A Nemzetgazdasági Minisztérium azt emelte ki, hogy a nettó bérek visszafogottabb alakulása elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható.

A hét havi bruttó átlagkereset 221 ezer 349, a nettó 143 ezer 47 forint volt. A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - foglalkoztatottak júliusi bruttó átlagkeresete 7,1,  a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó 4,4 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

 

A vállalkozásoknál alkalmazottak rendszeres havi keresete 8,0 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest, gyorsabban az előző havi 7,3 százalékos ütemnél. A családi adókedvezmény hatása nélkül számolt reálkereset júliusban, az 5,8 százalékos inflációval számolva 1,3, az első hét hónapban  (5,6 százalékos inflációval) 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A KSH által közölt január-júliusi kereseti statisztika szerint
a teljes munkaidőben vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 579 forintot kerestek, ami 7,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezen belül júliusban a bruttó kereset 230 440 forint volt, 9,2 százalékkal nagyobb a múlt év júliusinál.

A közszférában közfoglalkoztatottak nélkül 212 765 forintot kerestek január-július átlagában 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban és a júliusi 232 ezer 439 forintos átlag kereset 8,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.  

Az első hét hónapban 82 ezer 600 júliusban 106 ezer 200 közfoglalkoztatottat regisztrált a statisztika, rendre 50,9, illetve 44,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma 4,5-szeresére nőtt, a 73 400 forintos átlagkeresetük viszont 10,5 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly. 

A NGM arra hívta fel a figyelmet hogy a versenyszférában dolgozók  júliusi nettó keresete az inflációt meghaladóan 6,1 százalékkal nőtt, a versenyszférában tehát a reálbér is nőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül a nettó keresetek 6,4 százalékos növekedése a költségvetési szerveknél  szintén meghaladja az infláció mértékét, itt is reálbér emelkedést regisztráltak.

A KSH statisztikái szerint a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (465 701 forint) bár ez az összeg 1,7 százalékkal elmarad a múlt év január-júliusitól. Az információ és kommunikációs terület átlagos keresete 412 139 forint volt. Noha az ingatlanforgalmazásban dolgozók átlagkeresete a középmezőnyhöz tartozik (216 516 forint), az első hét havi emelkedés mértéke jelentős, 19,3 százalék. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Az első hét hónapban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57 százaléka átlagosan 10 300 forint  -  az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ez 1,6 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését, ami így az előző év szintjén alakult. 

A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 8,7 százalékkal júliusban az egy évvel korábbiakhoz képest. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de a 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt. 

A  nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,7 százalékkal haladta meg a 2011. január-júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 813 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 33 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetési szférában 745 ezren dolgoztak (12,0 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 83 ezren közfoglalkoztatás keretében.