Az egyetlen bor, ami éppen csak, hogy vörös

Szilágyi Bence
2015. november 19., 07:03


Karen MacNeil amerikai borszakértő, a címben olvasható mondatában, amellyel a Beaujolais nouveau-t írja le, remekül benne van, hogy miről is van szó. Mi azonban most mégis megpróbálunk egy kicsit mélyebbre ásni a borlegenda aktájában, hiszen a Beaujolais megérkezett!
Az egyetlen bor, ami éppen csak, hogy vörös
Beaujolais szüret (Fotó: Reflections on Wine)
Azt minden borszerető tudja, hogy november 19-én „Le Beaujolais Est Arrivé!”, azaz a Beaujolais megérkezett. De mi is ez az első ránézésre furcsának tűnő név? Beaujolais (ejtsd: „bozsolé”) Franciaország egyik történelmi borvidéke, mely Burgundia déli részén Lyontól északra 55 km hosszan terül el és egyéni klasszifikációval rendelkezik.

A terület Burgundiánál egy kicsit enyhébb klímája rendkívül jó alapokat biztosít a gamay noir szőlőfajtának, amely a borvidék szőlőinek 98 %-át adja. Ezt a dominanciát a fajta könnyű művelhetőségével, viszonylag erős hozamával, de főként borainak könnyedségével harcolta ki az évszázadok során. A gamay közeli rokonához a pinot noir-hoz hasonlóan szintén inkább a primer aromákról szól. Ezekre erősít rá a világon szinte egyedülálló borászati eljárás, a szén-dioxidos maceráció. 
 
A szüret ennek megfelelően kizárólag kézzel lehetséges, hiszen a bogyóknak nem szabad sérülniük, tehát a bogyózás mellőzésével a fürtök egyenesen egy acéltartájba kerülnek, anélkül hogy a héjuk felszakadna. Az alkoholos erjedés itt a hagyományos eljárással szemben a bogyó belsejében zajlik le. A tartályban lévő szén-dioxid eközben védőgázként funkcionál, megakadályozva a szőlő oxidációját. De hogy miért is jó ez a kedves fogyasztónak?  Az így készült borok páratlanul frissek, üdék, könnyedek, azaz igazi gyümölcsbombák. 
 
Az egyetlen bor, ami éppen csak, hogy vörös
Innen jön a Beaujolais bor (Fotó: E-vigneron.com)
 
A bor sikertörténete mögött azonban komoly marketingkampány is húzódik, ahogy ez általában lenni szokott. A Beaujolais nouveau a 70-es, 80-as években érte el népszerűségének csúcsát. Minden év novemberének harmadik csütörtökén kezdődik meg a tételek árusítása, ami a térségben komoly ünnepnek számít, de a lyoni és párizsi bisztrókban is kötelező kellék ilyenkor. Évente körülbelül 30 millió palack készül, melynek jelentős részét külföldön értékesítik. 
 
A bort felvásárló országok közül Japán tűnik a legnagyobb rajongónak, ahol 2013-ban 7 millió palackkal adtak el. Fontos piacot képez továbbá az USA és Németország is. Ez a trend napjainkban egy kicsit gyengélkedni látszik, ami az elmúlt évek kevésbé jól sikerült évjárataival és a fogyasztói szokások megváltozásával magyarázható. Érdemes továbbá hozzátenni, hogy a borvidéken a könnyed bisztróbor mellett komolyabb vörösborok is készülnek, amelyeket Beaujolais Cru besorolás alatt találhatjuk meg. Ezek a borok nem csak stílusukban, de eltarthatóságukban is túlmutatnak a Beaujolais nouveau-n, és minőségben olykor vetekednek a legszebb burgundi pinot noir-okkal.
 
 
Azoknak, akik most úgy érzik, hogy mindenképpen ki kell próbálniuk ezt a bort, de Franciaországig mégsem akarnak elmenni érte, van egy jó hírünk. A villányi Vylyan Pincészet 2007 óta minden évben elkészíti Bogyólé névre keresztelt „saját beaujolais-ját”. A 2015-ös ráadásul rendkívül jó évjáratnak mondható a bor történetében, amely idén zweigelt és némi portugieser házasításából született, hűen követve a Franciaországban alkalmazott technológiát. Külön érdekesség a Bogyólét díszítő címkék története, hiszen a címke tervezője egy művészeti pályázat keretében évről évre a Pécsi Egyetem művészeti karának hallgatói közül kerül ki. Így hát nem csoda az sem, hogy a bor fiatalos lendülete a palackra kerülő grafikákban is kiválóan tükröződik.
Winelovers borok az olvasás mellé