások alapján pedig szép borok fognak születni. A hegytetőre érve pedig a nap és a felszálló pára által festett képtől még a lélegzetünk is elállt. 

 

 

A visszaúton már a következő szekszárdi látogatás időpontját tervezgettük, aminek csillagtúra esetén tökéletes kiindulópontja lehet a Sárosdi Pince, hiszen a borkóstolás mellett szállást is kérhet a látogató, melyhez olyan parasztreggelit kérhetünk, hogy szinte megszólal. Mi már le is kóstoltuk, isteni volt!