A pezsgő iránti elköteleződés a múltamból fakad. Ráadásul amikor a Csányi Pincészethez kerültem, terveim között szerepelt, hogy bővítsük a portfóliót, szinesítsük a kínálatot olyan termékkel, ami korábban még nem volt. Ebből indultunk ki, a következő lépésben azt kellett kitalálni, melyik fajtából készüljön a pezsgő.

 

A választás végül a pinot noir-ra esett.

 

Klasszikus pezsgő elkészítésére szerintem a klasszikus fajták, a chardonnay és pinot noir a legalkalmasabbak. Ebből lett a pinot noir, egyrészt mert nekünk még nincs chardonnay-nk, másrészt pedig szüreti időpont szempontjából a pezsgő alapbor szőlője nagyon érzékeny. A villányi borvidék eleve nem egy klasszikus pezsgős borvidék. Még a pinot noir sem volt egyszerű, eredetileg nem is a kisharsányi Dobogó dűlőt néztük ki, csak a másik területen a fürtökön az egyes szemek érése heterogén volt, ez pedig kizáró ok. Másfelől pedig a pezsgő alapbor esetében nincs értelme a szőlő paramétereinek az alakulását figyelni csak, mert nem mindig elég beszédesek, helyette sokat kell kóstolni a szőlőt. Magam sem gondoltam volna például, hogy ilyen korán kell majd szüretelnünk, de amikor augusztus elején kimentem kóstolni, tudtam, nem lehet tovább várni.

A pezsgő saját technológiát igényel. Minden adott volt helyben a pincészetnél?

Az alapbor elkészítése teljes egészében a pincészetben történt. Kíméletes préselést alkalmaztunk némi áztatással, míg a végeredmény egy halvány tónusú rozé lett. Az erjesztés kicsit magasabb hőmérsékleten történt, hogy ne maradjanak annyira elsődleges aromák, inkább neutrális bort akartam készíteni. Elkerültük az almasav-bontást, szerettem volna megtartani a friss savakat. A pezsgősítést viszont egyelőre nem tudjuk megoldani, ez Budafokon zajlott tavaly március óta. De a vágyaim között szerepel, hogy egyszer mindent meg tudjunk csinálni házon belül.

 

 

 

Őszintén mondom, nekem nagyon tetszik, összességében is, nem csak az első próbálkozáshoz képest. A 20 hónap seprőn tartás pont arra volt elég, hogy a kirobbanó gyümölcsösség már ne legyen benne.

Azáltal, hogy 20 hónapig seprőn volt, nagyon szépek a buborékok is, krémesen olvadnak a szájban. Most egyelőre 2000 palackot degorzsáltunk, adtunk hozzá kis expedíciós likőrt, 7-8 g/l maradékcukra lett a kész pezsgőnek. A többi, még degorzsálatlan pezsgőt később fogjuk piacra dobni, addig seprőn fejlődnek tovább, emiatt még komplexebbek lesznek. Kicsit más stílust fognak képviselni, nagyon kiváncsian várom azokat is.

Ha jól tudom, ez a pezsgő gyakorlatilag a Csányi Pincészet egyik csúcsterméke, mégse kerül rá a Chateau Teleki név. Mindeközben prémium boraik között megtalálható a Kővilla család is, illetve olykor még a Csányi Pincészet felirattal is találkozni egyes boraik főcímkéjén. Nem zavarja össze a fogyasztókat ez a sok márka?

 

Mi Teleki Zsigmond villányi szőlőnemesítő munkássága miatt a Teleki márkát szeretnénk építeni. Ezért van a klasszikus Teleki sorozat, a Teleki Selection és a Chateau Teleki, ezek egymásra épülnek ebben a sorrendben.  Az a cél, hogy egyetlen brand legyen, az pedig a Teleki. A Kővilla kicsit más történet, az kizárólag a gasztronómiának készül. Az emberek ugyanis nem feltétlenül szeretik, ha ugyanazzal a névvel kapnak bort az étteremben, mint a szupermarketben. A Kővilla borok más stílusban készülnek, a hagyományosabb, testesebb villányi kategóriát képviselik, míg a Chateau Teleki egy kicsit fineszesebb, elegánsabb. A termékpiramis tetejére érkezik a pezsgő és később a csúcson még lesz egy top cuvée.

