Beszámolunk a Közös Agrárpolitikai reformja keretében megalkotott jogszabályokról

Sorozatunkban a BorÉRT Online Borjogi Útmutató szerzője, Sztanev Bertalan a KAP reform mellett a hazai jogszabályi változásokat is bemutatja.

Megszoktuk, hogy a változás állandó, legfeljebb az iránya és a mértéke változó. Alig száradt meg a tinta a hazai borágazati jogszabályokon, újabb változások fognak következni a jövő évben. Ennek oka, hogy a 2018-ban indult Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának tárgyalása a végéhez közeledik. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács, mint társjogalkotók, ez év június 25-én megállapodásra jutottak a változásokról, de a formális elfogadás folyamata most zajlik. Az Európai Parlament november 23-i ülésén nagy többséggel fogadta el azt a három rendelet-tervezetet, amelyek a KAP reform pilléreit jelentik. Az Európai Tanács december 2-án rá is bólintott a hároméves tárgyalássorozat alatt elért eredményekre.

Bár a keretrendeletek még nem kerültek be az Európai Unió Hivatalos Lapjába, mégis az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása már folyik az Európai Bizottság különböző egyeztetési fórumain. Ezeknek a végrehajtási rendeleteknek a formális elfogadása a keretrendeletek kihirdetését követően még ebben az évben, illetve a következő évben várhatók. Sorozatunkban részletesen bemutatjuk azokat a változásokat, amelyekre fel kell készülni a jövő évben, illetve az azt követő években.

A KAP reformcsomag áthatóan érinti az egész mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szabályozását, amely így jelentős változásokat fog eredményezni a közeljövőben a teljes európai mezőgazdaságban. A KAP reformcsomag keretében kialakított új szabályokat számos új elvárás alakította.

A jövőben jelentős hangsúlyt kap a szabályozásban és a támogatások felhasználásában a környezetvédelem, a klímapolitika, és a fenntartható gazdálkodás. Ezekből a nagy célkitűzésekből az európai mezőgazdaságnak is ki kell vennie a részét. Jelentős társadalmi elvárás továbbá a mezőgazdasági termékekkel szemben a fogyasztói érdekek határozottabb érvényesítése.

Az Európai Bizottság által elfogadott „Termőföldtől a Fogyasztóig” stratégia, valamint az „Európai Zöld Megállapodás” új megközelítéseket, elvárásokat és kötelezettségeket fogalmaztak meg a mezőgazdasággal szemben is. Az elfogadott célkitűzések megvalósításához szükséges eszközök ezért a KAP reformcsomagjában is megjelennek.

A KAP reform jelentősebb változásokat eredményez a borágazat keretszabályozásában, de változásra kell számítani a támogatások terén is.

A KAP reform az alábbi területeket érinti a borágazat esetében:

- a telepítési engedélyezési rendszer megerősítése és meghosszabbítása, illetve ehhez kapcsolódóan a még hatályban lévő telepítési jogok felhasználása, valamint a kiosztható telepítési jogok számításának szabályai,

- az újratelepítési engedélyek felhasználási idejének meghosszabbítása,

- a borászati termékek címkézésével összefüggő változások, ideértve az energiatartalom és az összetevők jelölésének kötelezettségét,

- a borászati termékek eredetvédelmével összefüggő változások, amelyek érintik a fajtahasználatot, valamint a kérelmek elfogadásának folyamatát is,

- az alkoholcsökkentett és az alkoholmentesített borászati termékek szabályozása, mint új borászati termékek

- a támogatási intézkedésekkel összefüggő változások

A KAP reform a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítását, valamint két új rendelet hatályba léptetését foglalja magában.