 

Igen. Tavaly készítettünk egy tíz éves stratégiai tervet, amelynek a kínálatbővítés egy meghatározó eleme. Ennek része az is, hogy az eddig alapvetően vörösborairól ismert pincészetet kicsit a fehérek felé elmozdítjuk. Fehérbort fogunk készíteni az újonnan telepített fajtákból. Tavalyi évben 25 hektárt telepítettünk, körülbelül fele-fele arányban olaszrizlinget és Irsai Olivért. Előbbi jól érzi magát a borvidéken, utóbbi pedig most nagyon populáris, és azt gondolom, a belőle készült könnyed, gyümölcsös bor hosszútávon is sikeres lehet. Jövőre folytatjuk a telepítést más fajtákkal, de azok még nem publikusak.

 

Lehetett olvasni, hogy a telepítésekhez már kapacitás-bővítésre van szükség. Hogy állnak ezzel?

 

A mostani pincészet mögött van egy területünk, ott épül fel az új, 17 ezer hektoliter kapacitású pincészet. Illetve mivel ezt a megnövekedett mennyiséget valahol tárolnunk is kell, megduplázzuk a raktárunk alapterületét is. Komoly beruházások előtt állunk.

A többletet mind itthon kívánják értékesíteni, vagy külföldön is terjeszkednének?

Bár számunkra a belföldi piac az elsődleges, azért fokozottan próbálunk megfelelni az export piacokon is. Nyilván, mint mindenkinek, nekünk is nagyon izgalmas Kína, de az egy nagyon nehéz terület. Nemrégiben sikerült viszont aláírni egy megállapodást Oroszországban, az is hatalmas piac, komoly lehetőségekkel. Dolgozni kell, meg kell próbálni megtalálni azokat a partnereket, akik látnak potenciált a velünk való együttműködésben.

A tulajdonosok ezek szerint mindenben partnerek Önnel. Azt kapta az eddig eltelt bő két és fél évben, amire számított?

 

Abszolút, sőt, talán még többet is. Nagyon élvezem, hogy itt a teljes pincészetet irányíthatom, nagyon sok mindenben döntenem kell, javaslatokat kell tennem és nagyra becsülöm, hogy ezt elfogadják a tulajdonosok. Úgy érzem, feltétlen bizalmat kapok a munkámhoz, pozitívan állnak az általam elképzelt fejlődéshez, fejlesztésekhez.

 

 

Igen, de ezek még csak körvonalazódnak. Figyeljük a piacot, a trendeket, próbálunk előre gondolkodni. Mindeközben az is fontos, hogy kicsit megpróbáljuk máshogy láttatni a Telekit. Szeretnénk emocionális termékként megjelenni a fogyasztók szemében, hogy ne csak a klasszikus, jó ár-érték arányú Teleki sorozattal azonosítsanak minket. Még intenzívebben akarjuk megmutatni magunkat a prémium és magasabb kategóriákban, hogy tudatosuljon az emberekben, kiemelkedő minőségre vagyunk képesek.

Ebben sokat segíthet, hogy pár hete az elsők között kapta meg a Villányi Franc-juk a Super Premium minősítést. Mit jelent Önöknek a cabernet franc?

Szerintem a borvidéken mindenkinek ugyanazt jelenti: nem csak egy nagyon erős márka, hanem kiváló eszköze a közösségépítésnek is. A mostani Franc & Franc Fórumot megelőző kóstolón éreztem azt először, hogy tényleg nagyon egységesen gondolkodunk a fajtáról, és a borok valóban jó képet adnak a borvidéken zajló munkáról. Villányban nekünk van a legnagyobb cabernet franc területünk, ez szerintem önmagáért beszél. Hiszünk a fajtában, minden minőségi kategóriában van cabernet franc borunk. Nagy öröm, hogy megkaptuk a Super Premium minősítést, mert ez kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a borvidék legnagyobb pincészeteként is elkötelezettek vagyunk a tudatos, minőségi borkészítés mellett.

 

Sok helyen járt külföldön, sok borászatban gyűjtött tapasztalatokat. Ha továbbra is „szabad kezet” kap, milyennek szeretné látni a Csányi Pincészetet a 10 éves terv végén?

Új-Zélandon nagyon szerettem azt a precizitást, meg tisztaságot, ahogy dolgoznak. Szintén Új-Zélandon illetve Ausztráliában elképesztő tudással rendelkeznek, nem csak „tapasztalati borászok”, hatalmas ismeretanyag van mögötte. Ha javasolnom kellene, hova menjen valaki tanulni, biztos ez a két ország lenne az. De mindenhol tudtam valamit tanulni, átültetni egy az egyben viszont semmit nem lehet. Inkább le kell vonni a következtetéseket, hogy mit lehet ebből vagy abból itthon megvalósítani.